home 2024. május 07., Gizella napja
Online előfizetés
Van-e tiszta víz a pohárban?
tv, din
2005.03.16.
LX. évf. 11. szám
Van-e tiszta víz a pohárban?

Szalai Attila illusztrációjaA globalizáció térnyerésével és az ipar előretörésével szinte hetente lehet hallani arról, hogy az édesvíz, az emberi élet egyik alapfeltétele, egyre szennyezettebb. Nemrégiben a Tisza ciánszennyezése hívta fel a figyelmet arra, hogy vizeink immár nagy veszélybe...

Szalai Attila illusztrációja

A globalizáció térnyerésével és az ipar előretörésével szinte hetente lehet hallani arról, hogy az édesvíz, az emberi élet egyik alapfeltétele, egyre szennyezettebb. Nemrégiben a Tisza ciánszennyezése hívta fel a figyelmet arra, hogy vizeink immár nagy veszélybe kerültek, s ezáltal mi emberek is. A héten arra a kérdésre kerestük a választ, hogy olvasóink milyennek látják vizeink állapotát. Van-e még tiszta víz a poharunkban?
Fejős József horgosi pincér:
- Csaknem hét évet szolgáltam a 70-es években egy olajszállító hajón. Fiatal éveim jelentős részét egy 400 ezer tonnás tankhajón töltöttem. Elmondhatom magamról, hogy pincérként az egész világot sikerült bejárnom, az összes óceánt végighajóztam, embereket, kultúrákat ismerhettem meg. A leghosszabb idő, amit az óceánon töltöttem egyhuzamban, három hónap volt, s felejthetetlen élményben részesültem. Azt hiszem, az ott tapasztaltakat már soha sem fogom tudni elfelejteni, ha tehetném, most is visszamennék. Jóllehet most már annyira nem vagyok elragadtatva az olajszállító hajóktól, azóta nagyon sok baleset történt, amelyek nagymértékben hozzájárultak az óceánok szennyezettségéhez. Már akkor, a 70-es években, a nagyobb kikötővárosok partjai mentén és a folyók torkolatánál a víz nagyon szennyezett volt. A szennyezettséghez hozzájárul az, hogy egyre több hatalmas tankhajó süllyed el a tengereken, s tartalmuk a vizekbe ömlik, ezáltal jóvátehetetlen kárt okozva a természetnek és az élővilágnak, mind a vízben, mind a partközeli szárazföldön. Sajnos, azt is látni kell, hogy a mi vizeinket is elérte a szennyezés, hiszen a gyárak a szennyvizet tisztítatlanul a folyókba engedik, olyan mennyiségben, amit a természet önmaga képtelen megtisztítani, regenerálni.
Fodor Klára palicsi pedagógus:
- Úgy érzem, nagyon időszerű kérdés ez, hogy végre tiszta vizet öntsünk a pohárba, mert nagyon hosszú ideje mérgezett vizet iszunk. Évek óta mérgeznek bennünket, és egyre jobban érezzük ennek hatását, lassan már kezdünk belerokkanni. Teljesen megbetegedtünk, idegrendszerünk nagyon legyengült, félő, hogy a gyógyulás, már csak illúzió. Tulajdonképpen éppen azok mérgezik legjobban, akiknek a tisztaságát kellene biztosítaniuk. Vizeink annyira zavarosak, hogy azok minőségük javítására új és rátermettebb szakemberekre lenne szükség. Minden normális, emberközpontú társadalom odafigyel gyermekei egészségére, nálunk viszont ez nem jellemző. Azt gondolom, ideje volna, hogy legalább fiataljaink egészségén segítsünk, mert annak az országnak, melynek betegek a gyermekei, nincs jövője. Tehát minden téren tiszta vizet kell önteni a pohárba, mert szükségünk van rá az élethez, és mert a társadalom többségének árt a zavaros víz. Igaz, egy bizonyos rétegnek nagyon is megfelel.
Ubori Mária szabadkai nyugdíjas:
