A Csoóri Sándor főszerkesztő nevével fémjelzett Hitel irodalmi, művészeti és társadalmi havilap jellegével, törekvéseivel ismerkedhet meg a szabadkai közönség május 21-én a szabadkai főkonzulátus dísztermében. A 17 órai kezdettel sorra kerülő rendezvényen dr. Korsós Tamás főkonzul és Bata János, az Aracsnak, a délvidéki magyarság közéleti folyóiratának a főszerkesztője üdvözli a vendégeket. A szerkesztőség ezzel az esttel viszonozza a folyóirat tavaly szeptemberben, az Uránia Filmszínházban megtartott bemutatóját a Hitelnek, melynek munkatársai közül többen publikálnak az Aracsban is.

Az indulás, 1988 novembere óta a Hitel igyekezett nemcsak tanúja, hanem részvevője lenni a magyar társadalmi átalakulásnak. Kezdetben kéthetente jelent meg, az első ellenzéki lap volt, egyszerre volt forrongó politikai újság és szépirodalmi kiadvány. Hogy mekkora űrt pótolt, az is tanúsítja, hogy időnként 60 ezer példányban is elfogyott. Csoóri Sándor szerint a „Hitel a kezdet kezdetén egyszerre idézte Széchenyi alakját és szellemét, ugyanakkor azt is, hogy az ezredvégi szóözönben újra vissza kell szereznünk a szavak hitelét, az irodalomét és a valóságét is”. 

A Hitel 1992 szeptemberében vált folyóirattá. A köréje tömörülő írók, költők, publicisták a legtermészetesebb módon vállalták a nemzeti jelzőt. Az egyik cél volt föltárni, hogy „a magyarság, itthon és másutt is, milyen tudati és milyen idegi állapotban élte túl az elmúlt ötven évet, s milyen sorsrontó vagy sorsalakító erők munkálnak benne, legbelül. Eddig ugyanis legfeljebb a politizáló értelmiségiek lelkiállapotát és lelki képességeit ismertük csak, amely az eddig ismert értelmiségi léthelyzeteknél százszorta ijesztőbb és kiábrándítóbb, de szinte semmit se tudunk a történelemből és a politizálásból kimaradt hazai és kisebbségi sorsba lökött magyarság életéről”. Csoóri Sándor akkor megfogalmazott koncepcióbeli elképzelései még ma is aktuálisak, akárcsak az is, hogy föl szeretnék mérni „a kórossá vált nemzeti nihilizmus természetrajzát és méreteit is”. Ezeknek egyik legutóbbi bizonyítéka, hogy a Hitel idei januári számában a Kérdez az idő rovatban arra kértek választ anyaországi és határon túli értelmiségiektől, hogy nehéz-e magyarnak lenni. A szerkesztőség 2002 januárjában újította meg a folyóiratot mind külső formájában, mind tartalmában. Vállalásuk szerint egy valamirevaló folyóirat nemcsak szolgálatot teljesít, hanem korszakos végeznivalókra is fölhívja a figyelmet. Ezt tették az idei februári tematikus számukkal is a föld, a vidék védelme érdekében, a márciusi számban pedig egy 10 pontos nyilatkozatot tettek közzé, melynek zárógondolata, hogy „nincs nemzet a vidék társadalma nélkül”.

Hogy a legújabb és a készülő számok mit tartalmaznak, arról is beszámolnak majd május 21-én a magyar főkonzulátuson tartandó esten, melynek vendégei lesznek: Papp Endre felelős szerkesztő, Falusi Márton és Nagy Gábor szerkesztők, dr. Juhász György hungarológus, Domonkos László és W.-Nemessuri Zoltán írók, valamint Kemény András, az Unicus Műhely Kiadó igazgatója.

Az esten megjelentek részére a főkonzulátus fogadást rendez.

GÁ