Vízkereszt ünnepe
A katolikus egyház január 6-án ünnepli vízkeresztet, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepét. A kereszténységben a 4. század elején vált vízkereszt napja liturgikus ünneppé, 312 és 325 között kezdett elterjedni először keleten, majd nyugaton. Három eseményre emlékeztet az ünnep: a napkeleti bölcsek imádására, Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban és Jézus első csodájára a kánai menyegzőn.
Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban ilyenkor vizet szentelnek, és ebből a hívek is hazavihetnek. Egész évben ebből merítenek kereszteléshez és más szertartásokhoz, ahol szenteltvizet használnak. Ezen a napon tömjént is szenteltek. A hagyományok értelmében a felnőttek keresztelése is vízkereszt ünnepén vagy húsvétkor történt meg. A víz megszenteléséhez kapcsolódik a házszentelés hagyománya, amikor a házakat vagy a lakásokat is megszentelik a szenteltvízzel.
Vízkereszt ünnepe a nyugati és a keleti kereszténységben is jeles napnak számít.
A mi kultúránkban a farsang első napja is ez az ünnep, amely véget vet a karácsony csendességének, a keleti keresztényeknél viszont ez a nap megnyitja a karácsonyi ünnepkört.
Az ortodox karácsony böjtje
A mai nap, január 6-a, és a holnapi, január 7-e, több millió ortodox keresztény számára a karácsony ünnepét jelöli.
A karácsonyi ünneplés január 6-án reggel, az ortodox karácsony böjtjén kezdődik, amikor a családfő kivonul a közeli erdőbe, hogy tölgyfaágat vágjon, amely az ünneplő család otthonába kerül.
Szabadkán idén a járványügyi helyzetre való tekintettel nem szervezik meg a hagyományos tölgyfavágást, és az ágak égetését a város központjában.
Január 19-én kerül sor az ortodox vízkereszt ünnepére. Az eltérés oka, hogy a pravoszlávok a mai napig az „ónaptárat” használják, a Gergely- és a Julián-naptár közötti eltérés 13 nap.
(Forrás: Pannon RTV, Szerbiai RTV)