Verbászon ünnepi istentisztelet keretében felszentelték azt a magyar kormány támogatásának köszönhetően újonnan épült verbászi evangélikus imaházat, amely az egykori iskolaépület helyén áll.
A verbászi evangélikus templom, mely 1820-ban épült, Vajdaság legnagyobb evangélikus templomaként a II. világháborúig fogadhatta a híveket, majd miután sajnálatosan használhatatlan állapotba került, a mellette álló iskola szolgált templomként, imaházként, melybe átmentették a megsemmisült verbászi templom oltárképét is — hangzott el a kapunyitási liturgián. Ft. Dolinszky Márta evangélikus esperes, Dolinszky Gábor püspökhelyettes és Dolinszky Áron evangélikus lelkész köszöntötték az egybegyűlteket, felidézve a gyülekezet történelmi múltját. Az evangélikus egyházközösség hatalmas temploma a település egyik ékköve volt három harangjával, mely közül egyik II. József császár ajándéka. Imaház, iskola és diakonisszaház is tartozott hozzá.
A Verbász központjában álló egykori imaházat és iskolaépületet 2021-ben lebontották. Ennek helyén létesült az új imaház, mely otthont ad a gyülekezetnek, ahol a hívek együtt hallgathatják Isten igéjét — mondta el köszöntőjében ft. Dolinszky Márta esperes asszony.
„Erős vár a mi Istenünk” — hangzott fel a dicsőítő zsoltár az ünnepi istentiszteleten, melyen megtartották az imaház felszentelésének liturgiáját, a templomból átmentett oltár és oltárkép, valamint a szószék felszentelését.
Az istentisztelet keretében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára mondott köszöntőt, idézve az evangélium szavait: „Minden ország, mely meghasonlik önmagában, meg nem maradhat”, utalva arra, hogy a XX. század nem bánt kesztyűs kézzel a nemzetiségekkel, a történelmi egyházakkal.
— Még inkább így volt ez Magyarországon kívül az utódállamok történetében, területükön a kis egyházak közösségeivel, melyek eltűntek, veszélybe kerültek. Az I. világháborút és Trianont követő évtizedek is megzilálták közösségeinket. Még inkább így volt ez a II. világháború végén a Vajdaságban, a Bácskában. Az evangélikus egyház is messze került történelmi központjaitól. 1945 után ha a közösségek feladják, ma nem lennénk itt. Minden egyházi és egyéb intézmény megalapításakor a következő két célt kell szem előtt tartanunk: a keresztény hit és a magyar nemzeti érzések megerősítését — hangsúlyozta köszöntőbeszédében az államtitkár.
Kiemelte, hogy a rendszerváltozás után a 2010-es években bekövetkezett nemzetpolitikai fordulat példaértékű eredményeként a Kárpát-medencében, Magyarországon kívül a határon túli magyar közösségekben, Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és a Délvidék térségeiben 1600 parókia, templom, egyházi közösségi tér épült és épül újjá. Ez a verbászi ünnepélyes imaházszentelés is ékes példája ennek.
Fényképezte: Talpai Lóránt