A mesterséges tó túloldalán a ritka növényekben gazdag Pilák-völgy

Ritka, védett növényfajok után kutattak fiatal környezetvédők a Pilák-völgyben
A mintegy hatezer hektáron elterülő Krivaja birtok - az egykori mezőgazdasági mamutvállalatokhoz hasonlóan - élt már át szebb napokat is. Szerencsére az utóbbi fél évszázadban átvészelt kisebb-nagyobb társadalmi-gazdasági válságok és rendszerváltások következményei a falut három oldalról körülölelő zöld övezeten, sztyeppés-erdős területen nemigen észlelhetők. Vagyis hát mi, arra vetődött átutazók ezt nem vesszük észre. Inkább ujjong a lelkünk, hogy, lám, milyen zöld oázisunk, milyen kellemes kirándulóhelyünk van ám nekünk! A délelőtti záporban megfürdött, felfrissült fák - a terjedelmes koronájú lombhullatók éppúgy, mint a karcsú örökzöldek - méltóságteljesen fürkészik a tájat. Lábuknál színpompás mezei virágok guggolnak körös-körül, amerre csak a szem ellát. Az alig ezerfős kis falucska lakosainak mindennapi tevékenysége, úgy tűnik, nem háborgatja meg ezt a harmonikus természeti rendet. A régi cselédlakások szilváskertek és veteményesek között bújnak meg. Még az újonnan épült családi házak is valamiképp igyekeznek ,,együtt lélegezni' a környezettel, virágoskertekkel szegélyezték őket tulajdonosaik, csak a település központjában komoran szürkéllő, lapos tetős, emeletes ,,betoncsodák' beszélnek egy egészen más, ,,uniformizált' korszakról.
A helyi Tölgy Környezetvédelmi Egyesület tíz évvel ezelőtt alakult meg, épp abból a célból, hogy megőrizzék a falu természet adta szépségeit. Az egykori Pilák-kastély körüli arborétumban például háromszáz éves tölgyek is találhatók még, de az államosított mezőgazdasági birtokon is többször és tudatosan fásítottak az emberek, hogy a Telecskai-dombok közt meghúzódó települést megóvják a szelektől. Tudvalevő, hogy a környék ,,tüdejének' számít a Krivaja birtok.
- Miután ebek harmincadjára került a birtok, s a faluban is sok lett a munkanélküli, az egyre nagyobb szegénység rányomja bélyegét a környezetre. A nemtörődömség és a közömbösség sok gondot okoz. Nemcsak értékes, ritka fák esnek a fejszék áldozatául, hanem az egykor híres zöld övezetünk is egyre elhanyagoltabbá válik. Mi minden évben többször nagytakarítást szervezünk, meg fásítunk is, részt veszünk a tartományi kormány által kiírt környezetvédelmi pályázatokon, de a legnagyobb gondunkat mégsem tudjuk megoldani. Kiderült ugyanis, hogy nincs egészséges ivóvizünk (vettünk mintát, s az egészségügyi felügyelő ezt állapította meg), de erről eddig senki sem tájékoztatta a lakosságot. Ugye, egyetlenegy figyelmeztető táblát sem látott sehol? Az egyesületünk most arra törekszik, hogy megtalálja a felelős személyeket, és kiharcolja azok megbüntetését. Az egy évvel ezelőtti halpusztulásról (van egy mesterséges halastavunk) is pontosan tudjuk, hogyan történt. Azt is, hogy ki követte el. Sajnos, hiába vannak egyértelmű bizonyítékaink vizeink szennyezői ellen, s hiába vannak működőképes törvényeink, ha maga a törvénykezés tehetetlen - mondja az egyesület elnöke, Ðuro Vavroš.
No de cikkünk témája ezúttal nem a panaszkodás, sem a múltidézés, hanem a dicséret. Hiszen a Tölgy Környezetvédelmi Egyesület szervezésében augusztus első hétvégéjén egy 25 fős ökológiai tábornak adott otthont a Krivaja birtok, s a középiskolás és egyetemista fiatalok újfent bizonyíthatták, tenni is tudnak valamit a szebb környezetért.
- Első táborunkat 2002-ben tartottuk meg. Egy hónap alatt négy csoport váltotta egymást, s külföldi vendégeink is voltak. Az idén elmaradtak a bolgár, a macedón, a horvát és a magyar fiatalok, s a tevékenységünk is csak négy napra korlátozódott anyagiak híján - mesélte dr. Milica Matavulj, az újvidéki Természetvédelmi Egyetem Biológiai Tanszékének és Kutatóintézetének rendes tanára, aki egyúttal a társszervező, a Tartományi Zöld Kezdeményezés (Vojvoðanska zelena inicijativa) elnevezésű környezetvédelmi szervezet igazgatóbizottságának is tagja. - A programunkban most inkább a fiatalok továbbképzésére helyeztük a súlyt, de azért a park szépítésén, rendezésén is sokat fáradoztunk. Arra törekedtünk, hogy megőrizzük és megvédjük az őshonos fákat, és megritkítsuk az elburjánzott cserjéket, bokrokat. Igaz, ezzel megbolygattuk a madarak élőhelyét, de most a növények védelme volt fontosabb a számunkra.
Dr. Bózsa Pál egyetemi tanár a találkozó első napján a parlagfű elleni küzdelem fontosságáról tartott ismeretterjesztő előadást, majd másnap a növényi ritkaságairól nevezetes Pilák-völgybe vezette a kis társaságot.
- Noha a biológusok ellenzik a növénygyűjtést, én most mégis azt terveztem a résztvevőkkel, mert a vidéken olyan növényi ritkaságokkal találkozhatunk, amelyek még az ún. pannóniai-pontusi korszak bennszülött fajaira emlékeztetnek. Amikor 6-700 ezer évvel ezelőtt visszahúzódott a Fekete- és a Pannon-tenger, négy nagy klímaváltozás követte egymást, ami megváltoztatta a térség geológiai-biológiai kinézetét. Sztyeppék alakultak ki, s ezeknek maradványai lelhetők fel még ma is a Bács-ér völgyrendszerében. A megművelhetetlen meredek vízpartokon olyan őshonos növények élnek még, mint amilyen a tarka sáfrány, a magyar csajkavirág, a száratlan csűdfű, a pusztai meténg, a tavaszi hérics stb. Felkutatásuk és begyűjtésük azért is fontos, hogy megfigyelhessük az említett evolúciós folyamatot, de azért is, hogy dokumentáljuk őket az utókornak. Hiszen előbb-utóbb a korszerű, nagy erejű traktorokkal ezeket a területeket is megművelik majd, s akkor örökre eltűnnek e növényi ritkaságok, amelyek közül soknak épp ez a térség az utolsó élőhelyük.
Az ,,Öko Krivaja 2006' tábor jelentősége ezzel korántsem mérhető fel. Hiszen sok még a terv, a tennivaló. Mindenesetre a szervezők törekvése felhívni a figyelmet erre a csodálatos zöld oázisra, s bekapcsolódva a nemzetközi ökológiai törekvésekbe megőrizni azt az eljövendő nemzedékeknek.