A pedagógusként tevékenykedő közgazdász tizenöt éve tanít az egyetemen, és szinte minden évben vannak olyan hallgatói, akiket különféle versenyekre készít fel, a többi közt a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciára, ahonnan a legjobbak továbbjutnak a Kárpát-medencei megmérettetésre, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára.

* Amellett, hogy egyetemi hallgatóit készíti fel versenyekre, ön a közgazdasági tudományterület népszerűsítése céljából, valamint a tehetségnevelés serkentése érdekében több diákverseny ötletgazdája és fő szervezője is. Melyek ezek a versenyek?

— Amikor az egyetemen versenyekre készítettem fel a hallgatókat, akkor született meg az ötlet, hogy a középiskolások számára is lehetne megmérettetést indítani magyar nyelven. Tizenhárom évvel ezelőtt szerveztem meg az első Vajdasági Diák Menedzsment Bajnokságot, ez hiánypótló volt, hiszen gazdasági témakörben ilyen jellegű versenyek magyar nyelven még nem voltak a térségben. Célja, hogy a diákokban felébressze a menedzseri attitűdöt, kitaláljanak és működtessenek egy virtuális vállalatot, csapatban dolgozva, mentor segítségével. Lényegében egy üzleti tervet kell elkészíteni és bemutatni a zsűrinek. Ez a verseny azóta is fut, külföldi csapatok is jelentkeznek, az idén is volt néhány az anyaországból és a Felvidékről is. A versenynek jó a fogadtatása, nem csupán a közgazdasági és a kereskedelmi középiskolákból érkező csapatok szerepelnek kiválóan, hanem az egészségügyi középiskolákból, a gimnáziumokból is jelentkeznek, és ők is nagyon szép üzleti terveket készítenek. Az egésznek egyébként az is célja, hogy a diákok együttműködjenek, fejlesszék a kommunikációs készségüket, és tanuljanak meg csapatban dolgozni. Nyilván nem lesz mindenkiből sikeres vállalkozó vagy menedzser, de nem is az a cél, hanem hogy fejlődjenek a tanulókban ezek a bizonyos képességek, melyekre lényegében az elkövetkező időszakban, akár az egyetemi évek alatt, akár később, munkavállalóként nagyon is szükségük lesz. A Vajdasági Fogyasztóvédelmi Diákverseny nyolc éve fut, és a zentai ismerőseimmel közösen szervezzük, ott működik ugyanis a fogyasztóvédelmi szervezet. Erre főleg középiskolai csapatok jelentkeznek, de az elmúlt néhány évben bekapcsolódtak az általános iskolások is. A fogyasztóvédelem egy szerteágazó, multidimenzionális tudományterület, az egészségügy, a jog, a gazdaság, de más területek szempontjából is meg lehet közelíteni a témát, és a diákok kutatják, keresik azokat a visszaéléseket, amelyeket sok esetben elkövetnek a gyártók és a kereskedők a fogyasztókkal, illetve a vásárlókkal szemben. Itt különféle kísérleteket végeznek, laboratóriumi körülmények között elemeznek termékeket, vizsgálják azok összetételét, valamint azt, hogy valóban annyira egészséges-e az egészségesnek mondott árucikk, milyen összetevői vannak. Ezt a versenyt az idén nyolcadik alkalommal szerveztük meg, huszonnyolc csapat jelentkezett, közülük négy Magyarországról. Ezen a versenyen a felkészítő tanároknak is hatalmas szerepük van, hiszen ők azok, akik foglalkoznak a diákokkal, és adják nekik az ötleteket, a témákat. Az általános iskolások Vállalkozz okosan! elnevezésű diákversenyét az idén rendezzük meg harmadik alkalommal, december elején. Úgy gondoltam, hogy a kisiskolásokat is be lehet vonni ilyen gazdasági témakörökbe, és mint a diákmenedzsment-bajnokság esetében, ők is egy virtuális vállalkozást kell, hogy kitaláljanak és felépítsenek. Az ötödiktől nyolcadik osztályig terjedő korosztály a formális oktatás keretében nem találkozik gazdasági témakörrel, viszont a hétköznapi életben a szülők és a média által már nagyon sok információt magába tud szívni, illetve érdeklődik is a téma iránt. Már az első alkalommal sok csapat nevezett be, és nagyon szép, kreatív, innovatív üzleti tervek készültek. Ezt a versenyt úgy szoktuk meghirdetni, hogy adunk egy kerettémát, így tavaly egy egészséges termék köré épülő vállalkozást kellett kialakítani, az idén pedig az idegenforgalomra gondoltunk, és ebben a témakörben kell valamilyen vállalkozást kitalálni, majd bemutatni a zsűrinek. Már öt-hat csapat jelentkezett, de decemberig még van idő.

