A híd összekapcsolja, egyesíti azokat a helyeket, amelyek egyébként nem érhetnének össze, metaforikus értelemben pedig felbonthatatlan köteléket jelent.
A 10. alkalommal megrendezett Genfesten több mint 12 000 fiatal vett részt Budapesten. Szerbiából mintegy 200 fiatal jutott el az ifjúsági találkozóra, közöttük néhányan a nagybecskereki leánykollégium lakói.
Élményeikről így vallanak:
„Nagyon felemelő és csodálatos érzés volt részt venni a Genfesten. Meghatott, hogy a hídépítésben részt vevő láncszemek egyike lehettem a több ezer ember közül. Jólesett, hogy mindenki EGY volt, a célunk pedig közös — bárhonnan is érkeztünk a nagyvilágból.” (Szunyi Noémi)
„Hogy mi tetszett? Már maga az ötlet is, hogy mind EGYEK vagyunk, függetlenül attól, hogy milyen kultúrában vagy vallásban nevelkedtünk. A különbségeink elenyészők, és senki sem figyelte, hogy kinek milyen színű a bőre, vagy azt, hogy miben hisz” (Tomity Ella)
„Mindenki kedves és barátságos volt, és igyekeztünk eleget tenni a 2012-es Genfest mottójának, hogy: építsünk hidakat. A legnagyobb élményem az volt, amikor tizenkétezer fiatal a Lánchídon vidáman táncolt és énekelt, minden bánatát, gondját maga mögött hagyva...” (Barna Anita)
A Genfest lehetőséget adott a találkozásra, a tapasztalatcserére és közös gondolkodásra, a gazdaság és a művészet világáról, szociális problémákról folyt a szó és a vallásközi párbeszédre is sor került.
