Az al-dunai Hertelendyfalván, illetve annak vonzáskörében jelen pillanatban Soós Bálint teljesít szolgálatot. Az alább olvasható önéletrajzi és szakmai névjegyet az anyaországi fiatalember személyes kérésemre írta meg, illetve tette le (olvasó)közösségeink asztalára:  

Huszonhat éves koromban, 2024-ben fejeztem be egyetemi tanulmányaimat a sárospataki teológián, református közösségszervezés szakon. A Petőfi Sándor Program keretében az idén szeptemberben érkeztem a Vajdaságba, ahol korábban még soha nem jártam. Luxemburgban születtem, egyéves koromban költöztünk haza a szüleimmel Magyarországra. Noha egy kisebb településen, a Budapesthez közeli, Pest vármegyei Törökbálinton nőttem fel, magamat inkább városi fiúnak tartom, annál is inkább, mivel családtagjaim, rokonaim és barátaim jelentős része budapesti. Édesapám operaénekesként csaknem harminc éve van a pályán, részben az ő biztatására kezdtem zenei tanulmányokba. 2013-ban vettek fel a Bartók Béla Konzervatórium trombita szakára. Nem sokkal később azonban rájöttem, nem ez az én utam, a zenélés nem hivatás, csupán hobbi számomra. A 10. osztály második félévét már gimnáziumban, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában folytattam. A mozgás és a szabadtéri sportok is közel állnak hozzám, hétéves koromban szerettem meg a labdarúgást, sokáig nagy álmom volt, hogy élsportoló lehessek. Gimnáziumi éveim alatt egyesületben leigazolt sportolóként rendszeresen jártam edzésekre, hétvégenként hazai, illetve idegenbeli mérkőzésekre. A középiskola befejezése után egy lakberendezési vállalatnál kezdtem el dolgozni, ahol hét évet töltöttem el különféle munkakörökben. Ezzel párhuzamosan megkezdtem tanulmányaimat a Sárospataki Teológiai Akadémián (mai nevén Sárospataki Református Hittudományi Egyetem). A teológiai tanulmányaimra nagyon büszke vagyok, hívő emberként itt éreztem meg, hogy megtaláltam a hivatásomat. 2023-ban a Törökbálinti Református Egyházközség ifjúsági vezetője lettem, ahol általános iskolásoktól a huszonévesekig több korosztállyal is foglalkozhattam.

Soós Bálint

Szeptember 15-én érkeztem Szabadkára, ahol az ösztöndíj idei programszakasza kezdődött. Kéthetes tartózkodásunk során nem csupán a gyönyörű szecessziós épületeket és a kulturális színtereket csodálhattuk meg, de bekapcsolódhattunk a Magyar Nemzeti Tanács rendezvényszervezési és adminisztratív munkáiba is. Hálás vagyok a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek, azon belül Sutus Áron elnök úrnak, hogy ebben a két hétben vezetésével színvonalas rendezvényeken vehettünk részt, bekapcsolódhattunk számos érdekes munkafolyamatba, bejárhattuk a szórványközpontokat, közintézményeket, és mindemellett mi négyen, a Vajdaságban feladatokat ellátó ösztöndíjasok is jobban megismerhettük egymást. Ez fontos volt számunkra, hiszen egymás célterületeit ismerve, hatékonyabban tudunk majd egymásnak és ezáltal a külhoni magyaroknak is segíteni.     

A Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként, frissdiplomásként nagy lehetőséget látok abban, hogy külhoni magyarok — esetemben főként székely emberek — között lehetek, a Kárpát-medencei térségben az anyaországi határokon túl, szerető közösségben élhetem meg a magyarságomat.

Műsorvezetői szerepkörben a 34. dél-bánáti szemlén Pancsován, 2024 októberében

Korábbi szakmai tapasztalataimmal és tanulmányaim során megszerzett tudásommal szeretném segíteni a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület kulturális tevékenységét, a település lakosainak közösségi életét. Az egyházi szolgálatomat is szeretném folytatni, ezért e téren is több feladatra vállalkoztam. Az eredeti éves munkatervemben szereplő adminisztratív feladatok ellátása, fotó- és videóanyagok készítése, cikkírások, meghívók szerkesztése mellett a nagyobb odafigyelést igénylő, több területet érintő rendezvényszervezés az, ami az ösztöndíj által támogatott munkám egyik meghatározó tevékenysége (nem csupán az előkészületekben igyekeztem segédkezni, de műsorvezetőként a rendezvények lebonyolításában is részt vállaltam). A fiatalok közösségi életének szervezését is fontos feladatomnak tartom, hiszen rájuk különösen nagy figyelmet kell fordítanunk: ezen a korosztályon múlik, hogy néhány évtized múltán lesz-e még magyar közösség a térségben.

Az eredetileg tervezett eseményeken felül egyéb rendezvényeket is szervezünk: karácsony előtt klasszikus zenei koncertet hallgathatnak meg az érdeklődők, a jövő évben pedig a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar és a budapesti Márton Áron Szakkollégium találkozója esedékes Hertelendyfalván. A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar néprajzkutatóinak munkáját is igyekszem támogatni olyan helyi adatközlők felkutatásával, akik releváns módon tudnak adekvát történeteket átadni a kutatócsoportnak.

Hertelendyfalván kívül a pancsovai egyesület munkájában is aktívan részt veszek. Az Al-Duna vidékén több székely település is található, így számos lehetőség kínálkozik kulturális rendezvények, sportesemények szervezésére. Nagy álmom újjáéleszteni az amatőr focicsapatot, mely éveken át működött Székelykevén, valamint nagy örömömre szolgálna, ha labdarúgótornát szervezhetnénk a tavasz folyamán.

Az elmúlt hónapok sosem tapasztalt intenzitást hoztak az életembe. Noha a tanulás, a munkám és az egyházi szolgálatom a korábbi években is állandó szellemi kreativitásra bírt, és számos feladatot rótt rám, az elmúlt néhány hónap még több élménnyel, értékes tapasztalattal gazdagított. Hálás vagyok azoknak az embereknek, akik segítették a munkámat. Nagy örömmel és tervekkel érkeztem ide, a Vajdaságba, ahol egy percig sem éreztem azt, hogy egyedül volnék. Otthonként tekintek arra a helyre, ahol jelenleg vagyok, ahol az itt élő magyar ajkúak közvetlensége, vendégszeretete és segítőkészsége meghatározó. Az itt élő emberek szívet melengető vendégszeretetét a Vajdaság más részein is megtapasztalhattam, nem csupán Hertelendyfalván, de Szabadkán és egyéb, magyarok lakta településeken is nagy szeretettel és örömmel fogadtak bennünket — olvasható Soós Bálint összefoglalójában.

Végezetül még egy idevágó infót is megosztunk önökkel, mely egyúttal szívbéli invitáció is a szervezők részéről. Hertelendyfalvára, a helyi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesületbe, álom havának (december) 22. napján, 19 órai kezdettel. Az alkalom egy bensőséges, adventi operaestet kínál, melyen Neumark Zoltán zongoraművész (Bálint énektanára), valamint Gábor Géza (basszus) és Laborfalvi Soós Béla (bariton) operaénekesek, mindketten a budapesti Magyar Állami Operaház művészei (az utóbbi Bálint édesapja), vállalták a szolgálatot. 

A hertelendyfalvi, adventi hangverseny plakátja