home 2024. május 18., Erik napja
Online előfizetés
A Magyar Televízió első fél évszázada
2007.05.09.
LXII. évf. 19. szám

A Magyar Televízió a Minisztertanács 0470/4/1953. számú határozata alapján kezdte meg a működését. Az MTV születésnapjának mégis 1957. május elseje tekinthető: akkor kezdődtek meg négy kamerával, négy operatőrrel, a Magyar Rádiótól kölcsönkért három riporterrel a többórás rendszeres kísérleti közvet...

A Magyar Televízió a Minisztertanács 0470/4/1953. számú határozata alapján kezdte meg a működését. Az MTV születésnapjának mégis 1957. május elseje tekinthető: akkor kezdődtek meg négy kamerával, négy operatőrrel, a Magyar Rádiótól kölcsönkért három riporterrel a többórás rendszeres kísérleti közvetítések. A kísérleti adások 1958 elejéig, az úgynevezett nagyadó felavatásáig tartottak. Az első három hónapos műsortervben a programok a következő arányban oszlottak meg: stúdióműsorok 26 százalék, helyszíni közvetítés 20 százalék, sportműsor 10 százalék, játékfilm 38 százalék, külföldi átvétel 6 százalék. Az MTV szervezetileg kezdetben a Magyar Rádió főosztályaként működött, később társintézménnyé vált, független intézményként 1974 óta, részvénytársasági formában 1996 október elseje óta működik.
A mai Híradó elődje 1957-ben Képes Híradó néven indult. Az ugyancsak abban az évben sugárzott első színházi közvetítés nemzeti operánkhoz, Erkel Bánk bánjához kötődik. Az első bemondó Tamási Eszter volt, aki 1957. július 11-én lépett a kamerák elé, őt követte Takács Mária, majd a rádiós Varga József. A műsorokról a nézők a Rádió Újságról 1957-ben Rádió és Televízió Újságra keresztelt lapból értesülhettek. Ebben olvashattak az évtizedekig népszerű Öveges professzor műsorainak indulásáról, és az első tévéjátékról, Dobozy Imre Tanya a viharban című drámájáról is.
1958-ban átadták az MTV első, igazán korszerű, kétszáznegyven négyzetméteres stúdióját. Ekkor már az országban 16 ezer vevőkészülék volt, ami két év leforgása alatt elérte a százezret, 1967-ben pedig már az egymilliomodik előfizetőt köszönthették.
A Ki mit tud? éve 1962, ekkor ismerte meg a közönség Koncz Zsuzsa és Hacki Tamás nevét. A műsor egyben kezdete volt a vetélkedő-hullámnak, amelynek legismertebb adásai a Riporter kerestetik, a Ki miben tudós és a táncdalfesztiválok voltak. Az 1968-as Riporter kerestetik döntője az egész országot megmozgatta: a nézők az áramforrások bekapcsolásával szavazhattak kedvenceikre. A politikai rendszer legitimációs törekvései nyomán egyre népszerűbbek lettek a közéleti műsorok: 1968-ban indult a Fórum belpolitikai, nemzetközi és gazdasági témákkal, nem sokkal utána pedig debütált a Hét. Az új gazdasági mechanizmus népszerűsítését a Doktor Agy rajzfilmsorozat szolgálta.
Sokan leginkább filmélményeik alapján méltatják az MTV elmúlt ötven évét. A tévéjátékok száma ugyanis ugrásszerűen emelkedett. 1958 és 1961 között évi 15, 1972 után viszont már évi 90 tévéjáték készült a Magyar Televízió megbízásából. Mindmáig emlékezetes például a Tenkes kapitánya, A fekete város, avagy a Kincskereső kisködmön. A külföldről vásárolt filmeknél is magasra tette a mércét az MTV, a nézők pedig a Maigret felügyelő, a Forsyte Saga és a Klinika sorozatok kezdési időpontjaihoz igazították napi teendőiket. A gyermek- és ifjúsági műsorok is maradandó nyomot hagytak a generációkban. A Futrinka utca, a Gusztáv, vagy a Mézga sorozat animációi ma is élvezetesek a tévénézőknek.
A rendszerváltozás évében, 1989-ben született meg a döntés arról, hogy legyen kétcsatornás az MTV. Az 1996-ban hatályba lépett médiatörvény megszüntette a pártállami médiamonopóliumot, ennek részeként az MTV hegemóniáját. A jogszabály egyúttal lehetővé tette a duális, a közszolgálati és a kereskedelmi pilléreken nyugvó, a demokráciának és a piacgazdaságnak megfelelő plurális médiarendszer létrejöttét. A kereskedelmi televíziók megjelenésével az amúgy is tőkehiányos MTV anyagi helyzete reklámpiaci térvesztése miatt megrendült, de radikális szervezeti és szervezési intézkedésekkel 2005 végére a vezető nemzeti közszolgálati televízió stabilizálta működését, konszolidálta gazdálkodását. 2006. szeptember 18-a fekete nap volt az MTV történetében: feldúlták az immár csak bérelt Szabadság téri székházat.
2007 tavaszán a múltra visszatekintve, de előre is nézve az MTV immár három éve hivatalban levő elnöke, Rudi Zoltán úgy nyilatkozott, hogy ,,más szemmel néz már a közvélemény és a politika is a Magyar Televízióra, mint korábban, de nem csak a tavaly szeptemberi események miatt. Széles körben világossá vált ugyanis, hogy az MTV nem egy a sok közül, hanem egy jól körülhatárolt területen a legfontosabb közszolgálati műsorszolgáltató, amely kiegyensúlyozottan gazdálkodik, mindezzel pedig beteljesíti küldetését.”
(MTV)
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..