home 2024. február 25., Mátyás napja
Online előfizetés
Übü mama, a nyers és harsány first lady
Szakáll Laura
2013.01.30.
LXVIII. évf. 5. szám
Übü mama, a nyers és harsány first lady

Pesitz Mónika, a szabadkai Népszínház magyar társulatának színművésze egy álomszerepre készül. Ő játssza Alfred Jarry Übü király című darabjának női főszerepét, Übü mamát. Úgy érzi, ez a karakter kitűnő alkotói lehetőségeket nyújt számára. A színésznőt néhány éve jelmeztervezőként is megismerhette a közönség. És feleség meg családanya is közben. Pesitz Mónikával a most készülő előadás kapcsán beszélgettünk.

* Mi ragadott meg ebben a szerepben?
— Szerepálomnak élem meg Übü királyné alakítását. Igazából ugyan soha nem gondolkodtam ezen a figurán, de most rám talált. Amikor már tudtuk, hogy ezt az előadást készítjük, akkor is csak azt gondoltam, hogy benne leszek a darabban, azt viszont nem reméltem, hogy rám osztják a női főszerepet. Nagy kihívásnak élem meg, nagy lehetőségeket rejt magában. A pontos „irány”-t még nem határoztuk meg, a próbák még kezdeti szakaszukban vannak. Most próbáljuk körbe járni a darabot, tapogatózunk a rendezővel, Dömötör Andrással közösen. Vele egyébként nagyon jól tudunk együttműködni, már korábban is járt nálunk, az Egy elmebeteg nő naplóját készítettük. Azt szeretem benne, hogy lazán kísérletezünk, gyakorlatilag bármit csinálhatunk, később aztán kiszűrjük, amit jónak találunk. Saját magam nyilván nem vagyok ehhez elég, mert Übü mama és Übü papa kiegészítik egymást, ketten alkotnak egy egészet. Most közösen keresgetjük az előadás irányát.

* A darabban a komédia is és a dráma is megjelenik. Milyen lesz Übü mama?
— Ami az én szemem előtt van, az egy harsány, nyers first ladyvé kovácsolt valaki, de ez a karakter is nagyon széles skálán mozog. Most egyelőre még olyan dolgokkal foglalkozunk, mint a hatalom iránti vágy, továbbá azzal, hogy mi készteti az embereket arra, hogy eltiporjanak maguk előtt mindent, miért döntenek meg világokat azért, hogy hatalomra jussanak. Mi lesz azzal az emberrel, aki hatalomra kerül, s egyáltalán miért akar hatalomra jutni? Amennyire vicces, annyira undorító is szerintem az Übü mama.

* Dömötör András, a rendező említette, hogy Brestyánszki Boros Rozáliával közösen felfrissíti a csapat a darabot. Ez miben nyilvánul meg?
— Van egy szövegkönyv, amely alapul szolgál, s a ha úgy érezzük, hogy bizonyos jelenetekben hozzá szeretnénk adni valamit, vagy ha azt mondom, hogy szeretnék magamnak egy firstlady-beszédet írni, akkor ilyen szempontból nyitott a dolog, mert tudunk rajta igazítani. Mint mondtam, most keressük az irányt, amerre elindulhatunk, és abban az irányban tágíthatunk bármit.

* Az elmúlt évek során többször játszottál már együtt a férjeddel, Csernik Árpáddal. Partnereket is alakítottatok már. Hogyan éled meg a közös munkát?
— Amikor egymás közvetlen partnerei vagyunk, mint például a Hyppolit, a lakájban, akkor ugyanolyan jól próbálunk egymással, mint valaki mással. Nagyon jól ismerjük egymást, ebből a szempontból előnyös. Könnyen egymásra tudunk hangolódni. Mi nem visszük haza a színházat, csak olyan értelemben, hogy például megnézzük egymást egy-egy előadásban, akkor nyilván egy-két kritikát mondunk, elmondjuk a véleményünket, de nem erről szól az életünk. Amennyire a magánéletemet nem hozom be a színházba, annyira a színházat sem viszem haza. Ha együtt játszunk egy darabban, akkor sem próbálunk otthon éjjel-nappal.

* Kisfiad, Berci már biztosan látott benneteket a színpadon. Milyen kritikus?
— Ő már nagyon régóta színházközelben van. Már hat hónapos kora óta viszem gyerekszínházba. Kilenc hónapos volt, amikor az Indul a bakterházzal kéthetes magyarországi turnéra mentünk, nem tudtuk kire bízni, ezért magunkkal vittük. Később is, ha nem volt kire hagynom, becsomagoltam egy kosárba, és magammal hoztam a színházba. Ott volt velem. Nagyon szeret színházba járni, legszívesebben minden előadást megnézne. Természetesen én próbálok szelektálni, hogy mi az, amit az ő korában megnézhet. Az Indul a bakterházat, a Charlie nénjét, az Aska és a farkast, a Hyppolit, a lakájt, ezeket a zenés, szórakoztató előadásokat nézte meg eddig, sőt, azt hiszem, a Nórát is látta. Neki minden tetszik, minden és mindenki, de például az Askában nem az apja a kedvence. Azt mondja, hogy apa is jó, de hát a Kovács Nemes Andor a legjobb. Ő mindent szeret, minden iránt befogadó. Sokszor megkérdezi, hogy most éppen min dolgozunk, miről szól az előadás. Nem a szereplés vonzza, hanem a színház.

* Mi az, ami a kikapcsolódást, a feltöltődést jelenti számodra?
—  A munka szempontjából a színházi kosztümök jelentenek kikapcsolódást számomra. Már régóta tervezek ruhákat, színházi jelmezeket is tervezgettem, de főleg csak gondolatban, tanácsokat adtam másoknak, igazából azonban nem kaptam konkrét lehetőséget. Az utóbbi időben viszont Mezei Zoltán megadta nekem ezt a lehetőséget. Szakmai kikapcsolódás ez számomra. Ez is színház, mégis valami más. A figurát ugyanis fel kell öltöztetni, a külseje ugyancsak fontos. Az előadás mondanivalójához egy gombocska is hozzáadhat valamit, vagy például egy gyűrű, egy smink. A figura külsejét is meg kell álmodni. Számomra nagyon érdekesek ezek a kísérletek. Például az, hogy egy anyag hogyan puhítja meg a keményebb karaktert, vagy hogy egy szín mit ad hozzá az archoz, mennyire sápaszt, mennyire fiatalít. Ezek a kísérletezések nagyon jót tesznek a lelkemnek. Egyébként meg a család, az otthon az, ami a kikapcsolódást és a lelki feltöltődést jelenti számomra.
 

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..