home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Vajon kreatív vagyok?
Pap Ágota pszichológus
2020.05.28.
LXXV. évf. 21. szám
Vajon kreatív vagyok?

Az elmúlt időszak egyik nagy erőforrása lehetett a kreativitás. Sokan talán tagadják ennek magukban való meglétét, mások viszont örömmel élnek vele. De hogy megértsük, miről is beszélünk ilyenkor vagy egy gyermek fejlődése esetében, fontos feladatunk tisztázni ezt a fogalmat.

Joy Paul Guilford amerikai pszichológus volt az első, aki még az ’50-es években vizsgálni kezdte, és ő úgy fogalmazott, hogy a kreativitás nem más, mint „alkotóképesség, illetve teremtőképesség”, mellyel a különféle képességek által az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolódhatnak, újszerű értelmezést kaphatnak. Még megemlíti a divergens gondolkodás jelenlétét, mely egyszerűbben azt jelenti, hogy egy-egy feladatnak akár több helyes megoldása is létezik. Ez leginkább a gondolkodás eredetiségében, annak rugalmasságában vagy akár a szavak és a gondolatok közötti gyors képzésben nyilvánul meg. Csíkszentmihályi Mihály inkább úgy fogalmaz, hogy a kreativitás „valamiféle mentális tevékenység, bizonyos, különleges személyek fejében megtörténő felismerés”.

Kit nevezünk kreatív embernek? Arthur J. Cropley szerint az a kreatív, aki a változásra törekszik, akiben van merészség, impulzivitás, akár fegyelmezetlenség is a cél érdekében, nyitottság, a tekintély megkérdőjelezése és gyors reagálás az új helyzetekre. Ezek az emberek sokszor akár különcnek vagy bohókásnak is mondhatóak, korábban pedig akár bolondnak is tartották őket. Környezetük nem feltétlenül fogadta el gondolkodásmódjukat, de ma már tudjuk, hogy a kreativitás nem csak bizonyos emberek kiváltsága, hiszen mindannyian létrehozunk dolgokat. Persze azt, hogy kreatívak vagyunk, nem elég állítanunk magunkról, a társadalom értékelése is szükségeltetik hozzá. No, jó, és persze olyan is volt, hogy egy személyt egy kor nem tartott kreatívnak, egy másik meg igen. Miben különböznek akkor a kreatívak tőlünk? Mondjuk, képesek olyan viselkedéseket, gondolatokat, érzéseket ötvözni, amelyek más emberekben elkülönülnek. Olyan „sokfélék”. Jung szerint a fontos tulajdonságainknak van egy elfojtott árnyékpárja — például alárendelődőként vágyhatunk dominanciára, a kreatívok ezeket tudják jól ötvözni, tudnak introvertáltak és extrovertáltak is lenni, sokáig fantáziálni, ám olykor földhözragadtak lenni, stb. A komplexitás tipikus, és a kíváncsiság meg a kitartó munka kombinációja is jellemző még.

Frank Barron pszichológus elmondása alapján — aki tudósok önjellemzéseit használta fel — a kreatív egyének nemcsak előnyben részesítik a komplexitást, de lelki folyamataik is összetettebbek, ítéleteik függetlenebbek, általában öntudatosak és dominánsabbak, valamint védekeznek az elnyomás, a korlátozás ellen. A későbbiekben még olyan sok tulajdonsággal bővítették ki a kreativitás személyiségjegyeit, hogy a szakemberek kénytelenek voltak rámutatni, a kreatív személyiségnek képessé kell válnia ellentétes vonások belső összhangjának megteremtésére is. Természetesen számos kutatás szól a kreativitás és az intelligencia kapcsolatáról, az eredmények pedig abba az irányba mutatnak, hogy a kreativitáshoz egy bizonyos intelligencia szükséges, ám nem minden intelligens ember kreatív. A kreatívokat a nonkonformista viselkedésük miatt sajnos gyakran büntetik — akár az iskolarendszeren belül is. Ezért gyakran kerülnek nehéz választás elé: elutasítás a kreativitás megőrzése érdekében, vagy pedig megfelelés a divergens gondolkodásról való lemondás árán.

A kreativitást, akárcsak az intelligenciát is, tesztekkel mérik. Az alkotásról pedig leginkább mint folyamatról beszélünk, mely viszont szakaszokra bontható — Graham Wallas négyet különít el. Az előkészítési szakaszban ráeszmélünk a probléma létezésére, majd információkat és adatokat gyűjtünk róla, melyeket átgondolunk, és következtetéseket vonunk le. Ezt a lappangási szakasz követi, amikor a probléma csak úgy „parlagon hever”. Ennek időtartama változó, leginkább a gond jellegétől függ. Ez vezet el bennünket a harmadik szakaszhoz, mely a Heuréka!, vagyis a megvilágosodás stádiuma — ezt a megoldás váratlan megtalálása jellemzi. És végül a végrehajtás következik, amikor a kreatív ötletet visszaigazoljuk vagy éppen megcáfoljuk.

A XVII. században még a művészek körében azonosították be a kreativitás kultuszát, és zseniket emlegettek. Cesare Lombroso ezzel szemben elmegyógyászati esettanulmányaiban a betegségekben kereste a magyarázatot az elme sajátos működésére. Freud pedig, mint tudjuk, az ösztönkésztetésekből eredő tudattalan fantáziákat tartotta az alkotás forrásainak.

Napjainkban már érzelmi kreativitásról is beszélnek a kutatók. Különösen fontos a befogadó kreativitás — ez azt a folyamatot foglalja magában, amely valamilyen mű élvezete közben az egyén belső élményvilágában játszódik le, általa új élményt élünk át, a tapasztalatot pedig önmagunkra vonatkoztatjuk. A gyerekeknek egy-egy mese hallatán saját asszociációik, érzelmeik, gondolataik törnek fel a felszínre, és kapcsolódnak a műalkotáshoz. Önmaguk teremtő és még gyakrabban kifejező kreativitását pedig a játék, a rajzolás, a gyurmázás vagy éppen az építés közben élik meg. A kreativitás kiaknázására a pedagógusok gyakran használják az ötletbörzét (brainstormingot) vagy az analógiák használatát, esetleg a rendellenességek, hibák megfigyelésére veszik rá a gyermekeket, de mindezek mellett is számos módszer létezik a kreativitás felébresztésére, megízleltetésére, fejlesztésére.

Amikor nem lehetünk kreatívak, akkor vagy a belső szabadság felismerésének a hiánya, vagy a külső viszonyok biztonsága hiányzik. Mi kell akkor a kreativitáshoz? Leginkább pszichológiai biztonság — vagyis valódi elfogadás, pszichológiai szabadság és az én külső megerősítése, melyek együttesen azt az önbizalmat eredményezhetik, amelyben a kreativitás állandóan kifejeződhet.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..