home 2024. június 13., Antal napja
Online előfizetés
A Wagner Szerbiában
Markovics Annamária
2023.02.02.
LXXVIII. évf. 5. szám
A Wagner Szerbiában

A szerb jogszabályok tiltják a külföldi harcokban való részvételt, ám ez sohasem akadályozott meg senkit abban, hogy ha akart, fegyvert fogjon, és idegen földön harcoljon. A téma ismét aktuálissá vált, miután kiderült, hogy a Wagner Csoport állítólag toborzó tevékenységet folytat Szerbiában, de nem operaénekeseket keres, hanem harcosokat.

Szerbia 2014 óta tiltja a külföldi harcokban történő részvételt, a büntetések pedig elég súlyosak, akik ugyanis elmennek más országok harctereire, tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatóak. Ám ez csak elmélet. A gyakorlat azt mutatja, hogy ha szankcionálják is a külföldön zsoldoskodókat, azok csak minimális büntetést kapnak. 2015 és 2018 között az ukrajnai harcokban történő részvétel miatt 32 ítélet született, ám a büntetések a legenyhébbek voltak, 28 embert feltételesen szabadlábra helyeztek, négy vádlottat házi őrizetre ítéltek — derült ki a Szabad Európa Rádió balkáni irodájának egy korábbi cikkéből.

Mivel Szerbiát történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz, és az európai országok közül egyedülálló módon nem csatlakozott a Moszkva elleni szankciókhoz, nem meglepő, ha az orosz magánmilíciák, közöttük is a legnagyobb, a Wagner, a szerbek között keres támogatókat és harcolni vágyókat.


Forrás: jooinn.com/marines

A Telegram orosz közösségimédia-felületen jelentek meg olyan felvételek, amelyek Oroszországban harcoló férfiakról készültek, és ott vallottak arról a Duna, illetve Száva fedőnevet viselő önkéntesek, hogy Szerbiából érkeztek a csatatérre. A felvételen hallható, hogy egyikük szerb nyelven arról beszél, az igazság Oroszország oldalán áll, és noha az ukránok is a szerbek pravoszláv testvérei, ugyanaz a gonosz szállta meg őket, amely a ’90-es években a szerbeket.

Ezzel egy időben jelent meg a Russia Today szerbiai oldalán is az a felhívás, amely az ukrajnai harcokban történő részvételre hívta a szerbeket.

Erre már Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnöknek is reagálnia kellett. Azt mondta, nem tisztességes, hogy a Wagner Szerbiában toboroz, holott mindenki tudja, hogy a szerb állampolgároknak tilos külföldi harcokhoz csatlakozniuk. Arra is emlékeztetett, hogy Szerbia minden ideérkező oroszt befogadott, és nem támogatja az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket.

Nem sokkal később Jevgenyij Prigozsin, a zsoldoscsoport alapítója is tagadta, hogy Szerbiában toborzott, vagy hogy volnának szerbek a magánmilícia kötelékében. Mint mondta, a Wagnernek már régóta nincsenek szerb tagjai, az erről szóló híresztelések alaptalanok.

 

Nemzetközi háttér

A brit katonai hírszerzés a múlt héten közölte, hogy a Wagner az ukrajnai orosz hadműveletek meghatározó szereplőjévé vált. Az elemzések szinte biztosra veszik, hogy a Wagner Csoport Ukrajnában harcoló fegyvereseinek száma már eléri az 50 000-et. A brit hírszerzés arra is emlékeztetett, hogy a Wagner Csoport tavaly decemberben hivatalosan is bejegyeztette magát olyan jogi személyként, amely vezetői tanácsadást végez. Noha harci tevékenységről nem esik szó, nem kizárható, hogy Jevgenyij Prigozsin a vállalatai megbízatásaiból finanszírozza a milícia működését.

Mind a Wagner Csoportot, mind alapítóját évek óta amerikai szankciók sújtják, és Washington újabb büntetőintézkedések bevezetését tervezi annak érdekében, hogy a zsoldoscsoport ne tudjon fegyverekhez jutni. A tervek között szerepel az is, hogy a Wagnert nemzetközi bűnszervezetté nyilvánítják. Ezzel el lehetne érni, hogy befagyasszák a cég amerikai számláit, lefoglalják az ingatlanait és ellehetetlenítsék az amerikai cégekkel folytatott együttműködést.

Sorcha MacLeod, a Koppenhágai Egyetem Jogi Karának tanára, a zsoldosok alkalmazásával foglalkozó ENSZ-munkacsoport jelentéstevője az Amerika Hangjának beszélt a Wagner Csoport toborzási módszereiről. Mint mondta, gyakran kényszer alatt csatlakoznak az emberek a csoporthoz, a toborzók ugyanis a családjukat fenyegetik. Így viszont már valójában emberkereskedelemről van szó — emelte ki Sorcha MacLeod, aki azt is aggasztónak nevezte, hogy gyakran olyanokat soroznak be, akik korábban az Iszlám Állam nevű terrorszervezet kötelékében szolgáltak.

