home 2024. április 27., Zita napja
Online előfizetés
A fejlődés útján
Tóth Tibor
2024.02.23.
LXXIX. évf. 8. szám
A fejlődés útján

Gunarason minden évben számos kisebb-nagyobb beruházás valósul meg. Nem volt ez másként 2023-ban sem, hiszen a falu vezetősége a szorgalmas, főként mezőgazdaságból élő polgárok életkörülményeinek javítását és a település fejlesztését tűzte ki célul.

A tavalyi év legnagyobb beruházásának az egészségház felújítása bizonyult.

— Szükség mutatkozott a külső falak felújítására, mert a tető és a csatornarendszer egy része az évek során tönkrement, és a fal több helyen megrongálódott. A külső vakolatot eltávolítottuk, a falakat felújítottuk, a tető problémás részeit kijavítottuk, valamint a csatornát is megújítottuk. Emellett terveztük a gyógyszertár nyílászáróinak modern PVC-ablakokra való cseréjét is, de ez a beruházás az idén valósul meg. Felújítottuk a nyugdíjas-egyesület és a tűzoltók irodáját, valamint az edzőterem belső falait, a tetőn pedig kisebb javításokat végeztünk — mondta Kovács Viktor, Gunaras Helyi Közösségének tanácsadója.


Kovács Viktor

A helyi közösség területén elvégezték a szokásos munkálatokat, a zöldterületeket karbantartották, füvet vágtak, a gazdakörrel közösen dűlőutakat rendeztek, amire Topolya Önkormányzatától kaptak üzemanyagot. Bogarason szerették volna felújítani a közösségi épületet, a munkálatok azonban átkerültek erre az évre, viszont Brazíliában rendezték a központot, és a helyi közösség átvette annak karbantartását. A tanácsadó említést tett a falu egyre nagyobb látogatottságnak örvendő rendezvényeiről (majális, falunap, szántóverseny, karácsonyi vásár), melyeket a helyi közösség vagy a helyi közösség és a civil szervezetek közösen szerveznek.


A felújított egészségház

A helyi közösség az idén is számos tervet szeretne valóra váltani. Az önkéntes tűzoltó testület több mint negyvenéves járművét „nyugdíjaztatnák”, és helyette újat vásárolnának. Reményeik szerint mindez májusig megvalósul.

— A temető felújításának első fázisát szeretnénk az idén befejezni, a második fázist pedig elkezdeni. Részben megtörtént a járdák aszfaltozása és a halottasház renoválása. A kivitelező sajnos hibát követett el, és a járdák egy részénél nem megfelelő minőségű a beton. Jelen pillanatban folynak az ellenőrzések, és kiderül, mely részeket kell újracsinálnia. A második fázis keretében körbekerítjük a temetőt, az utca felé néző részen téglakerítést építünk, és temetkezéshez szükséges eszközöket vásárolunk, jelenleg ugyanis egy temetkezési vállalkozó eszközeit használjuk. Emellett útszakaszokat újítunk fel mart aszfalttal, mintegy 2,5 km hosszan, útszéli javításokat végzünk, és a mart aszfaltból az iskolánál parkolót létesítünk. Felújítjuk a művelődési egyesület irodáját, és továbbra is támogatjuk a civil szervezeteket.

Március 3-án a helyi közösség területén élők a helyi járulék meghosszabbításáról döntenek.

— A helyi járulékról szóló szavazás nagyon fontos, mivel az elmúlt tíz évben számtalan beruházás megvalósulása köthető ezekhez az eszközökhöz. A helyi hozzájárulásnak köszönhetően évente 3,5—4 millió dinárból gazdálkodhatunk, mely az összköltségvetés jelentős része. Ezekből az eszközökből gyorsan meg tudunk oldani problémákat, és a szervezeteinket is támogathatjuk. Az elkövetkező időszakban bemutatjuk a polgároknak, mi mindent valósítottunk meg a helyi járulékból az elmúlt tíz évben, és mit tervezünk az elkövetkező egy évtizedre. A többi közt visszavásárolnánk a helyi közösséghez és a szövetkezethez tartozott objektumokat. Az egyik ilyen az iskola melletti, meglehetősen rossz állapotban álló egykori Petőfi-cipőgyár épülete, mely a Pobeda birtok tulajdona, a másik pedig a falu bejáratánál lévő egykori mezőgazdasági központ épülete, mely több mint tíz éve nincs használatban. A Petőfi-épületben inkubátorházat alakítanánk ki, ahova kezdő kis- és középvállalkozásokat várnánk, és munkahelyeket teremtenénk. Ebben az esetben a polgárok nem máshol keresnék a boldogulást, hanem reményeink szerint itthon maradnának — avatott be a tervekbe Kovács Viktor, és hozzátette, bízik benne, hogy a polgárok a helyi járulék további meghosszabbítása mellett foglalnak állást.


