
Az 1994-ben alakult, hét szakcsoporttal működő hajdújárási Lifka Sándor Művelődési Egyesületben az elmúlt év a változások jegyében telt, a második felében ugyanis a Pitypang és a Kőris néptánccsoportban, valamint a Rekötye népdalkörben koreográfus-, illetve vezetőcsere történt.
A tavalyi év első felében a szakcsoportok részt vettek a szokásos rendezvényeken, júniusban megtartották az évadzárót, és mindenki megérdemelt pihenőre vonult. Augusztusban derült ki, hogy a korábbi koreográfusok nem tudják tovább vállalni a munkát, és az egyesület vezetőségének gyorsan új szakembert kellett keresnie.
— Nagy bajba kerültünk, mivel Székely Zsófi és Koós Dezső megnyert egy pályázatot, és Kanadába költözött. Ideiglenesen idősebb unokám, Szalai Klaudia, aki korábban néptáncolt és néptáncosképzést is befejezett, foglalkozott a csoportokkal, és a Szüreti Napokra ő készítette fel táncosainkat. Klaudia egyetemi tanulmányai miatt nem tudta tovább vállalni a munkát, és új megoldást kellett keresnünk. Gazsó Tibor néptáncoktatóhoz fordultunk, aki párjával, Varga Violával átvette a csoportokat, és az adventi ünnepségen már az ő munkájuk eredményét láthatta a közönség. Kiváló, nagyon ügyes és tapasztalt koreográfusra tettünk szert, aki számos csoporttal foglalkozik a környező településeken, de lakhelye a mi egyesületünkhöz van a legközelebb. A népdalkörben is vezetőváltás történt, Brezovszki Eszter ugyanis nem tudta tovább vállalni a munkát, így a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség javaslatára ezentúl a törökkanizsai Varga Anna foglalkozik a csoporttal — számolt be a változásokról Szalai Eszter, a Lifka Sándor ME elnöke, majd hozzátette, hogy a Pitypang és a Kőris néptánccsoportok somogyi, illetve sárközi táncokat tanulnak, és négy év kihagyás után minden bizonnyal újra részt vesznek a Kőketáncon.
Szalai Eszter
A harmadik néptánccsoport a középiskolásokból és egyetemistákból álló Boglya, mely koreográfus nélkül működik.
— A fiatalok saját szervezésben próbálnak, leginkább hétvégén. A közeljövőben igyekszünk egy olyan rendszert bevezetni, amely a táncosoknak és jómagamnak is megfelel. Szeretném, ha a négy párból álló csoporthoz további néptáncosok csatlakoznának, így növelve a létszámot. A fiatalok nagyon szépen táncolnak, és az idén egyebek között a Gyöngyösbokrétán képviselik majd színeinket. A Búzavirág citeraegyüttesben gyakran cserélődnek a tagok, a közelmúltban egy második osztályos testvérpár csatlakozott hozzánk. A legnagyobb sikerek a rajzszakkörhöz fűződnek. Egyik tagunk alkotása Tokióban nyert első díjat, egy másik ügyes kezű rajzolónk műve pedig a magyarországi közlekedési minisztérium által kiírt pályázaton érdemelte ki a főnyereményt, egy kerékpárt. Az évadban 36 rajzpályázatot írtak ki, ebből 28-on szereztünk díjat. A mesemondó műhelyben 12-en vettünk részt, a május végén megszervezett Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyen több első helyet szereztünk, táborokon való részvételi lehetőséget nyertünk, de Baján és Szegeden is szép eredményeket értünk el — ismertette az elnök asszony.
Az egyesület sikeresen pályázott a tartománynál, Szabadka Önkormányzatánál, az MNT-nél, a Csoóri Sándor Alapnál és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél, a nyert eszközöket pedig az oktatók tiszteletdíjára, utazásra és viseletkiegészítők vásárlására használta fel. Tagjai az idén is fellépnek a környező települések, valamint a vajdasági magyarság legjelentősebb művelődési eseményein, továbbá szeretnének eljutni Jánoshidára és Zákányszékre, a két testvértelepülés rendezvényeire is. Emellett a gyerekek lifkás pólót kapnak, így vendégszereplések és kirándulások alkalmával egységes öltözékben jelenhetnek meg.
A legkisebb hajdújárási néptáncosok a Szüreti Napokon (a szerző felvétele)