A szakértő arra is figyelmeztet, hogy a munkacsoporthoz érkezett jelentések szerint a Wagner tagjai rendkívül erőszakosak, és számos alkalommal megsértették az emberi jogokat. A rendelkezésre álló adatok alapján a zsoldosaik tömeggyilkosságokért, kínzásokért, eltűnésekért, szexuális erőszakért, rablásért és más bűncselekményekért felelősek. Problémának nevezte azt is, hogy a tagokat nagyon nehéz felelősségre vonni, pusztán azért, mert azonosítani is nehéz őket.


Forrás: karpat.in.ua

 

Mit keresnek a szerbek az orosz—ukrán fronton?

Predrag Petrović, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ szakértője a Deutsche Welle balkáni irodájának korábban úgy nyilatkozott, hogy a tavaly februárban kitört ukrajnai háború más, mint a korábbi ukrajnai harcok, másmilyen hozzáállásra, másmilyen harcosokra van szükség. A Krím elszakításakor a szerbek a szakadárok oldalán harcolhattak, szívesen látták őket, még „nagymenőknek” is számítottak, jelentős részük mesterlövész volt. Most viszont, amikor több százezer hivatásos orosz katona vesz részt a harcokban, a szerbek szerepe eltörpül, nem igazán veszik hasznukat. Véleménye szerint egyébként meg kell különböztetni egymástól azokat, akik magáért a harcért, az adrenalin, az akció kedvéért mennek háborúzni, azoktól, akiket valamilyen eszme — például az oroszokkal való testvériség — vezérel, de azoktól is, akik csak a pénz miatt csatlakoznak, hiszen zsoldosként szép összegre tehetnek szert.

Miodrag Zarković az ukrajnai frontról tudósítja a Deutsche Wellét. Szerinte az a különbség a korábbi évekkel szemben, hogy most nem lehet csak néhány hétre „kiruccanni” a harctérre, így Ukrajnában csak azok maradtak, akik valóban harcolni akarnak (például kalandvágyból), és azok, akiket az életük is Oroszországhoz vagy Ukrajnához köt.

A Szabad Európa Rádió balkáni irodája is foglalkozott a zsoldosok kérdésével. Novica Antić, a Szerbiai Katonai Szakszervezet elnöke szerint is nagyon fontos szempont, hogy ki miért indul harcba. Szerinte nagy figyelmet kell fordítani azokra a fiatalokra, akik nem vettek részt a ’90-es évek háborúiban. Mint mondta, ezek a még nem teljesen felnőtt férfiak a nevelésük vagy a propaganda hatása miatt olyan ideológiát alakítottak ki maguknak, amely arra ösztökéli őket, hogy külföldi harcokhoz csatlakozzanak.

A nekem nyilatkozó nyugalmazott alezredes viszont úgy gondolja, az orosz csapatokhoz társuló szerb fiatalokat leginkább a testvériség, az összetartozás, az orosz vagy szláv néphez tartozás érzése vezérelheti. Egy másik ok lehet — szoros összefüggésben az előzővel — a vallási, kulturális, nyelvi, pravoszláv összetartozás érzése. A szerb nép egyébként általánosan is a testvérének tekinti az orosz népet — magyarázta. A volt magas rangú katona szerint a kalandvágyból vagy pénzért harcba indulók száma lehet a legalacsonyabb, ilyen esetekben ez nem igazán mérvadó, ahogy azok száma is elenyésző lehet, akik azért mennek, hogy a gyerekeiknek majd elmesélhessék, részt vettek ebben az orosz és szerb álláspont szerinti jogos és igazságos háborúban.

 

És mit keresnek a (vajdasági) magyarok a harctéren?

Ismerek egy olyan fiatalembert, aki majdnem csatlakozott az ukrajnai harcokhoz. Ő úgy véli, hogy Oroszország Ukrajna elleni különleges katonai művelete egy szimbólum, így a harc támogatása, illetve az abban való részvétel is jelkép, és a jelképeket az emberek ereje teszi még ütősebbé. Véleménye szerint Oroszország jelenleg az Európai Unió, a NATO és legfőképpen az Egyesült Államok ellen harcol, és ezzel nyíltan megmutatta, hogy a hadművelet — melynek célja az orosz nép felszabadítása volt — sokkal több annál, mint azt bárki hitte volna. Azért fontolgatta, hogy csatlakozik az orosz oldalhoz, mert szerinte egy új világ felé közeledünk, egy olyan világ felé, amelyet már nem csak egy maréknyi ember irányít, egy olyan jövő felé, ahol egy szimbólum — ha elegendő ember áll mögötte — megváltoztathatja a világot.

Mint mondja, a lényeg nem maga az orosz csapatokhoz történő csatlakozás, hanem a részvétel „valami nagyban”, valami olyanban, aminek hatása lesz a jövőre. „Hogy elmondhassam, ott voltam, a része voltam valaminek, amit pillanatnyilag elképzelni sem tudunk. Ha ezért az életemet kell adni, az csekély árnak tűnik az eredmények tükrében. Hinnem kell abban, hogy egy-egy cselekedet tényleges változást hoz” — húzta alá.

Én pedig újságíróként és magánemberként is abban hiszek, nem véletlen, hogy tiltják a külföldi harcokban történő részvételt, és ha ez a tilalom akár csak egy embert is eltántorít attól, hogy harcba induljon, már volt értelme a bevezetésének.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..