Épített szakrális örökségeink nyomában — november 4-én
Martinek Imre
2020.11.04.
LXXV. évf. 45. szám
Épített szakrális örökségeink nyomában — november 4-én

November 4-e, Borromeo Szent Károly ünnepnapja

Pancsova — a Mária Terézia császárnő támogatásával, Borromeo Szent Károly tiszteletére épített katolikus templomot 1757. május 11-én áldották meg.

A hajdani, porig rombolt alsóvárosi katolikus templom újraszentelt alapkövébe Casciolai Boldog András és Assisi Szent Ferenc ereklyéit helyezték bele. Négy hónappal később a csanádi püspök rendelete alapján De Beuning János kanonok már az új templomot szentelhette fel.

Hiteles forrásból kiemelt adatok igazolják egyébként a Dél-Németország különféle szegleteiből útnak induló telepesek érkezését is, 1711 és 1740 között. III. Károly uralkodó felhívására az oszmán hódítóktól visszafoglalt területre. 1722-ben, a megtartó táptalajra lelt közösség vallási igényeinek kielégítésére, gróf Claudius von Merczy imaházat építtetett. A Segítő Szűz tiszteletére, mely a törökök 1738. évi betörése alkalmával sajnos teljesen elpusztult. A romokból újjáépítkezve hat évvel később (1744-ben) egy újabb templom épül. Nepomuki Szent János tiszteletére. Majd jött a fentebb már megnevezett 1757. esztendő, illetve egy újabb török betörés — harmincegy évvel később, midőn a hódítók a szakrális objektumot gátlástalanul megszentségtelenítették (istállónak használták).

A Pancsova-belvárosi római katolikus templom oldalkápolnája 1854-ben készült el, harangtornya pedig 1858-ban emelkedett a magasba. A templomhoz tartozó minorita ferences szerzetesek konviktusa 1997-ben módosult plébániává, melynek falai mögött csupán a háborús 1992. és 1993. esztendők tizenkilenc hónapjában nem élt helyben lakó lelkipásztor. Az anyakönyvek 1718-tól datálódnak, a Wegenstein C. Lipót mester műhelyében Temesvárott készült orgonája pedig ma is szólásra bírható.

S még egy kuriózum: a főbejárat oldalfülkéjének falán a város egyetlen, a világháborúban (1914—1918) elesett hősök emlékét méltató, német és magyar nyelvű márványtábla található. Emelte a pancsovai 3. számú tábori vadászzászlóalj tisztikara. Családom újabb kori krónikájában e katolikus templom napra pontosan 2007. augusztus 26-án, illetve 2016. május 15-én lett igazodási szegletkő.

Borromeo Szent Károly (1538—1584) olasz bíboros érsek. Személyében az 1545 és 1563 között megejtett tridenti zsinat határozatainak első végrehajtóját, a katolikus egyház egyik nagy reformátorát is tisztelhetjük. Újító kezdeményezései között ugyanis a liturgia, a vagyonkezelés, a papság képzése, a jótékonyság ellenőrzésének és az anyakönyveknek a megreformálása egyformán szerepelt, megannyi személyes érdeket sértve ezáltal. A gondjaira bízott egyházmegyét pedig kivételes gyakorisággal látogatta, hogy személyesen győződjön meg a reformok alkalmazásáról, a vallásos élet megtisztításáról.

Feljegyezték róla, hogy az 1567. évi pestisjárvány idején, amikor a város valamennyi vezetője elmenekült Milánóból, Borromeo Károly a helyén maradt, és ápolta a betegeket. Részben a saját javaival, részben a gazdagok adományainak célba juttatásával is segítve őket, továbbá ruhát, élelmiszert, gyógyszert osztva szét a rászorulók között, menhelyeket és ideiglenes ambulanciákat is állíttatva föl számukra e járvány tetőpontján. Helytállása miatt az 1567. évi járványt később Szent Károly pestisének nevezték el.

Borromeo Károly minden vagyonát a szegényekre költötte, felszámolva a templomokban, kolostorokban és a szerzetesrendekben elburjánzott visszaéléseket. Ez a munka viszont felőrölte életerejét, és amikor ezt még kemény böjttel és vezekléssel is tetézte, szervezete teljesen felmondta a szolgálatot. Negyvenhat évesen halt meg. V. Pál pápa avatta szentté 1610-ben, napját pedig 1613 óta ünneplik november 4-én.

Nagykárolyfalva — A Nagybecskereki Egyházmegyében Borromeo Szent Károly emlékét a nagykárolyfalvi (Banatski Karlovac) római katolikus templom is őrzi. Egy ugyancsak patinás múltú (1809. május 16-án szentelték fel) szakrális objektum, melyet a második nagy világégés, illetve a „felszabadulást” követő internálások előtt számottevő német ajkú hívő is magáénak tudhatott.


Külső hivatkozások:
Schematismus Statusque Dioecesis Zrenianensis, Anno Domini MMXI
Hírvivő katolikus hetilap. 2011. november 13-ai lapszám, 4. oldal

Fényképezte: Martinek Imre

Képgaléria
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Ezen a napon rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..