A falu bejárata

A Gunarasi Gazdakör jól bevált program szerint dolgozik minden évben. Gazdaképző előadások tartása, több kisebb, főleg dűlőutak javításából, faültetésből és metszésből álló munkaakció megszervezése, az újvidéki és a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági kiállításokra való látogatás, a szántóverseny, valamint a parasztbál megtartása tartozik a legjelentősebb eseményei közé.

— Az önkormányzatnak és a helyi közösségnek köszönhetően egész éven át működő irodánkban fogadjuk a gazdákat, segítünk nekik a pályázatok figyelésében és megírásában, de a civil szervezetek számára is mi állítjuk össze a pályázatokat. Az idei évre vonatkozó tervünk megegyezik a tavalyival, erre ugyanis van keretünk, ezt tudjuk csinálni, ez érdekli a gazdakör mintegy 60-70 főre tehető tagságát — mondta Király Zoltán, a Gunarasi Gazdakör elnöke.

A József Attila Művelődési Egyesület ezúttal is sikeres évet zárt, hiszen csoportjai a különféle minősítőkről és versenyekről rendszerint első vagy második hellyel tértek haza, ami egy ilyen kicsiny, mintegy 1000 főt számláló közösség számára kimagasló eredmény. A 100 tagot számláló egyesületben asszonykórus, gyermekének-, néptánc-, citera-, gyermekszínjátszó- és kézimunkacsoport, valamint a NADS kihelyezett tagozata révén moderntánc-csoport is működik.

— A Rozmaring asszonykórus a KÓTA rendezvényén Aranypáva minősítést érdemelt ki, a Pacsirta énekcsoport és a Pitypang gyermeknéptánccsoport ezüst minősítésben részesült, a citeracsoport pedig arany és ezüst minősítést is szerzett a tavalyi megméretéseken. Gyermek színjátszóink a bácsfeketehegyi gyermekszínjátszó-találkozón aranyérmet nyertek, és a modern táncosok is kitűnő eredményeket értek el a különféle versenyeken. Csoportjaink rendszerint továbbjutnak a községiről a körzeti, majd onnan a tartományi szemlére — számolt be az eredményekről Brezovszki Szuzanna, a József Attila Művelődési Egyesület elnök asszonya.


Brezovszki Szuzanna

Az egyesületet a község és a helyi közösség támogatja, a Csoóri Sándor Alapnál főként viseletre és technikai felszerelésre pályázik, a hangosítást az itt nyert eszközökből vásárolta meg.

A legtöbb művelődési egyesület esetében felmerülő gond a gunarasit sem kerülte el. A gyerekek nagy része az általános iskola befejezése után egyszerűen elvesz az egyesület számára, hiszen a fiatalok távolabbi városokban vagy külföldön tanulnak tovább, csak hétvégenként járnak haza, így a próbákon és a rendezvényeken való fellépés nehézségekbe ütközik. Az egyik citeracsoport éppen emiatt szűnt meg az egyesületben, mert hárman továbbtanulás miatt kiestek a munkából. A további tervekkel kapcsolatban az elnök asszony elmondta, az idén is számtalan fellépés vár rájuk, igyekeznek minden meghívásnak eleget tenni, és a meglévő csoportok megtartására törekednek, mert sokszor könnyebb egy csoportot elindítani, mint hosszú ideig működtetni.

Gunarason bizakodva tekintenek a megoldásra váró feladatok elé, és mindent megtesznek, hogy folytatódjon a falu dinamikus fejlődése.

Fényképezte: Tóth Tibor

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..