Épül a szerémségi magyarság óvodaközpontja
Fehér Márta
2021.01.25.
LXXVI. évf. 3. szám
Épül a szerémségi magyarság óvodaközpontja

Maradék a legnagyobb magyarlakta szerémségi település, a lakosság negyede magyar, ám próbálunk nemcsak az itteni magyarságért, hanem a többiekért is tenni valamit. Ezért épül ez az óvoda is, mely igazából a szerémségi magyarság óvodaközpontja lesz — magyarázta Halász Dániel maradéki református lelkész.

— Ez egy majdnem 700 négyzetméteres, háromszintes épület. A földszinten működik majd az uniós szabványoknak megfelelően kialakított óvoda, orvosi és tanári szobával, ebédlővel, tálalókonyhával, két teremmel, mosdókkal. A pincében kapott helyet a 150 fős rendezvényterem, ahol a szerémségi magyarok számára szervezünk majd művelődési eseményeket, illetve továbbképzéseket. Mellette van a konyha, így a terem kibérelhető lesz például keresztelőre. Lesznek irodák, melyek a magyar nyelvű ügyintézésekhez is nyújtanak majd segítséget, illetve az óvoda és az egyház adminisztrációját is ellátják. Az emeleten az egyik apartmanba a nálunk szolgálatot teljesítő, bácsfeketehegyi tanítónő költözhet majd be, a másikban pedig az óvónő és férje, a segédlelkészem lakik. A külső munkálatok befejeződtek, a térkövezés, betonozás egy része még várat magára. A játszóteret a tavasszal alakítjuk majd ki, azt a Magyar Nemzeti Tanács finanszírozza. A belső tér is nagyjából kész, áram, víz van, be van pucolva, elkészült az aljzatbeton, a leeresztett mennyezet, a csempézés 70–80 százaléka, a glettelés-meszelés 70 százaléka, az ajtók fele be van építve. A munkálatok befejezéséhez 50-60 000 euró hiányzik, hiszen a pályázat beadásakor az akkori alacsonyabb építkezési árakkal kalkuláltunk, illetve a forint-dinár árfolyam miatt átváltáskor sokat veszítettünk. Gyűjtést szervezünk, melyből nyilván nem tudjuk előteremteni a szükséges pénzt, ez inkább szimbolikus jelentőségű. Reméljük, a támogatás negyedik részének átutalása megoldja majd a problémát. Próbáljuk minél gazdaságosabbá tenni az épület fenntartását, így esővíztartályunk is van, napelemeket szeretnénk felszereltetni — részletezte a terveket a lelkész úr.


Halász Dániel maradéki református lelkész (A szerző felvétele)

Az óvodaközpont kiépítését a magyar kormány támogatja a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében. A református egyház működteti majd, főleg pályázatok, támogatások révén, részben pedig saját eszközökből, a vagyon-visszaszármaztatás során visszakapott földek bérleti díjából. Az egyház nemrégiben egy tanyát vett a magyar állam támogatásának köszönhetően, ahová „kiviheti” az ifjúsági találkozókat, gyerektáborokat.


A főbejárat

Két évig nem volt lelkésze a falunak, Halász Dániel 2012-ben érkezett, és azt tapasztalta, hogy egyre kevesebb gyerek beszéli a magyar nyelvet.

— Arra jöttem rá, hogy ha azt akarjuk, hogy a magyar nyelv fennmaradjon, akkor egyértelműen az oktatásba kell fektetnünk. Így indítottuk el először a hétvégi óvodánkat a Generális Konvent támogatásával. Ez a Kárpát-medencei református egyház testülete, melynek elnökségében minden püspök helyet kap. Az oktatási alapot kizárólag határon túli célokra fordítják, abból a pénzből kapott a mi hétvégi óvodánk. 2014-től már a magyar állam támogatásának köszönhetően napi rendszerességgel működik az óvodánk a gyülekezeti termünkben. A gyerekek mindennap 8 órától délig vannak nálunk. Igaz, december elején a koronavírus-járvány miatt átmenetileg bezártunk, mi saját magunk döntöttünk így, miután a faluban több családban is megjelent a vírus, mert óvni akarjuk a leginkább veszélyeztetetteket, azaz a nagyszülőket.


A maradéki református templom (A szerző felvétele)

Az óvodába tizenegy gyermek jár, az 50 négyzetméteres teremben ennyi gyereket fogadhatnak a járványügyi előírásoknak megfelelően. A túljelentkezés miatt várólista van, és a szabályokat is szigorították: a nem rendszeresen járó gyerekek elvesztik a helyüket. Háromtól ötéves korukig jöhetnek ide a kicsik, hiszen az intézmény egyelőre nem hivatalos óvodaként működik, így iskolai előkészítőbe már együtt járnak a többiekkel a szerb nyelvű csoportba.

