Mikus Csaba fotói

Változz, hogy változtathass! - hirdette meg az idei évad kezdetén mottóját az Újvidéki Színház. Természetesen a nemrégiben lezajlott ötödik bemutatója is ennek a jelmondatnak a szellemiségében készült. Az Alabama Song című darabot Gilles Leroy regénye nyomán, Gyarmati Kata adaptációja alapján és a Németországban dolgozó macedón Rahim Burhan rendező irányításával vitte színre a társulat.
Az Alabama Song a húszas évek Amerikájába vezet el bennünket: az alkoholtilalom idején élő Zelda Fitzgeraldnak, a neves amerikai író, Scott Fitzgerald feleségének, múzsájának a világába, a boszton, a shimmy, a charleston, a tangó ritmusának jellegzetes korszakába. A kavargó cigarettafüstben pergő dzsesszritmus tölti be a tánctermet. A lányok rövidre vágatják a hajukat, merészek, szabad szájúak, élvezettel törnek ki a szüleiktől rájuk kényszerített korlátok közül. Dől a whisky mindenütt. Először azért ittak, mert véget ért a háború, aztán azért, mert szesztilalom volt, végül már nem tudták abbahagyni.
Vajon mi történik az emberrel, ha a népszerűség útjára lép, mely állapot a magasba emelheti, de egyúttal a mélybe is taszíthatja? A színdarab a házaspár kapcsolatát Zelda szemszögéből mutatja be. A rendező figyelmét a szövegben elsősorban az keltette fel, hogy miként élt vissza Zelda férje a felesége kreativitásával, tehetségével és ötleteivel.
Francis Scott Key Fitzgerald (1896-1940) az irodalomtörténet-írók szerint a 20. század egyik legjelesebb modernista regény- és novellaírója volt. Az első világháború utáni évek generációjához, az ''elveszett nemzedék”-hez tartozott. 1919-ben ismerte meg és jegyezte el Zelda Sayre-t, egy Alabama állambeli felsőbírósági bíró társaságszerető lányát. 1920-ban jelent meg az Innen az édenen című könyve, mely váratlan sikert hozott számára. A házaspár New Yorkban telepedett le, és rendkívül extravagáns, nagyvilági életet élt. A pénzt sokkal gyorsabban költötték, mint ahogyan szerezték. Fitzgeraldnak A nagy Gatsby című regénye, melyet mesterműként tart számon az irodalomtörténet, 1925-ben jelent meg. Zeldát 1930-ban érte az első idegösszeroppanás, 1932-ben pedig kórházba került.
Házasságuk rendkívül ellentmondásos volt, és Fitzgerald valóban sokszor beleszőtte írásaiba felesége sokszínű, lobbanékony egyéniségét, mi több, részleteket is átvett a leveleiből vagy a naplójából. Ahogyan a legtöbb hivatásos író, ő is novellák írásával egészítette ki a keresetét, és regényeit is megpróbálta Hollywoodban értékesíteni. Már egyetemista korában az alkohol rabjává vált, és 1940 decemberében szívroham végzett vele. Akkorra az olvasói már régóta nem hallottak felőle, egykori rajongói azt sem tudták, él-e, hal-e. Nyolc évvel később a felesége is meghalt a Highland Memorial Hospital nevű elmegyógyintézetben.
Gilles Leroy kortárs francia író 2007-ben Goncourt-díjat kapott az Alabama Song című művéért, mely tulajdonképpen Zelda Fitzgerald fiktív önéletrajzi regénye. A szerzőt a nem mindennapi életet élő mitikus pár érdekli: tündöklésük és házasságuk boldog időszakán kívül a nyomorukat, az alkoholtól, a veszekedésektől és betegségtől terhes hétköznapjaikat is bemutatja - mégpedig Zelda szemével láttatva az eseményeket, Zeldáéval, aki nemcsak emancipált nő, hanem önálló alkotó is volt. Miután a férje egyik művében saját sorait fedezi fel, titokban írni kezd, de írásait gondosan elrejti a párja elől. Leroy egy interjúban úgy fogalmazott, hogy nem a klasszikus értelemben vett szerelem ragadta meg e két ember kapcsolatában, hanem a szükségszerű, szinte az őrületig fokozódó összetartozás.
Az Újvidéki Színház előadásában Elor Emina szeretettel és szenvedéllyel alakítja Zeldát, aki nemcsak statisztálni akar a férje oldalán, hanem saját, szabad életre vágyik. A díszlet (Marija Kalabić munkája) hatalmas ablakokból áll, melyek a nő két világát, az otthonát és a szanatóriumot jelképezik. Sajátos szerepük van, mert egyúttal láttatnak és el is választanak. Scott Fitzgerald szerepében Kőrösi Istvánt láthatjuk, az anyát Ábrahám Irén, az apát Giricz Attila alakítja, a dadust Faragó Edit, a barátnőt Crnkovity Gabriella, a balett-tanárt pedig Krizsán Szilvia személyesíti meg. A darabban játszik még Német Attila, Balázs Áron, Magyar Attila, Sirmer Zoltán, Szilágyi Ágota, Huszta Dániel, Jaskov Melinda, Figura Terézia és Gombos Dániel.
Az előadást Újvidék Város Kulturális Titkársága és a Szülőföld Alap támogatta.