„A keresztfához megyek,

mert máshol nem lelhetek

nyugodalmat lelkemnek”

(Nagyböjti ének)

— Azért gyűltünk össze, hogy az egyházzal együtt lélekben előre átéljük Urunk húsvéti misztériumát, szenvedését és feltámadását. Ezt a misztériumot akarta beteljesíteni, amikor felment városába, Jeruzsálembe. Szívünk élő hitével és odaadásával emlékezzünk meg erről az üdvösségszerző bevonulásról. Lépjünk mi is az Úr nyomába, hogy amint kegyelméből társai vagyunk a kereszthordozásban, ugyanúgy feltámadásának és örök életének is részesei lehessünk — mondta az atya. Utána ezekkel a szavakkal kérte: — Mindenható Örök Isten, szenteld meg áldásoddal ezeket az ágakat, hogy mi, akik most örvendezve lépünk Krisztus király nyomába, őáltala egykor az Örök Jeruzsálembe is eljussunk, aki él és uralkodik mindörökkön örökké.

Az ünnepélyes bevonulást a templomba a Stefaniga Ottilia által vezetett kórus éneke kísérte.

A húsvét előtti nagyböjti időszakban elcsendesedve fedezzük fel Krisztus szenvedésének értelmét. A szenvedésre gondolunk, a kereszt vállalására, Isten ajándékaira és próbatételére. Imáinkban irgalmat, szeretetet, megbocsátást kérünk az Atyától. Hálát adunk a megannyi jóért, mely kísérte, kíséri életünket. Új erővel ébred bennünk a rohanó világban néha elcsendesedni kényszerülő hit.

Most Isten keresztje mellé tehetjük a sajátunkat, hiszen a hit útján kereszt nélkül senki sem jut előbbre. Húsvét táján, annak misztériumát megélve, könnyebben mondjuk ki a nagyon komolyan gondolt szavakat: legyen meg a Te akaratod! Valami átrendeződik belső énünkben, ráeszmélünk, hogy közös nyelvünk és hitünk nemcsak összeköt és erőssé tesz, hanem kötelez is. Húsvét szent ünnepére készülve, a saját szenvedésünk okát és célját keresve felmerül a kérdés: miért kellett Isten Fiának szenvedése és halála révén megtörténnie a megváltásnak? A válasz nem könnyű. Vagy többféleképp is megadható, ahogyan a kérdés is alakítható, más-más módokon értelmezhető. A szenvedés miértjének megértéséhez nem a saját bajunkból kell kiindulnunk, hanem Krisztus szenvedéséből.