* Ezekkel a versenyekkel továbbtanulásra ösztönzik a diákokat, egyúttal pedig a pályaválasztást is megkönnyítik számukra?

— A diákok sok esetben egy ilyen versenyen jönnek rá arra, mi az, ami érdekli őket, hogyan látják a jövőjüket, hova szeretnének iratkozni, milyen pályára kívánnak lépni. Egy olyan diák, akinek több választási lehetősége van, és ezek között nem igazán tud dönteni, egy ilyen versenyen megtapasztalhatja, hogy a marketing és a menedzsment vagy a pénzügyek témaköre mennyire érdekes, illetve hogy őt ez mennyire érdekli. Azok a tanulók például, akik rész vettek az első években a Vajdasági Diák Menedzsment Bajnokságon, azóta befejezték az egyetemet, elhelyezkedtek, és jelentős sikereket értek el. Ezt a versenyt, ha csak egy minimális löketet adott nekik, máris megérte megszervezni.

* Ön az egyik alapító tagja a GENIUS — a tehetséges diákokért mozgalomnak is.

— Ez egy olyan mozgalom, amely vajdasági szinten működik, és próbálja felkarolni a tehetséges diákokat, de különféle szemináriumokat és továbbképzéseket is szervezünk a pedagógusoknak. A felkészítő tanároknak ugyanis hatalmas szerepük van abban, hogy felismerjék a diákokban lakozó tehetséget. Minden tanulóban rejlik valamilyen képesség, de ezt fel is kell tudni fedezni. Amikor a pedagógus felismeri, és egy kicsit pluszban foglalkozik a diákkal, akkor minden bizonnyal meglesz a siker, persze kell hozzá kitartás és szorgalom is. Nagyon sok tehetséges diák sajnos nem jut el arra a szintre, hogy megmutathassa képességeit — vagy a körülmények miatt, vagy a tanárok nem foglalkoztak vele eléggé, és a szülők sem vették észre a tehetségét. Ilyenkor előfordulhat, hogy a gyerek teljesen más irányba indul el, ami nagyon nagy kár.

* A magyar azonosságtudat fontos tényező az életében. Ez a munkájában is megjelenik?

— Nekünk kétnyelvű közegben kell felnőnünk és fejlődnünk, de a saját hagyományainkat, a saját kultúránkat is ápolnunk kell. A diákjaimnak mindig azt mondom, hogy a szülőföldön kell érvényesülni, itt kell kamatoztatni a befektetett energiát és időt, ezt a közösséget kell erősíteni, gyarapítani. Persze vannak, akik inkább külföldön szeretnének boldogulni, de arra próbálom ösztönözni a tanítványaimat, hogy maradjanak. Ez egy nehéz küldetés, holott azt is észre lehet venni, hogy a vállalkozói hajlandóság és szféra nálunk is erősödik, különféle támogatások, illetve szakmai továbbképzések is a fiatalok rendelkezésére állnak. Észrevettem egy pozitív szemlélet- és irányváltást, mely szerintem hozzájárulhat ahhoz, hogy többen itt maradjanak, az itteni gazdasági potenciált erősítsék. A támogatások mellett persze a szakmai továbbképzés is fontos, ezt a két dolgot szépen össze kell egyeztetni, és ha sikerül a most induló, kezdő fiatal vállalkozókat a megfelelő útra és tevékenységi körbe helyezni, akkor hiszem, hogy a siker sem marad el. A tapasztalt, már befutott vállalkozóknak pedig mentori szerepet kellene betölteniük, mert egy ilyen összefogás a gazdasági fejlődést is ösztönözné.