A tudósok úgy hiszik: ,,Csak az üstökös magjának belseje maradt változatlan a Naprendszer keletkezése óta”.
Talán furcsa a cím, mégis a legegyszerűbb leírása annak, amire most készülnek a tudósok. A történelemben először ütközik majd űrszonda egy üstökös szilárd magjával, és adatokat gyűjt annak belső szerkezetéről és anyagáról.
A NASA és a világ csillagászai türelmetlenül várják annak az űrszondának a kilövését, amelynek egy üstökössel való összeütközése valamicske betekintést engedhet e jeges utazók belsejébe.
A Deep Impact (szó szerint mély behatolás) űrvállalkozás időpontja: január 12-e, amikor is két űreszközt lőnek fel, hogy azok elérjék a Tempel 1 üstököst. Az ,,Impactor", a ,,Behatoló”, becsapódik az objektumba, míg a ,,Flyby”, az elrepülő-anyahajó mindezt figyeli. Ez lehetővé teszi, hogy a tudósok végre áttörjék az üstökös felületi rétegét, és belenézzenek.
,,Csak az üstökös magjának belseje maradt változatlan a Naprendszer keletkezése óta” - jegyezte meg Michael A Hearn, a Deep Impact vezető kutatója a minap megtartott sajtóértekezleten. ,,Mostanáig nem voltak adataink a belsejéről, reméljük, a Deep Impact segítségével lesznek” - toldotta hozzá.
A 330 millió dolláros vállalkozás eredeti, december 30-i időpontját már kétszer elhalasztották, és az indítási ablak csak 2005. január 28-áig lesz nyitva, addig bármikor fellőhető a mesterséges égitest, és éppen idejében érkezik majd a randevúra a Tempel 1 üstökössel.
,,Minden reményünk szerint sikerülni fog 28-áig” - mondta a vállalkozás vezetője, Rick Grammier, a NASA pasadenai JPL laboratóriumából. A Deep Impact a NASA második űrszondája, amely látogatást tesz egy üstökösnél. A Stardust - Csillagpor szonda 2004. január 2-án átrepült a 81P/Wild 2 üstökösön, képeket készített, anyagmintákat gyűjtött róla, és várhatóan 2006-ra tér velük vissza a Földre, hogy tanulmányozni lehessen őket. Március 2-án az ESA (Európai Űrkutatási Hivatal) is felbocsátotta a Rosetta űrszondát, hogy 2014-ben elérje a 67P/Churyumov-Gerasimenko üstököst, és Philae elnevezésű leszállóegysége leereszkedjen a felszínére.
A Deep Inpact pályája egyedi a NASA történelmében, mert a kilövés és a célba érés között csak hat hónap telik el. A tudósoknak így csak rövid idejük van az esetleges hibák kiküszöbölésére és pályakorrekciókra. Ezért a repülést felügyelő mérnökök állandóan tesztelik a fedélzeti berendezéseket. Bármilyen hiba a felbocsátás elhalasztásának veszélyével jár.
Az ”Elrepülő” és a ,,Behatoló” nem lesznek egészen egyedül. A Földről és az űrből is árgus teleszkópszemek figyelik útjukat. Többek között a Hubble és a Spitzer űrtávcsövek, valamint a Chandra röntgenteleszkóp is. A megfigyelések még a találkozó előtt elkezdődnek, és utána is folytatódnak, hogy rögzítsék az esetleges változásokat a Tempel 1 üstökösön.
Nézzünk bele az üstökösbe!
A célba érkezés után szinte minden automatikusan folytatódik. Az ,,Elrepülő” anyahajó leválasztja a csaknem 325 kg súlyú ,,Behatoló” szondát, amely saját kamerájával közvetíti a behatolás képeit. Az ütközés pillanatában a szonda sebessége eléri a 37 014 km/h-t, és várhatóan egész közeli képeket készít az üstökös magjáról - 20-300 km-es távolságból -, attól függően, hogy milyen sűrű a magot körülvevő porfelhő. Időközben az anyahajó és a földi megfigyelők távolról tartják szemmel a becsapódást. Az anyahajót ezért több kamerával is felszerelték - egy nagy felbontóképességűvel is. Ez nem lesz ,,sima leszállás”, és a becsapódási kráter is adatokkal szolgálhat majd a mag fizikai tulajdonságairól.
A találat valószínűsége 99 százalékos, és a vállalkozást vezető szakemberek további tesztekkel szeretnék kizárni az esetleges kudarcot. Mindamellett nagyon bizakodóak, és egyikük véleménye szerint jóllehet az egész egy nagy technikai kihívás, mégiscsak sima kísérlet csupán.
A NASA szakemberei remélik, hogy még január 28-a előtt megtörténik a felbocsátás. Ha mégsem sikerül, arra az estre számba vettek még öt üstököst, amelyek alkalmasak lehetnek a kísérletre.
Ha a vállalkozás sikerrel jár, akkor az ,,Elrepülő” tovább folytatja majd a munkát, és a Tempel 1 üstökös meglátogatása után is aktív marad. A tervek szerint más üstökösöket is meglátogathat majd, gyarapítva ismereteinket a világűr eme ,,jeges vándorai"-ról.
Tisztelt Olvasó!
Amint láthatják, év elejétől új rovatokkal gazdagodott kedvenc hetilapunk. A népszerű tudomány-technika rovat egy kis ablakot kíván nyitni a tudományos világra. A tudományos felfedezések és azok alkalmazása soha nem látott sebességgel törnek be az otthonunkba és a mindennapjainkba. Ami tegnap még a laboratóriumok féltve őrzött titka volt, az ma már mindennapos használati eszköz lehet... Csak kapkodjuk hát a fejünket, és sokszor nem is értjük ezeknek modern ,,ketyerék"-nek a lényegét. Különösen a telekommunikáció és az űrkutatás fejlődik rohamléptekkel, de itt van a genetika és a többi fundamentális tudományág is. Bizony már az is nagy szó, ha az ember egyszerűen csak tájékozott a tudományos világ ügyeiben.
Rovatunknak tulajdonképpen csak ez a szerény célja: röviden, tömören és ha lehet, közérthetően tájékoztatni. Egy kicsit bővebb értesítést adni, mint a hírben - de mégsem olyan tudományos cikk formájában, amelyet csak szakemberek értenek meg, és értékelnek.
Miről kívánunk írni? Csillagászatról, űrkutatásról, megújuló energiákról. A környezetünkről, annak megóvásáról és változásairól is. A hírközlés és a számítástechnika fejlődéséről. Új felfedezésekről, ismert és kevésbé ismert tudósokról. Az építészet, a gépipar és az autózás újdonságairól és eredményeiről. Betekintünk majd egy-egy Nobel-díj hátterébe is. Egyszóval azt szeretnénk, ha mindenki megtalálná a magának való csemegét.
Írjanak nekünk, írják meg a véleményüket az eddig közzétett cikkekről. Javasoljanak témákat. Kérdezzenek, és mi válaszolunk, ha tudunk. Előre is köszönjük együttműködésüket!
Igen, ablakot kívánunk nyitni a világra. Igaz, kicsi ez az ablak, mégis ki lehet majd látni rajta... Kérem Önöket, tegyék ezt meg!
Tisztelettel: a szerkesztő