A biztonságos urbánus létformánk elengedhetetlen tartozékává váltak a kivilágított közterek, a fényreklámok. Karácsonykor egyre több ház falait, erkélyeit, ablakait díszítik különféle fényforrások. Sokan ezt tekintik modernnek, haladónak, kívánatosnak és követendő példának. Pedig a fényszennyezés hatással van az életünkre, károsítja környezetünket. Aludni is csak sötétben ajánlatos. Számos kutatás során bizonyították, hogy az erős, mesterséges fények ingerlik a retinában található ganglionsejtet még akkor is, ha be van csukva a szemünk. Az ingerlés hatására pedig kevesebb melatonin hormont termel a szervezetünk.

Az ember képes arra, hogy különböző módszerekkel védekezzen a fényszennyezés ellen. Elégnek tűnik besötétíteni, és eloltani a lámpát. A növények és az állatok azonban — bármily meglepő — sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve. Rengeteg madár pusztul el, mert a mesterséges fények miatt elveszítik tájékozódóképességüket, és tereptárgyaknak ütköznek. De a növények beporzásának fontos időszaka az éjszaka, a mesterséges fények viszont elvonják a rovarok figyelmét a porzás folyamatáról. De súlyosabb következményei is vannak a növények nemkívánatos megvilágításának.

A fényszennyezés összezavarja a rovarok, hüllők, kétéltűek, madarak, emlősök viselkedését, az evolúció során kialakult egyedi bioritmusát, kommunikációját, táplálkozási és szaporodási szokásait, valamint hatással van a növények szaporodására is.

A XIX. század végén az elektromos világítás elterjedésével az ember képessé vált egyetlen gombnyomással nappali világosságot teremteni az éjszakában. Ám a technika fejlődésének ezen vetületét illetően is átestünk a képletes ló túloldalára. Már nem csak a legszükségesebb esetekben világítunk, így a háztartások, az utcai lámpák, a fényes hirdetőtáblák együttesen felelősek a rendkívül káros fényszennyezésért. Ahogyan sok egyéb civilizációs vívmánnyal kapcsolatban, úgy a mesterséges fényforrások esetében is most kezd „világosság gyúlni” a fejekben, hogy mi a valóság, és milyen hatásai lehetnek a fények keltette illúzióknak.

Thomas Edison 1879. október 22-én hajtotta végre első sikeres kísérletét a szénszálas izzóval. Azóta más típusú fényforrásokat is szabadalmaztattak. Az emberiség — ahogyan sok minden mást is — túlzásba vitte a fényforrások alkalmazását. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben elterjedtek az energiatakarékos fényforrások, a LED-ek, mégis fokozódik a pazarlás. A helytelen használat miatt súlyos következményekkel kell számolnunk. Káros az emberi egészségre, és évente sok millió állat pusztul el a fényszennyezés miatt, melyet egyébként több betegséggel is összefüggésbe hoznak. A kutatások eredményei arra utalnak, hogy a fényszennyezettségnek például a túlsúly is közvetett következménye lehet. De valószínűleg szerepe van a szívbetegségek, a diabétesz, a depresszió és a rák, különösen a mellrák kialakulásában, amit számadatokkal támasztottak alá.

Korábban a közvilágítás szükségességét a bűnözés visszaszorítása miatt is szorgalmazták. A kutatások viszont az ellenkezőjét igazolják: kivilágított területeken a bűnözés gyakoribb, mert az elkövető jobban látja az áldozatot és a tulajdont. Több frissen készült tanulmány korrelációt mutatott ki a fényesen kivilágított közterületek nagyságának növekedése és a bűnözés fokozódása között. A megoldás persze nem az, hogy ez ügyben is vissza kell térni a középkorba, melyet nem csak a közvilágítás hiányosságai miatt neveznek sötétnek.