A topolyai Harkai Hunor már több alkalommal szerepelt lapunk hasábjain. Korábban az OKK Topolčanka Női Kosárlabdaklub sportmenedzsereként szólaltattuk meg a szakembert, majd 2013 júniusában a máltai Phoenix Sportclub technikai igazgatójaként és edzőjeként készítettünk vele interjút. Azóta gyökeres változás állt be az edző életében, hiszen Máltáról a Ferencvárosba, majd onnan Dániába vezetett az útja.
— Máltán egy idényt töltöttem a férfi- és a női felnőttcsapattal, valamint az utánpótlással foglalkoztam. Legnagyobb sikeremet a férficsapattal értem el, mellyel egyszer kupagyőztesek lettünk, egyszer pedig a harmadik helyen végeztünk. Az előző szezonban még eléggé bukdácsolt a csapat a bajnokságban, sikerült azonban jól igazolnunk, és az újvidéki Radnički korábbi játékosa, Goran Mitrović személyében kiváló centert szereztünk, aki néhány hónap alatt a liga legjobbjává vált ezen a poszton. Több korosztályos csapattal bajnoki címet szereztem, a máltai 14 éven aluli fiúválogatottal pedig a miniállamok tornáján végeztünk az első helyen. Meg voltam elégedve a szigetországban töltött egy évvel, és minden bizonnyal a felsorolt eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy megkerestek a budapesti Ferencváros női együttesétől — mesélte Hunor.
A zöld-fehér klubban nem a női kosárlabda a vezető sportág, habár a 2000-es évek közepén szereztek egy második és egy harmadik helyet a magyar bajnokságban, magyar kupát is nyertek, valamint bekapcsolódtak az európai kupaküzdelmekbe is. Hunor az NB II-ben szereplő felnőtteket, valamint a 15 és a 13 éves korosztályos csapatot kapta el.
— Három együttessel foglalkoztam. A magyar országos utánpótlás-bajnokságban, illetve a Pest megyei bajnokságban azonban összesen hét ligában kellett helytállnunk. Ez nem volt könnyű, volt olyan nap, amikor négy meccset kellett irányítanom. Mindhárom csapattal a jövő építése volt a cél. Fél csapatokat kaptam, melyek fejlesztése, képzése volt a fő feladatom. Idősebb játékos nem is volt a keretben. Korábbi edzőim együttesei ellen is pályára léptünk. Ez érdekes volt, hiszen a megszokottól eltérően teljesen más pozícióban találkoztunk. Egy év alatt nagy ismeretségre tettem szert, többek között megismertem Iványi Dalmát, a pécsiek és a magyar válogatott egykori játékosát, Földi Sándort, a jugoszláv válogatott egykori szövetségi kapitányát. Néhány éven belül a Ferencvárossal az NB I A ligába való jutás volt a cél, hiába oldottam meg azonban mindent a pályán, amikor a pályán kívül nem a legjobban alakultak a dolgok, de ez már nem az én feladatom volt. Úgy gondolom, hogy a Ferencváros mint márkanév segít a további karrierem terén — mondta.
Hunor eddig három országban edzősködött, és mindenhol tanult valami újat. Máltán a sportág elemei közül nem alkalmazta mindegyiket, a szigetországban ugyanis kevesebb edzést lehetett tartani, mint például egy olyan országban, ahol a kosárlabda nemzeti sportnak számít.
— Fontos, hogy tudj alkalmazkodni az ottani viszonyokhoz. Máltán és Magyarországon nem lehet úgy dolgozni, mint Szerbiában. Ha én az itteni munkamódszereket és edzésmodelleket alkalmaztam volna, néhány nap múlva nem lett volna csapatom, mivel a játékosok egyszerűen más klubot kerestek volna maguknak. Meg kell érteni az ottani életszemléletet, el kell fogadni, hogy az emberek más országban másképp gondolkodnak. Így az előzetes elképzeléseimtől eltérően kénytelen voltam változtatni bizonyos taktikai megoldásokon — mondta az edző.
