home 2023. február 01., Ignác napja
Virágminta és otthonosság
Tóth Lívia
2022.07.14.
LXXVII. évf. 28. szám
Virágminta és otthonosság

A palicsi Nyárhangoló Fesztivál közéleti panelbeszélgetéseinek a sorába tartozott A kulturális örökség újraértelmezése című is. A témát Kabók Erika újságíró moderálásával több szempontból közelítette meg dr. Orbán Balázs magyarországi parlamenti és stratégiai államtitkár, miniszterhelyettes és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Az alábbiakban kísérletet teszünk az elhangzottak összefoglalására — kivonatolt, szerkesztett és rövidített változatban.

Közösségteremtő azonosítási pontok

A beszélgetés annak a megállapításnak a boncolgatásával kezdődött, hogy a kulturális örökség identitásbeli kérdés. Dr. Orbán Balázs a jelenlegi helyzetre utalva kifejtette, volt olyan időszak, amikor azt hitték az emberek, hogy a népvándorlás, a világjárvány, a háború, a gazdasági összeomlás már nem része a modern kor kihívásainak. Az elmúlt néhány évben viszont bebizonyosodott, hogy ezek nem tűntek el, hanem még hatványozottabban jelentkeztek, és hatottak a mindennapi életünkre. Egyrészt megváltozik a kulturális összetétele a lakóhelyünknek, elveszíthetjük munkahelyünket, áruhiány alakul ki, háborús fenyegetésnek, mozgósításnak vagyunk kitéve. Felmerül a kérdés, mit lehet ilyenkor tenni. A miniszterhelyettes szerint a közösségeknek össze kell tartaniuk és egységbe kell rendeződniük, mert ha szervezettség és stabilitás van, akkor jóval nagyobb eséllyel tudnak helytállni a vészhelyzetekben.


Kabók Erika, dr. Orbán Balázs, Pásztor István

— Amikor ezt le kell fordítani a mindennapok szintjére, akkor én azért érzem itthon magam, mert ennek a szecessziós női strandnak a bejárata fölött egy olyan virágminta van, amelyet én is ismerek. Budapest V. kerületében nőttem fel, Palicson életemben először járok, de amikor beléptem ebbe az épületbe, a virágminta láttán elfogott az otthonosság érzése. Ez annak a bizonyítéka, hogy van valami közünk egymáshoz, vannak közös dolgaink, melyeket meg kell beszélnünk, és akkor járunk jól, ha ezekben egyet is értünk. Így jön be a kultúránk, az épített örökség, a nyelv, a szokások, az irodalom, és ezek mind közelebb hoznak egymáshoz. Nagy szükségünk van a közösségteremtő azonosítási pontokra.

Szerbiában az április 3-ai választások most fejeződtek be, ugyanis a választási bizottság nemrég hirdetett végeredményt. Várható, hogy az elkövetkező harminc napon belül meg fog alakulni a parlament, ahol a VMSZ-nek öt képviselője lesz. A hatodik mandátum megléte 75 szavazaton múlott. Éppen ezért, amikor a választási kampányban azt mondjuk, hogy minden szavazat számít, akkor azt komolyan kellene venni, mert azt gondolom, nincs olyan falu vagy olyan utca, amelyikben ne maradt volna 75 szavazat — emelte ki Pásztor István.

Pásztor István rámutatott, a szervezők azon szándéka, hogy a fesztivál egy térfoglaló rendezvény legyen, és tradícióvá váljon, szintén eleme az örökségvédelemnek és az örökség talpon tartásának. A tárgyi örökség mellett ugyanis nagyon fontos egy-egy térnek a tartalommal való feltöltése. Mert fel lehet egy épületet újítani, de ha nem tudjuk szellemi termékkel gazdagítani, akkor a munkának csak a fele valósult meg. Kiemelte, az örökségvédelem valóban identitásbeli kérdés, de egyúttal gyakorlati és politikai is.  

— Gyakran kerülünk abba a helyzetbe, hogy van egy magyar jellegű épület, ami az elődeink munkájának az eredménye, de már nincs mögötte olyan közösség, amelyik úgy tudná működtetni, mint ahogyan az eredetileg történt. Ezért mindig arról is számot kell vetni, hogy egy-egy épületnek a megújítása milyen folyamatnak az újbóli elindítására tud lehetőséget teremteni. Az elképzeléseknek a megvalósulása, sikeressége mindig az erőviszonyok kérdése is. Vagyunk-e annyira erősek, hogy azt, amit akarunk, meg tudjuk csinálni, és el tudjuk fogadtatni másokkal is? Vagyunk-e annyira erősek, hogy egy magyar értéket szerb állami költségvetési forrásból tudjunk megújítani, tartalommal megtölteni? Ilyen szempontból az örökség megőrzése úgy identitásbeli kérdés, hogy ugyanakkor húsba vágó gyakorlati tézis is.

