A városnap történelmi alapja, hogy Mária Terézia császárnő 276 évvel ezelőtt, 1749. február 17-én szabad királyi városi rangot adományozott Zombornak, ami gazdasági és kulturális fejlődést indított el, és a helyi magyar közösség számára is meghatározó volt. Az ünnepséget a Magyar Polgári Kaszinóban rendezték meg, mely 1867 óta a zombori magyarság egyik legfontosabb intézménye.

— A zombori magyarság mindig fontos szerepet játszott nemcsak a nemzeti összetartozás erősítésében, hanem a helyi közösségek közötti együttműködésben is. Erre a szórványban élő magyarság különösen büszke — emelte ki dr. Úri Emese. A VMSZ nyugat-bácskai parlamenti képviselője ünnepi beszédében hangsúlyozta, a közösség életerejét nem csupán létszáma, hanem az általa elért eredmények és tettek minősége is meghatározza. Felsorolta az elmúlt időszak eredményeit, melyek megvalósításában a magyar közösség is aktívan részt vett. Az elkövetkező időszak tervei között pedig a bezdáni iskola fűtésrendszerének korszerűsítését, a zombori katolikus temető járdájának felújítását, a nemesmiliticsi játszótér kialakítását, valamint a bezdáni Dóra híd és a doroszlói híd felújítását említette. Fontosnak tartják a városi infrastrukturális fejlesztések támogatását, valamint a városi kórház felújítását. A legjelentősebb projektum a Vajdaság Mosolya gyorsforgalmi útszakasz kiépítése, mely Béregnél kezdődik. Ez különösen fontos a zomboriak számára, mivel gyorsabb összeköttetést tesz majd lehetővé az autópályával, és megkönnyíti a kapcsolódást az európai és balkáni közlekedési hálózathoz, ami gazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségű.

— Zombor olyan város, amelynek a történelme, hagyományai és közössége példát mutat mindannyiunk számára — mondta beszédében Vicsek Annamária európai parlamenti képviselő, a VMSZ alelnöke, aki dr. Pásztor Bálint, a párt elnöke üzenetét is tolmácsolta. Hangsúlyozta, Zombor és Nyugat-Bácska mindig is különleges helyet foglaltak el Délvidék térképén. A város gazdag történelmi öröksége mellett az emberek szívóssága, hűsége és kitartása is kiemeli a régiót. Az itt élők generációkon keresztül megőrizték magyar identitásukat, nyelvüket és hagyományaikat, és a legnehezebb időkben sem engedték el egymás kezét. Hangsúlyozta, hogy Nyugat-Bácska a hűség földje, mely átvészelte a háborúkat és határváltozásokat, de soha nem felejtette el, honnan jött és hová tartozik. A délszláv háború idején, a határ közelsége miatt, a zombori és a nyugat-bácskai közösség közvetlenül élt át minden borzalmat. A puskák ropogása és a tankok dübörgése nemcsak távolról hallatszott, hanem a mindennapi valóság volt. Bár a történelmi viharok mindent próbára tettek, a közösség összetartása és emberi tartása mindvégig erősebb volt. Ma, amikor békében élhetünk, még nagyobb felelősség hárul ránk, hogy megőrizzük közösségünket, és továbbadjuk értékeinket a következő nemzedékeknek. A VMSZ évtizedek óta meghatározó szerepet tölt be ebben a folyamatban, nemcsak a kultúra és oktatás támogatásában, hanem abban is, hogy a vajdasági magyarság hangja erős és hallható legyen. Mint mondta, a nyugat-bácskai közösség továbbra is számíthat a VMSZ támogatására.

— Zombor mindig is több nemzet otthona volt, mindegyiknek megvannak a maga legendái és hősei. Mi hét évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy a városnapot magyaros szájízzel is szeretnénk megünnepelni — mutatott rá Péter István — Szandzsu, a VMSZ Nyugat-bácskai Körzeti Szervezetének elnöke. Az ünnepségre nemcsak a Zomborhoz tartozó településekről, hanem a szomszédos Apatin községből, így Kupuszináról, Szilágyiról és Gombosról is érkeztek vendégek, erre reagálva, az összefogás fontosságát hangsúlyozva arra mutatott rá, hogy már húsz-huszonöt éve építik a nyugat-bácskai magyar közösség összetartozásának eszméjét. Egy-egy kisebb település önállóan nem bír kellő érdekérvényesítő erővel, összefogva és egységbe kovácsolódva azonban már olyan közösséget alkotnak, amelyre érdemes odafigyelni.