Néhány magyarországi klub szívesen látná a topolyai szakembert a kispadján, Hunor viszont Dániában folytatja pályafutását. Ez újabb kihívás neki, hiszen a skandináv országban a labdarúgás, a kézilabda és a tollaslabda a három vezető sportág.
— A 2015/16-os bajnoki idényben az Aabyhoej női felnőttcsapatának lettem a vezetőedzője, az együttest a dán I. ligában fogom irányítani. Mivel a klubban minőségi utánpótlásmunka is folyik, az utánpótlás szakmai tanácsadói pozícióját is betöltöm. Ez annyit tesz, hogy a legtehetségesebb utánpótláskorú, női játékosok a csapatuk edzésein kívül heti plusz két edzésen vehetnek részt az én felügyeletemmel. A 15 évnél fiatalabb lányok az előző idényben a második helyen végeztek a dán bajnokságban, a 13 éven aluliak pedig országos bajnokok. Számomra nagy elismerés, hogy a Dán Kosárlabda-szövetség értékeli az eddigi tapasztalatomat, melyet a szerb és a máltai utánpótlás-válogatottnál szereztem, hiszen az edzősködés mellett egy edzői továbbképzésen előadóként vehetek részt — mondta a szerződés aláírása után.
A messzi távolból is figyelemmel kísérte a Topolčanka szereplését, és örömmel tölti el, hogy a csapat még mindig ott van a szerbiai másodosztály élmezőnyében.
— Az együttes a fiatal, szinte kizárólag községbeli játékosaival a tavalyi és az idei szezonban is a második helyen végzett a szerbiai másodosztályban. Sajnálom, hogy nem került fel a legerősebbek társaságába, viszont a másodosztályban a fiatal, saját nevelésű, tehetséges kosárlabdázók több lehetőséghez jutnak — állapította meg.
Természetesen szóba került a szerb női kosárlabda-válogatott Európa-bajnoki címe is, hiszen nem sokan számítottak ekkora sikerre.
— Én a döntőbe vártam a válogatottat. A csapat dzsókere Sonja Petrović volt, aki az Eb mellett az Euroligát, a cseh bajnokságot és a kupát is megnyerte. Noha Ana Dabović bizonyult a kontinensviadal leghasznosabb játékosának, Petrović nagyon fontos volt a szerb együttes számára. Nagyon megszerettem ezt az együttest. Volt olyan mérkőzés, amelyen kevésbé játszott jól, de a lányok maximálisan hajtottak, odatették magukat, soha nem adták fel a küzdelmet. A fehéroroszok kemény védelmét taktikailag kiválóan feltörték, a franciák elleni döntőben mutatott játék pedig tanítanivaló. Remélem, hogy a lányok sikere egy löketet ad a vb-ezüstérmes férfiválogatottnak, mely számára szeptemberben rajtol az Európa-bajnokság. A magyar válogatottat nagyon sajnálom, számára kudarc, hogy a hazai rendezésű Eb-n még a csoportból sem került tovább. Stefan Svitek szövetségi kapitány két hónap alatt nem ismerhette ki a játékosokat, nem tudta, kikben bízhat bizonyos szituációkban, és a csapaton talán nyomás is volt a hazai pálya miatt. Én a rajt előtt reménykedtem, hogy a válogatott legalább az elődöntőig eljut, de a lányok valahogy nem hajtottak annyira, ahogyan azt vártuk tőlük — összegezte az Eb-n látottakat Harkai Hunor, a dán Aabyhoej női felnőttcsapatának új vezetőedzője.
A női válogatott Európa-bajnoki címe még inkább hozzájárul a szerbiai edzők értékének növeléséhez. Dániában a kosárlabda nem a legelőkelőbb helyet foglalja el a sportágak rangsorában, de ezen egy-két jó eredmény nagyon könnyen változtathat.