- Amikor én fiatal voltam, mi ásott kútból merítettük a vizet, mind szomjunk oltására, mind a főzéshez, akárcsak a mosáshoz is. Annak idején nagyon szegényes és gyér volt a csatornahálózat. De senkinek sem kellett aggódnia a víz minősége miatt, hiszen teljesen bizonyosak voltunk abban, hogy az ivóvíz gond nélkül iható. Azóta sokat fejlődött a világ, a csatornázás is egyre elterjedtebb lett, de a technika fejlődésével bizony a víz sem lett ingyenes. Évről évre egyre többet kell fizetnünk a vízért, csak azt nem tudom, hogy mire. Hiszen, ha megnézem a palicsi tavat, mást sem látok benne, mint koszt, szennyet. Érthetetlen számomra, hogy a sok pénzt mire költik el, hiszen a Palics évrőlévre zavarosabb. Hallottam, hogy most a város építeni fog egy új víztisztítót, csak azt nem tudom, hogy ez mennyibe fog kerülni és ki fogja megfizetni az árát. Remélem, nem ránk, nyugdíjasokra rakják a költségét, mert már így is lehetetlen kifizetni a sok számlát.
Kneževiæ Ljubomir, a Horgosi Horgászegyesület elnökségi tagja:
- Sajnos, azt kell mondanom, hogy a Vajdaságban nagyon kevés az olyan víz, ahol a horgászok nagy halat tudnak fogni. Talán a Tiszán lehet még igazán nagyobb prédát kihorgászni. Az egyik oka a halállomány romlásának a sok halrablás. Az orvhalászat még mindig jövedelmezőnek bizonyul, jóllehet a Vajdasági Horgászszövetség egyre több halőrt foglalkoztat vizeinken. A másik ok, amiért vizeink egyre rosszabb minőségűek, az, hogy a minisztérium a Vajdaságban sportszerűtlenül járt el tavaink tulajdonjogának szétosztásában. Tudniillik, nálunk a tavak nem a horgászegyesületek felügyelete alá tartoznak, mint ahogy Szerbiában, hanem a különböző közvállalatok tulajdonába. Ezt azért tartjuk problémának, mert a közvállalatok az engedélyekből befolyt összeget nem a tavak vagy a folyók minőségének szinten-, illetve fenntartására fordítják, hanem saját költségeiket fedezik belőle. Évről évre egyre rosszabb vizeink minősége. A Palicsi-tóban ebben a pillanatban nem lehet mást fogni, mint kárászt, holott 3-4 évvel ezelőtt nem voltak ritkák a sügérek a keszegek sőt a 10 kiló feletti busák sem.
Kerekes János becskereki nyugdíjas:
- Nézze, kérem, a vizeink olyanok, amilyenek. Itt nálunk meg főleg. Azt is mondhatom, hogy kritikán aluliak. Mi már oda jutottunk, hogy csak palackozott vizet iszunk. Sosem tudni, hogy az arzénmennyiség mennyire lépi túl a megengedett küszöböt. Így sokkal biztonságosabb a család számára, hiszen számos betegséget megelőzhetünk, az egyetlen baj az, hogy bizony nagyon sokba kerül ez havonta. Én úgy látom, hogy a politikusainknak minden fontosabb, mint azok a dolgok, melyek a hétköznapi életminőséget befolyásolják. Nagyon elkeserít mindaz, hogy az ilyen témákat csupán a választási kampányok során vetik fel, akkor fűt-fát ígérnek, utána azonban mindent elfelejtenek, minden marad a régiben. Szomorú és egyben elkeserítő ez. Az ember már önmagát mérgezi, mert a felelőtlenség és a hanyagság nem ismer határokat. Szerintem még jó ideig így lesz ez, hiszen az ilyen kérdések megoldása nagy felelősséget igényel, ahogyan feltételezi a közgondolkodás megváltoztatását is, miszerint felelősséggel tartozunk a természet iránt, hiszen attól kapjuk éltető erőnket. A vizeink szennyezettsége már régóta minden normális szintet meghaladott, kritikán aluli ezen a téren minden. Nem is vagyok meglepődve, hiszen itt minden zavaros. Az egész ország rendszerét kell ahhoz megváltoztatni, hogy minden téren tiszta vizet tudjuk önteni a pohárba.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..