— Zombor városához tizenöt település tartozik, ahol a magyar közösség aktívan részt vesz a mindennapi életben — emelte ki Jankovich Szilárd. A polgármesteri tanácsos hangsúlyozta, Zombor célja minden helyi közösség és település egyenlő fejlődésének szavatolása, ezáltal a polgárok életminőségének javítása. Az önkormányzat négy évvel ezelőtt bevezette a participatív költségvetés rendszerét, mely lehetőséget ad a lakosoknak arra, hogy döntsenek a helyi fejlesztésekről. A program keretében minden település évente három, a helyi közösség tanácsa által javasolt projektum közül választhat egyet. A rendelkezésre álló forrásból évente megújulhat egy, az önkormányzat tulajdonában lévő létesítmény, melynek kiválasztásáról maguk a lakosok döntenek.

Zombor több településsel ápol testvérvárosi kapcsolatot, ezek közül kiemelt jelentőségű Baja és Kispest. Kanizsai Tamás, a város nemzetközi kapcsolatokkal megbízott tanácsosa elmondta, hogy ezekkel a partnerekkel az idei évtől még szorosabb együttműködésre törekednek, különösen az IPA-projektumok keretében. Hozzátette, Zombor további városokkal is keresi az együttműködés lehetőségét a kultúra, az idegenforgalom és a sport területén. Az épített örökség megőrzése az idegenforgalmi kínálat bővítésével jár együtt, ennek jegyében jelentős előrelépés, hogy az idén megkezdődik a város szívében található, 275 éves Grassalkovich-palota felújítása, melyre 100 millió dinárt különítettek el.

— Az ünnepek meghatározó szerepet töltenek be, akár egy család, akár egy közösség életében, hiszen lezárnak egy időszakot, illetve egy új kezdetet jelölnek. Zombor számára ez különösen fontos, mivel a városnak gazdag és izgalmas történelme van, ahol a magyar közösség tovább él — fogalmazott Hajvert Ákos. A Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának kultúrával megbízott tagja hangsúlyozta, fontos, hogy ünnepként éljük meg az identitásunkat meghatározó pillanatokat, melyek erőt adnak a jövő kihívásaihoz.

— A Magyar Polgári Kaszinó a zombori magyarok háza, és kiemelkedő szerepet tölt be a városban és környékén, mivel ez az egyesület képviseli a helyi magyar közösséget. Természetes, hogy a városnap alkalmával is itt ünnepelünk — hallottuk Szlákó Józseftől, az intézmény elnökétől. Hozzátette, a kaszinó legfontosabb szerepe az identitás megőrzése és a hagyományok ápolása. Mint mondta, az épület rendkívül jó állapotban van, egyebek között a magyar állam támogatásának és az itteni erőforrásoknak köszönhetően. Számos szakkört működtetnek, mintegy tíz munkacsoporttal. Dalárda is tevékenykedik, hosszú évek után újraindult a színjátszó csoport, és remélik, hogy az idén részt vehetnek a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóján. A kaszinó rendkívül aktív, amit az is jól tükröz, hogy az év hátralevő részére is szinte minden program előre meg van tervezve.

A rendezvényen történelmi visszatekintést tartott ft. Drobina Gábor zombori káplán, helytörténész és egyháztörténész. Az ünnepi műsor színvonalát emelte énekével Szanka Emma, a kupuszinai József Attila Általános Iskola 8. osztályos tanulója, akit zongorán kísért mgr. Dienes László zeneművész, a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület oszlopos tagja, a VMMSZ idei Plakett díjasa. Fellépett Mérei Márk, a zombori Testvériség-egység Általános Iskola 4. osztályos tanulója. Herceg János, a zombori akadémikus író, szerkesztő és műfordító A város, ahol születtem, s ahol élek című versét Kanyó Tamás, a zombori Veljko Petrović Gimnázium tanulója adta elő. A műsorvezető szerepét Szenn Andor, a gimnázium segédigazgatója vállalta magára. Az ünnepi műsort a szilágyi József Attila Művelődési Egyesület két szakkörének, a Búzavirág Asszonykórusnak és a Borvirág Férfikórusnak a közös produkciója zárta.