 

Együttműködés és bátorság

A nemzetegyesítés kapcsán dr. Orbán Balázs hangsúlyozta, az országhatáron kívül élő magyarság óriási erőforrás. A 2010-ben megkezdett paradigmaváltásnak, melyet a közjogi nemzetegyesítéssel és a kulturális alapú együttműködéssel kezdtek, nem csak az volt a jelentősége, hogy a múlt sérelmeit megpróbálják helyrehozni. A stratégia következő pontja a külhoni magyar közösségeket képviselő politikai erőkkel való partneri viszony kialakítása volt, majd a gazdaságélénkítő programok következtek, melyekbe mindenhol igyekeztek a többségi nemzetet is bevonni.

— Az egész nemzetpolitikának van egy nemzeten túlmutató közép-európai vagy Kárpát-medencei identitás dimenziója is, tehát valamilyen módon azt is el kell érnünk, hogy a közép-európai nemzetek hasonlóképpen gondolkodjanak a mi térségünket érő civilizációs kihívásokról. Nem ugyanazt a nyelvet beszéljük és nem ugyanazt az államot működtetjük, de az a civilizációs tér, amelyben vagyunk, és az a kihívásrendszer, amely mindannyiunkat érint, nagyon hasonló. Innentől kezdve azon az alapon próbáljuk megszervezni az életet, hogy itt élünk, amióta a világ a világ, együtt küzdünk a közös ellenfelekkel, és ettől a célrendszertől nem szabad eltérnünk.

Pásztor István szerint az identitás megőrzése megkülönböztet, elválaszt a többségtől, a szülőföldön való boldogulás pedig ugyanarra a platformra hoz bennünket, ahol a többség van.

— Ezek azok az elemek, amikkel zsonglőrködve úgy kell összerakni a történetet, hogy partnerek lehessünk, mert csak partneri viszonyban lehet építkezni. Nekünk az elmúlt tizenöt évből az a tapasztalatunk, hogy bátornak kell lenni, és a bátorságnak a fokmérője az együttműködési készség. Lehet nagyokat mondani, és elutasítónak lenni, de az az igazság, hogy ahhoz kevesebb bátorság kell, mint az együttműködéshez. Hogy hol van a fal, hol van a pont, ameddig el lehet menni, azt nagyon nehéz elméletileg meghatározni. Az mindig egy konkrét helyzetnek a függvénye, mint ahogyan az is, hogy a második, harmadik lépésben hol kívánunk lenni, és a döntésünk a második, illetve a harmadik lépés megtétele szempontjából mit jelent. Én azt látom, hogy ez a helyzet most előrevisz bennünket, ami viszont kondícióban tart minket, az a legitimitásnak a szintje. A legitimitás pedig nem a többségtől, nem a szerbektől, hanem a magyaroktól függ.

Pásztor István: — A Magyar Nemzeti Tanács statisztikája alapján 221 művelődési egyesület van Vajdaságban. De nem csak papíron, ezek mind működnek is. Szerintem ez a mi nagy értékünk. A fölmérések alapján most úgy tűnik, hogy mintegy 15 százalékkal vagyunk kevesebben, mint tíz évvel ezelőtt. Viszont ha megnézzük a művelődési egyesületeket, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt tíz évben egy picivel növekedett a tagság létszáma. És ez elsősorban nem az idősekre, hanem a gyerekekre vonatkozik. Sőt, ebben a szórvány az erőteljesebb, a példamutatóbb, az ambiciózusabb.

A VMSZ elnöke hozzáfűzte, hihetetlenül fontos az értékeknek a továbbadása is, mert ez ad értelmet az identitás és az örökség megőrzésének. Ennyire egyszerű és ennyire összetett a feladat, amellyel meg kell birkóznunk, és ebben az anyaország kondíciója, a magyarok ereje és hite meghatározó.

Dr. Orbán Balázs az elhangzottakhoz kapcsolódva megerősítette, hogy a szerb—magyar kiegyezés és stratégiai szövetség az elmúlt tíz évnek nemcsak a legnagyobb eredménye, hanem egy olyan óriási erő is, amely a következő évtizedekben meghatározó lesz a Balkán és Közép-Európa sorsát illetően.

A beszélgetés folytatásában a jelenlévők kitértek az értékek számbavételére, a hungarikumokra, a szórvány helyzetére, a templomfelújításokra és más fontos témákra is. 

Fényképezte: Szerda Zsófi

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nemzetpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..