— Ha az új épület elkészül, akkreditálni szeretnénk az intézményt, és az előkészítőt is működtetnénk. Az én két nagyobb gyermekem is hozzánk járt oviba, majd az utolsó évet szerb nyelven csinálták végig, jelenleg pedig magyar iskolába járnak a helyi összevont magyar tagozatba. Itt a gyerekek így is, úgy is megtanulnak szerbül, ha kilépnek az utcára, a vegyes házasságokban pedig már otthon elsajátítják a nyelvet. A szórványban ez fordítva működik, mint a tömbmagyarság körében. Már a mostani gyermekek szülei sem tanulhattak magyarul, ha beszélik is a nyelvet, írni-olvasni nem tudnak. Amikor 2013-ban a Magyar Nemzeti Tanáccsal elindítottuk az iskolabuszprogramot, majd 2015-ben a faluban egy összevont alsós tagozat keretében újraéledt a magyar nyelvű oktatás, éppen ez volt a szülők legnagyobb gondja, hogy ki fog segíteni a kisiskolásnak otthon tanulni, ha magyar iskolába íratják a gyereket. Ezért szerveztük meg a napközis oktatást az MNT támogatásával az emeleti termünkben, mely egyúttal könyvtárként is funkcionál. Tanítás után a gyerekek ide jönnek, megebédelnek, játszanak egy kicsit, majd megírják a házi feladatot a tanító nénivel, és csak utána mennek haza. Jelenleg hat gyerek jár az összevont tagozatba: három negyedikes, két harmadikos és egy elsős. A felsősök az iskolabusszal Újvidékre utaznak, ott tanulhatnak magyarul tovább.


Az óvoda étkezője és tálalója

A 2011. évi népszámlálási adatok szerint mintegy félezren vallották magukat magyarnak Maradékon, ebben a 2000-es lélekszámú szerémségi faluban, ám közülük legalább százan nem tudnak magyarul. Ennek egyetlenegy oka van: 1978-ban megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Addig az alsó négy osztályban tanulhattak anyanyelvükön a maradéki magyarok. Megszűnésével felgyorsult az asszimiláció, ma már nincsenek „tiszta magyar” házasságok.

— Tavaly nem volt esküvő, előtte minden évben egyet tartottunk a református templomban. Ritkaságszámba megy az, hogy a vőlegény és a menyasszony is magyarul mondja az eskü szövegét. De tavalyelőtt éppen erre volt példa. A vőlegény anyja nem magyar, de az apja és a nagyszülei megtanították, ők ugyanis kiválóan beszélik a nyelvünket. Érdekesmód több háromgyerekes család is van. Maradék nem a legszegényebb falvak közé tartozik Vajdaságban, ez földrajzi fekvésének köszönhető, hiszen Újvidék és Belgrád között terül el, nem messze az autóúttól, Inđija község pedig arról nevezetes, hogy néhány évvel ezelőtt itt volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta az országban, hiszen rengeteg külföldi beruházás valósul meg a területén.


Az épülő maradéki óvodaközpont

A történelemből érthetjük meg, hogy Maradékon miért ilyen a helyzet, amilyen — fogalmaz a lelkész.

— A török előtti időkben színtiszta magyarság lakott Szerémségben, ez ma sokak számára elképzelhetetlen. A törökök nagy népirtást végeztek, rengetegen elmenekültek a mai Moldvába. A törökök visszaszorítása után, Mária Terézia idejében kezdődött a betelepítés. Szerbeket, németeket, szlovákokat, magyarokat hoztak ide. 1867-ben volt a magyar—osztrák kiegyezés, de a horvátokkal való kiegyezés egy évvel később történt meg, ekkor Szerém vármegyét, mely egy kicsit átnyúlt a mai Horvátország területére, a magyar kormány átadta a Horvát Királyságnak, Fiume tengerparti városért cserébe. Onnantól itt a katolikus egyházban is horvát ajkú papok kezdtek szolgálni, és ez a mai napig így van. Az itteni atyafiak küldöttsége elment a hírhedt Strossmayer püspökhöz (aki a Horvát Nacionalista Párt vezetője, országgyűlési képviselője volt), Diakovárra, hogy magyar plébánost kérjen, de a püspök azt mondta, inkább a kutyák ugassanak a templomban, mint hogy magyar pap misézzen. Ezen nagyon felháborodva visszajöttek, majd Budapestre igyekezve segítséget kérni áthaladtak a szomszédos Beskára, ahol már volt egy kicsi református gyülekezet, magyar és német hívekkel. Éppen a magyar istentiszteletre érkeztek meg, és a prédikációt hallva azt mondták, nekünk ilyen pap kell. Az akkori katolikusságnak több mint a fele áttért a református hitre. Templomunk egy jómódú család által adományozott, nagy telekre épült a falu központjában. Itt indult el a magyar nyelvű református oktatás, a falusi ortodox és katolikus iskola mellett, majd 1904-ben megnyitották a Julián-iskolát, ahová felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül jártak a gyerekek. A magyar kormány ugyanis akkoriban Szerémség-szerte rengeteg magyar iskolát hozott létre, és amikor 1917—18-ban tanítóhiány volt, Kozma Géza református lelkész átvállalta a tanítói szerepet is. Érdekes adatot olvastam nemrég: Szerémségben 1952-ben 22 magyar iskolát tartottak nyilván, bár már akkor is sok tanár panaszkodott, hogy a gyerekek nem beszélik a magyar nyelvet, meg kis létszámú osztályok vannak. Ebből az 1980-as évek második felére egyetlenegy sem maradt meg. Ez nagyrészt az asszimilációnak tudható be, ám én azt vettem észre, hogy a ’90-es évek történéseinek, Šešelj hírhedt herkócai horvát- és magyarellenes tevékenységének a mai napig vannak következményei. Én a Herkócától mintegy 5 km-re fekvő, hozzánk mintegy félszáz km-re eső Nyékincán is tartok istentiszteleteket, és többször vettem észre, hogy ott még mindig félnek a magyarok. Volt egy olyan tervünk, hogy Maradékon egy magyar iskolaközpontot hozunk létre, ahová a nyékincai és a tizen-egynéhány kilométerre levő dobradópusztai, satrincai gyerekek járhatnának a helyiek mellett, ám ezt nem sikerült megvalósítanunk.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Oktatás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..