
Április 11-e a magyar költészet napja (1964 óta). József Attila költőnknek (Budapest, Ferencváros, 1905. — Balatonszárszó, 1937. december 3.), a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakjának születésnapja.
Invokáció: „A semmi ágán ül szivem, / kis teste hangtalan vacog, / köréje gyűlnek szeliden / s nézik, nézik a csillagok” (József Attila: Reménytelenül /részlet/).
Budapest, Budavára — báró Hatvany Lajos író, kritikus, irodalomtörténész palotája előtti gyalogjárda. A helyszín a magyar irodalmi élet egyik középpontja volt, ahol az 1930-as években megfordult az irodalmi élet színe-java. — 2024. augusztus 19.
Szeged — 2025. március 21.
Múltvallató jegyzetünkhöz ezúttal a tragikus sorsú költőóriásunk életében meghatározó szerepet játszó helyszínekről, Szegedről és Gyuláról választottunk egy-egy, emlékezetét őrző fotót.
A vizek városának utcáit járva a figyelmes barangoló 2002 decembere óta egy homlokzati mementót is fellelhet, az alábbi felvésettel: „Az e házban lévő Gyulai Magyar Királyi Állami Gyermekmenhelyről indult az öcsödi nevelőszülőhöz a gyermek JÓZSEF ATTILA 1910. március 21-én.”
Gyula — 2024. december 31.
József Attila költészete 2001-ben (posztumusz) Magyar Örökség díjat kapott.
Fényképezte: Martinek Imre