Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus! Tudjuk, hogy a gonosz fogva akarja tartani az embert, rabszolgává tesz, nem engedi, hogy szabadon cselekedjünk. Te viszont felszabadítasz, megajándékozol minket a szabadsággal, hogy szabad és felelős döntést hozhassunk. Ez a megváltás lényege. A megváltás minden rosszból kiemel, megszabadít minket és lehetővé teszi számunkra, hogy Istennel élve megtaláljuk a boldogságot.
Negyven nappal Jézus születésének karácsonyi ünnepe után Urunk bemutatására emlékeztek a hívek az óbecsei Nagyboldogasszony romai katolikus templomban, azaz arra az eseményre, amikor a zsidó törvények és hagyomány szerint Mária és József elvitték a jeruzsálemi templomba a gyermek Jézust. A törvény szerint ugyanis az elsőszülött fiúgyermekeket az Istennek szentelték. A bemutatás helyszíne a jeruzsálemi templom, tehát a kisded Jézus ekkor jár először az ő Atyjának, a mennyei Atyának a házában. E helyen mindig is otthon érzi magát: édesanyjával és nevelőapjával minden esztendőben elzarándokol ide, tizenkét évesen már kijelenti, hogy ez a templom az ő Atyjának a háza. Jézus útja az Atyától az Atya felé vezet. Tőle jött el emberi világunkba, ahol születésétől kezdve életének minden pillanata közelebb viszi őt az Atyához, aminek első nyilvános eseménye a templomi bemutatás. A szülők Istennek adják Jézust, később viszont önmagát adja át az Atya tervének és akaratának. A bemutatáskor jelen volt a templomban Anna prófétaasszony és az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágító világosságnak nevezte Jézust.
Innen ered a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása is. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe.
A gyertyák az emberi természetünket jelképezik, és azért szentelik meg, hogy Jézussal, a világ világosságával való találkozás szimbólumaként kiáradjon és eltöltsön minket az isteni Fény.
Fényképezte: Szilágyi Edit
