home 2024. november 12., Jónás napja
Online előfizetés
Zárt kapu a zentai árupiacon
Tóth Lívia
2006.05.03.
LXI. évf. 18. szám
Zárt kapu a zentai árupiacon

Reggel: zárt kapu, üres árupiac, eltávolított asztalokKisebbfajta forradalom zajlott le a múlt hét közepén Zentán. Április 26-án ugyanis zárt kapu fogadta az árupiacra érkezőket, a helybeli kommunális vállalat mint üzemeltető pedig eltávolította az ideiglenes piaci asztalokat. A portékájuka...

Reggel: zárt kapu, üres árupiac, eltávolított asztalok

Kisebbfajta forradalom zajlott le a múlt hét közepén Zentán. Április 26-án ugyanis zárt kapu fogadta az árupiacra érkezőket, a helybeli kommunális vállalat mint üzemeltető pedig eltávolította az ideiglenes piaci asztalokat. A portékájukat, élelmiszereket, ruhaneműt és egyebet csak azok rakhatták ki, akik bejegyeztették magukat, vagyis engedéllyel rendelkeznek. A többieket arról értesítették, hogy ha hivatalosan kívánnak kereskedelmi tevékenységet folytatni, jelentkezzenek a pályázatra, amely hamarosan ismét megjelenik. Az önkormányzat és a közvállalat úgy döntött, nem tolerálhatja tovább az öt hónapja tartó helyzetet, a törvény ugyanis január elsejétől az árupiacon csencselőket is a vállalkozásuk bejegyzésére és a pénztárgép használatára kötelezi. Az intézkedés nagy felháborodást keltett az árusok körében, akik közül soknak ez jelenti az egyetlen megélhetési forrást. Sárosi József, a zentai piacosok Bazár nevű szervezetének elnöke szerint ők is benyújtottak egy törvénytervezetet, amely már huzamosabb ideje a Köztársasági Képviselőház előtt hever megvitatásra várva. Ennek értelmében mindegyik szerbiai községben, kivéve Zentát, megegyezés született arról, hogy meghozataláig az érintetteket engedik szabadon kereskedni. Mások viszont az átalányos adófizetésre várnak megoldást a város illetékeseitől.
A piaci árusok küldöttségét, amelyet Rácz Szabó László és Döme Tibor tanácsnokok, a vajdasági MPSZ vezetői kísért el, fogadta Juhász Attila polgármester. A megbeszélésen részt vett Bodó József, a Kommunális és Lakásgazdálkodási Közvállalat igazgatója is.
A polgármester arra hivatkozott, hogy az asztalok bérlésére vonatkozó szerződések lejártak, és nem hosszabbíthatják meg őket az eddig még bejegyzetlen árusokkal, egyben álhírnek nevezte azt, hogy nem lehet átalányban fizetni a kereskedelmi tevékenység után. Sárosi József, aki már megkezdte a munkája törvényesítését, és hamarosan megkapja a kasszát is, azt nehezményezte, hogy bezárták a kaput, mert így azok is vevők nélkül maradnak, akik legálisan árusítanak. Nem kívánta különválasztani azokat, akik már bejegyeztették magukat, és azokat, akiknek nincs is szándékukban ezt megtenni, de elismerte, olyanok is takaróznak a megélhetési árusítással, akik nincsenek rászorulva. A törvény azonban mindenkit sújt, azt a nénikét is, aki a saját használt ruhájának az értékesítéséből próbál pár dinárhoz jutni.
Juhász Attila azt rótta fel, hogy a negyven-ötven árusból eddig csak heten jegyeztették be magukat, a többség viszont nem is hajlandó elindítani ezt a procedúrát. Feltette a kérdést, kit védjen az önkormányzat: a rendes adófizetőket-e vagy azokat, akik megpróbálnak kibújni a kötelezettség alól.
