Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem rögtön a Jurassic Park jutott eszembe, amikor a Colossal Biosciences az idén bejelentette, hogy a gyapjas mamut és a tasmán tigris (erszényesfarkas) kutatása terén elért hatalmas előrelépések után madárgenomikai kutatócsoportot állít össze, hogy folytassa és kiterjessze az úttörő jelentőségű kihalt állatfajok „feltámasztására” irányuló törekvéseit. Szerencsére nem óriás-dinoszauruszokkal szeretné benépesíteni a földet, most csupán a XVII. századig a Mauritius szigetén élt, ikonikus dodó madarat kívánja visszahozni az élő állatok közé.
Forrás: unsplash
A gyapjas mamutok körülbelül tízezer évvel ezelőtt tűntek el Európából, és négyezer évvel ezelőtt haltak ki teljesen. A Colossal elképzelése az, hogy mivel a mai ázsiai elefántok és a gyapjas mamutok visszavezethetőek egy közös ősre, az elefántok génjeinek módosításával létrehoznának egy olyan állatot, amely első ránézésre úgy festene és úgy is viselkedne, mint egy mamut. Kezdetnek hatvan olyan gént választottak ki, amely döntően meghatározza a gyapjas mamutok jellegzetes tulajdonságait, például a szőrzetet, a zsírraktárakat, a magas kupolájú koponyát. Az így módosított DNS-t aztán egy elefántból kinyert petesejtbe ültetnék be, de ha ez a módszer nem működne, akkor több másik is van a tarsolyukban, például megpróbálnak laboratóriumi körülmények között létrehozni egy embriót.
Forrás: unsplash
A kíváncsiságuk kielégítésén kívül haszna is volna az egésznek, az újjáélesztett gyapjas mamutok segíthetnének a környezetnek. Szibéria és Észak-Amerika tundrája, ahol az állatok néhány ezer éve legeltek, most egyre csak melegszik, és szén-dioxidot bocsát ki. Ma a tundrát főként a moha uralja, de amikor a gyapjas mamutok éltek, nagyrészt még füves terület volt. Egyes kutatók szerint a gyapjas mamutok az ökoszisztéma mérnökei voltak, akik a moha feldarabolásával, a fák kidöntésével és az ürülékükkel való trágyázással tartották fenn a füves területeket. Ezért abban a reményben, hogy a tundrát újra füves területté alakíthatják, Északkelet-Szibériában létrehoztak egy 160 négyzetkilométer kiterjedésű Pleisztocén Park elnevezésű helyet, mely csak arra vár, hogy újra mamutok vegyék birtokba a sztyeppéket. Jelenleg bölények, birkák, keleti pézsmatulkok és rénszarvasok élnek a területen, de a remények szerint az újonnan létrehozott mamutok is beköltözhetnek. A gyapjas mamut kihalásának visszafordításán dolgozó csapat jelenleg több mint negyven tehetséges tudóst foglalkoztat három laboratóriumban.
A Colossal az idén arról számolt be, hogy 150 millió dolláros támogatást kapott az Egyesült Államok innovatív technológiák fejlesztését támogató alapjától. Ez után a tetemes tőkeinjekció után megalapította az Avian Genomics Groupot, melynek fő feladata a dodó madár feltámasztása lesz. A befolyt összeget a géntechnológia további fejlesztésére és új, forradalmi megoldások kidolgozására használják fel, innovatív technológiákat hoznak létre a fajok helyreállítására, a kritikusan veszélyeztetett fajok védelmére és a földi élet fennmaradását szavatoló kritikus ökoszisztémák újratelepítésére.
