A magyarkanizsai versenyző esetében a sportág iránti szeretet apáról fiúra szállt, hiszen Zoltán édesapjával, Lászlóval, aki az 1970-es, 1980-as években versenyzett, gyakran ellátogatott a futamokra, és ott „fertőződött” meg a sportággal. Autóversenyzéssel a 2000-es évek második felében kezdett el igazán foglalkozni, a 2008-as idényben már több versenyen indult, 2009-től pedig rendszeres résztvevője a magyar bajnokságnak.

Árok Zoltán a dobogó tetején (Árok Zoltán fényképarchívuma)

— A magyar országos autószlalom-bajnokság keretében évente általában hét-nyolc versenyt tartanak, az elmúlt évben hét viadalt rendeztek. A versenyek bajnoki rendszerben folynak, tehát minden futam után a helyezéstől függően meghatározott pontokat kapunk, melyeket az idény végén összeadnak, és a legtöbb pontot szerzett autós lesz az abszolút győztes. Egy-egy versenyen a résztvevők száma általában 100-110, de ők nem mindannyian ugyanabban a kategóriában indulnak. Én a szériaautók mezőnyében, az 1000 és 1400 ccm közötti járművek mezőnyében versenyzem, nálunk az autók száma egy-egy futam alkalmával általában 8 és 16 közé tehető. A versenyeken egyesével indulnak a pilóták, és a legkevesebb idő alatt célba érő a győztes. A fotocellás időmérés ezredmásodperc-pontossággal működik, tehát a hibalehetőség szinte teljes egészében ki van zárva. Az elmúlt idényben nagyon szoros volt a bajnokság, a bajnoki cím sorsa az utolsó versenyen dőlt el. Örülök a címvédésnek és annak, hogy immár kilencedik alkalommal bizonyultam a kategória legjobbjának — mondta Zoltán.

Verseny a Hungaroringen

A versenyhelyszínek majdnem behálózzák az egész országot, csak a déli és a keleti régióban nem rendeznek futamokat, habár néhány évvel ezelőtt Szeged is a házigazdák között szerepelt. A legismertebb helyszín a Forma—1-es futamoknak is otthont adó Hungaroring, de nagy népszerűségnek örvend a Kecskemét és Budapest között fekvő, jelen pillanatban a hozzánk legközelebb lévő versenypálya, a Kakucs Ring is. Futamokat egyebek között Veszprémben, a Continental tesztpályáján, a kiskunlacházi repülőtéren, a dunaújvárosi Vasművek parkolójában és több budapesti pályán is tartanak. A helyszínek változatosak, egyes pályák gyorsabbak, mások lassabbak és technikásabbak. Zoltánhoz inkább a klasszikus szlalomversenyek állnak közelebb, ahol az átlagsebesség valamennyivel alacsonyabb, viszont a pálya több technikai elemet tartalmaz. A legmagasabb átlagsebességet a Hungaroringen érik el a pilóták, mely aszfaltcsík szintén népszerű a versenyzők körében. Egyik pályát sem tartja a legnehezebbnek, minden típusún szeret versenyezni. Csak a kedvezőtlen időjárási körülményeket, a szakadó esőt nem kedveli, mely az autónak és a versenyzőnek sem tesz jót. Megfelelő időjárási körülmények közepette is van bőven feladatuk a versenyzőknek, hiszen a szervezők különféle lassítókat és bójaakadályokat helyeznek a pályára, melynek nyomvonala néhány órával a verseny előtt derül ki. Erre nem lehet előre felkészülni. A minél sikeresebb szereplés érdekében a versenyzőnek át kell mozgatnia magát, alaposan össze kell szoknia az autóval, és a verseny előtti edzésen meg kell jegyeznie a pálya nyomvonalát.

Rajtra készen

— Édesapámmal, aki amellett, hogy korábban versenyzett, a szakmáját tekintve pedig autószerelő, egy 1300 ccm-es, befecskendezős Zastava Yugo típusú autót alakítottunk át. Ez a jármű a szívem csücske, és úgy éreztem, képes lesz megfelelni a kihívásoknak. Minden évben építettük és fejlesztettük, így mára elértük a szabályzat alapján a maximumot, tehát amit lehetett, azt átalakítottuk és fejlesztettük a járművön. A versenyidény elején nagyobb vizsgálatnak vetjük alá. Egyebek között kicseréljük a kopóalkatrészeket, a kuplungot, a szűrőket, az olajat. Az idény előtt beszerzünk néhány garnitúra speciális, versenyzésre alkalmas gumit, melyet rászerelünk a felnikre. Versenyzést akadályozó technikai problémáink még sosem voltak, ami azt mutatja, hogy az autót a lehető legjobban felkészítjük a megmérettetésekre. Az autószlalom nem gyorsasági, inkább ügyességi verseny, habár a pályák évről évre gyorsulnak. Az autók végsebessége változó, mi a Yugónkkal 120-130 km/h végsebességet érünk el, az átlagsebesség pedig 70-75 km/h körül alakul. Kezdetben bevásárlóközpontok parkolójában alakították ki a pályákat, ahol első és második fokozatban haladtunk, a pályák gyorsulásával és az autók erősödésével azonban már a harmadik és a negyedik fokozatot is használjuk. A szlalomot az autósportba való belépőnek is nevezik. Akik nem az éjszakai életben, a közutakon, hanem szervezett és biztonságos körülmények között versenyeznének, azok utcai autóval a sportág legolcsóbb válfajában, a szlalomban próbálhatják ki magukat. A szervezők igyekeznek minél több versenyzőt „behozni” az utcáról, hogy próbálják ki ezt a sportot, és kedvet kapjanak a további versenyzéshez — mondta Zoltán.

Zoltán és édesapja már készíti az új autót, mely sokkal ütőképesebb lesz, mint az oly sok dicsőséget szerzett, de a nyugdíjaztatásra már igencsak érett Yugo. A 2023-as idényben már két versenyt rendeztek, az elsőn Zoltán ezüstérmet nyert, a másodikon azonban nem tudott részt venni. Célja a jubiláris, 10. magyar bajnoki cím megszerzése, amihez a következő lépést júniusban a Hungexpo területén, a vásárcsarnokok közötti szűk és technikás pályán tartandó megmérettetésen teheti meg a magyarkanizsai versenyző.

További felvételeket közösségi és weboldalunkon tekinthetnek meg.