- Önök kaptak öt hónap haladékot, de minket közben sanyargattak, tőlünk vontak meg eszközöket, büntetést fizettünk. A törvényt nem én találtam ki, de most nem vitapartner vagyok, hanem végrehajtó. Nekünk kell érvényt szereznünk annak, hogy a piacon rend legyen, mert különben leállítják a befizetett adók visszaszármaztatását a városnak. Vérzik a szívem, amikor arról van szó, hogy az embereknek nincs munkájuk, de a szolidaritáson túl meg van kötve a kezem. Kifogásokat, fellebbezést, módosítási kérelmeket lehet benyújtani, de ez nem gátolja meg az érvényben lévő rendelet végrehajtását. Könnyű azt mondani, hogy az önkormányzat szálljon szembe a köztársasággal, de vajon azt akarjuk-e, hogy az embereket megbüntessék, elvegyék tőlük az árut? Arra kérek mindenkit, hogy aki csak teheti, az indítsa el a legalizálási folyamatot, aztán később kitalálunk valamilyen megoldást azok számára is, akiknek valóban ez az egyetlen jövedelmük, akik ténylegesen megélhetési árusítást folytatnak.
Ladóczki Jolán munkanélküli egészségügyi nővér azt állította, az önkormányzatban összekeverik a szegényeket a tehetősekkel. Ő inkább azoknak a nevében beszélt, akik nem tudnak vállalkozást nyitni, kasszagépet vásárolni, de szívesen fizetnék havonta átalányban az adót.
- Mi nem akarunk feketén dolgozni, de Önöknek segíteniük kell. Én még mindig lent vagyok a piacon, nem fent, a politikában, de egyébként is a politika miatt jutottunk ide, ahol vagyunk. A szabad ég alatt árulok. Az ellenőrök legutóbb azt mondták, az ilyen asztalra is lehet engedélyt kérni, de a városházán azzal utasítottak el minket, hogy erre nincs törvényes lehetőség.
Rácz Szabó László elismerte, hogy a törvényben is hiba van, de számon kérte az önkormányzaton, hogy túl hamar, elsőként reagált.
- Ki kellene várni, hogy a többi község vezetése, vagy legalább az ötven-hatvan százaléka mit csinál, aztán cselekedni. Miért kell ezeknek az embereknek ott kinn lenniük hidegben, télben, fagyban? Mert nem ad nekik munkát az az ország, amelyik ezeket a törvényeket hozza? Hát nem szégyellik magukat? Ez nem önkormányzati kérdés, de az önkormányzatnak az emberek mellé kell állnia. Szembe kell szállni a kormánnyal, ki kell menni az utcára, sőt, ha szükséges, akkor Belgrádba. Nem a kapu bezárása a megoldás, inkább fogjanak össze az önkormányzatok.
A nap folyamán a Tisza-parti városba érkezett Ljuben Jovèov, a Szerbiai Piaci Árusok Uniójának szabadkai egyesületi elnöke, aki nyilatkozatában elmondta, a legalizálás mellett vannak, de kizárólag annak a törvényjavaslatnak az alapján, amelyet még tavaly a képviselőház elé bocsátottak. Ebben különbséget tesznek az árusok és a kereskedők, illetve a vállalkozók között, és lehetőséget adnak a pénztárgépek használatára, de nem kötelező érvénnyel. Ezután valamennyien ismét a városházára vonultak, ahol a vendég többek között azt is javasolta, hogy a zentai piaci árusok váltsák le a jelenlegi vezetőiket. A forrongás a kora délutáni órákban a sokat emlegetett kapu kitárásával fejeződött be. Vatai Zoltán, a községi tanács tagja az egybegyűlteknek kijelentette, május 15-éig kapnak haladékot, de mindenkit felkért, hogy időközben tegyen lépéseket a helyzet törvényes rendezésére. A polgármester az illetékes tartományi és köztársasági szervekhez fordul, hogy megoldást találjanak az ügyben, de hozzátette azt is, hogy a város vezetősége képtelen védelmet nyújtani az esetleges pénzügyi ellenőrzések kapcsán. Ljuben Jovèov viszont arra tett ígéretet, hogy az adott határidőn belül a törvényjavaslatot eljuttatják az összes községnek, hogy a Szerbiai Községek Szövetsége nyomást gyakorolhasson a parlamentre az elfogadása érdekében.
Lehet, hogy igazuk van azoknak, akik szerint sehol sincs ekkora cirkusz, mint Zentán, de talán azon sem ártana elgondolkodni, ki milyen szerepet játszik ebben az előadásban.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..