A ,,gáláns Szerbia
NYEREGBEN A KORMÁNYFå. A február 21-ei belgrádi nagygyűlést követő randalírozás, gyújtogatás, fosztogatás ügyében múlt kedden ülésezett a Nemzetbiztonsági Tanács. Az ülésről nem adtak ki közleményt. Mi, adófizető polgárok úgy látszik, nem szolgáltunk rá, hogy közöljék velünk: ki a felelős a történtekért, miért viselkedett úgy a rendőrség, ahogy stb. A titkolódzás arra késztette az újságírókat, hogy kiderítsék: most ki is irányítja a rendőrséget? Tudniillik a rendőrminiszter, Dragan Jočić már hetek óta kórházban van - egy közlekedési balesetben súlyos sérüléseket szenvedett. Kiderült, hogy adott helyzetben a belügyminisztérium államtitkára, Mirjana Orašanin kellene hogy helyettesítse. A gyakorlatban azonban a rendőrséget Vojislav Koštunica kormányfő kabinetfőnöke (!) irányítja. Egy állami tisztviselő, aki a főnökétől kapja az utasításokat...
Vojislav Koštunica életében egyébként emlékezetes dátum marad a múlt hétfő (február 25.), hiszen vendégül láthatta a leendő orosz elnököt, Dmitrij Medvegyevet. Putyin utódja (akit vasárnap, március 2-án meg is választottak) biztosította őt arról, hogy Oroszország támogatni fogja Szerbiát a Kosovóért folytatott diplomácia küzdelemben. S megtekintette azt az ajándékot, amelyet Oroszország e támogatás fejében kap: a NIS-t (Szerbiai Kőolajipari Vállalat), melyet az orosz Gazprom igazán baráti áron vásárolhat meg. A baráti találkozót követően a szerbiai miniszterelnök fölszólította Amerikát és a Kosovo függetlenségét elismerő államokat: vonják vissza a döntésüket. Bojan Kostreš, a tartományi képviselőház elnöke viszont erélyesen ellenzi a gáláns gesztust: a NIS áron aluli eladását. Szerinte nem mindegy, miként történik Szerbia legértékesebb állami tulajdonban levő cégével: azt mindenképp magánosítani kell, nem elajándékozni. S nem mindegy, hogy milyen haszna származik Vajdaság polgárainak a NIS eladásából. A NIS ugyanis a Naftagas és a Jugopetrol egyesítésével jött létre a kilencvenes években, az új cég tőkerészesedésének a 92%-át pedig az a Naftagas adta, amely Vajdaság tartomány tulajdona volt...
KOLLEKTÍV åRÜLET. Kosovo függetlenségének kikiáltása óta Szerbiában kétféle ember létezik: patrióta és hazaáruló. Már megint. Milošević idejében - aki a kosovói szerbek védelmezőjeként került hatalomra - ugyanez volt a politikai besorolási sablon. Ma, 2008-ban Vojislav Koštunica és Velimir Ilić ugyanebbe a besorolásba kapaszkodik - kapaszkodniuk kell, hogy hatalmon maradhassanak, hiszen a szavazóbázisban minimális a támogatottságuk. Kettejük számára Szerbiában ezentúl elsősorban és mindenekelőtt Kosovo visszaszerzéséről kell hogy szóljon az élet. Az ő szemszögükből nyilván az első számú hazaáruló Mlađan Dinkić (G17), a kormány pénzügyminisztere, aki a múlt héten kijelentette: elege van abból a fajta politizálásból, hogy Kosovo továbbra is Szerbia része, nem hajlandó részt venni ,,ebben a kollektív őrületben. Mondta ezt annak kapcsán, hogy javasolta: Szerbia ne fizesse tovább az államadósság Kosovóra eső részét. Ne törlessze azt a mintegy 1,24 milliárd dollár adósságot, amellyel Belgrád gyakorlatilag az albánokat támogatná (helyettük fizetne) és nem a Kosovón élő szerb kisebbséget. A kormányülésen a miniszterelnök Koštunica nem támadta le, csak annyit mondott: terjessze be a javaslatát írásban. A kormányfő SZDP-je azonban össztüzet zúdított Dinkićre. A párt szóvivője szerint az adósságtörlesztés megszüntetésével Szerbia közvetve elismerné a tartomány függetlenségét, s aki ilyet javasol, az áruló. ,,Az idő majd megmutatja, hogy milyen Dinkić valós viszonya Szerbiához, s milyen a valós viszonyulása azokhoz, akik Szerbia területén egy bábállam létrehozásának az ötletgazdái - nyilatkozta Andreja Mladenović, az SZDP szóvivője.
A kormányalelnök Božidar Đelić (DP) szerint is le kellene állítani az adósság törlesztését - fizessék azok, akik a tartomány területén beszedik az adót -, de meg kell találni annak a módját, hogy ez a lépés ne tűnjön Kosovo függetlensége közvetett elismerésének. A Demokrata Párt főbizottsága egyébként a hét végén ülésezett, és ott Boris Tadić elnök megerősítette pártjának célkitűzését: Kosovo megtartása is, és Szerbia EU-s csatlakozása is! ,,Szerbia európai jövőjéről nem mondunk le! - mondta az ülésen a pártelnök szerbiai államfő, és hatalmas tapsot kapott. Az avatatlan polgár pedig csak néz, mint a moziban. Nem érti, hogyan lehet mindkettőt. Azok az emberek, akik egy hónappal ezelőtt a szerbiai elnökválasztáson Boris Tadićra szavaztak, szeretnék, ha bekarikázottjuk most már megmagyarázná nekik ezt a lehetetlennek látszó küldetést. A NATO- és EU-ellenes Koštunica nézetét ismerjük: ,,Szerbia csak a részét képező Kosovóval együtt lehet az EU tagja. Ez egyet jelent: soha.
EGYÜTT A TARTOMÁNYI VÁLASZTÁSOKON IS. A Magyar Koalíciót alkotó pártok - VMSZ, VMDK, VMDP - múlt kedden éjszaka megállapodtak abban, hogy közösen indulnak a május 11-én esedékes tartományi választásokon. ,,Sikerült egy olyan programot összeállítani, amely versenyképes, ütőképes, konkrét és vonzó, és amellyel nyugodt lelkiismerettel tudunk majd megjelenni a választópolgárok előtt a tartományi választási kampányban - nyilatkozta a Magyar Szónak Pásztor István, a VMSZ elnöke. A program tartalmát majd csak a kampány hivatalos kezdetekor, március közepe után teszik közzé. Másnap napilapunk közölte az MPSZ sajtóközleményét (amely szerkesztőségünkbe is megérkezett), mely szerint ,,A Magyar Polgári Szövetség elnöksége megerősítette és támogatja Rácz Szabó László bejelentését..., hogy nyilvános vitára hívja ki a másik három magyar párt elnökeit: Páll Sándort, Ágoston Andrást és Pásztor Istvánt. A főtéma: a köztársasági elnökválasztás előtt miért nem jött létre a négypárti magyar koalíció?