Mehmet Tüysüz Karcsika nyugodt életet, boldog gyermekkort szeretne...

Bőven szolgáltat témát az uborkaszezonban eseményre éhes bulvárlapoknak a szegedi Mehmet Tüysüz Karcsika-ügy. A Hét Nap olvasói előtt sem ismeretlen a nemzetközi bonyodalmakat is előidéző, immár csaknem három évvel ezelőtt történt gyermekrablás és annak minden utórezgése. Karcsikát a húsvéti nyuszi hozta Törökországból címmel írtunk részletesen a 10 éves Mehmet Tüysüz Károly, Bogosné Papp Edina és Mehmet Tüysüz háromszögben kialakult, gyakran megmagyarázhatatlan és szövevényes ügyről.
Emlékeztetőül a történet, röviden. Tíz évvel ezelőtt a török-magyar állampolgárságú Mehmet Tüysüz és a szegedi Papp Edina házasságából született egy kisfiú, akit Mehmet Tüysüz Károly névre kereszteltek. A házasság azonban hét év elteltével megromlott és fel is bomlott. A bíróság az anyának ítélte a gyermeket, az apának láthatási joga volt.
Ezzel élt vissza Mehmet Tüysüz. Három évvel ezelőtt hamis papírokkal és barátai segítségével Törökországba csempészte fiát. Sokáig semmi hír nem érkezett az elrabolt kisfiúról. Pedig a magyar-török államközi kapcsolatok legmagasabb szintű találkozóin is szóba került a gyermek ügye. Az anya - aki időközben Bogosné Papp Edina lett és egy újabb kisfiúnak adott életet - hajthatatlan volt, meg akarta találni a gyermekét. Egy budapesti alapítvány segítségével, s ötezer euró felajánlásával a nyomra vezetőnek, az idén áprilisban rátaláltak az elrejtett Karcsikára. Egy Isztambultól 40 kilométerre levő kis faluban bújtatta az apja. Miután mindkét országban elfogató parancsot adtak ki az apa ellen, nem tehetett mást - elengedte a kisfiút, anyja húsvétkor könnyes szemmel, de rendkívül boldogan ölelte magához.
Erre mondják, hogy happy enddel végződött a történet. De mégsem. Itthoni életében Karcsika átesett az újabb akklimatizáció nehézségein, beilleszkedése már-már zavartalannak tűnt, készült a szeptemberi iskolakezdésre. S ekkor kezdődött az újabb bonyodalom: megjelent az apa. Mehmet Tüysüzöt ugyan a budapesti repülőtéren letartóztatták, majd ügyvédei közbejárására állandó lakhelyet jelöltek ki számára s megtiltották lakhelye elhagyását. Ennek azonban nem tett eleget. Megjelent ugyanis Szegeden és Bogosné Papp Edinától, a gyermek anyjától láthatási jogot követelt, azonnal látni akarta a fiát. Miután ezt az anya elutasította, Mehmet Tüysüz fenyegetőzött.
Egy alkalommal, miközben az anya és a fia az utcán sétált, megjelent és beszélni kezdett a fiával. A volt feleség ezt engedélyezte, de bizonyos idő után kérte Tüysüzt, hogy engedje útjára a kisfiút, mert este van, haza kell menniük. A török férfi ekkor agresszívan kezdett viselkedni és a hangos szóváltás után bántalmazta az anyát, az orvosi látleletek szerint 8 napon túl gyógyuló sérüléseket okozva neki. Az esetből rendőrségi ügy lett, de később Mehmet Tüysüz elnézést kért, s az anya visszavonta a bírósági keresetet.
A múlt héten azután a Szegedi Városi Bíróság foglalkozott a Városi Ügyészség keresetével, amely felbujtóként embercsempészettel és közokirat-hamisítással, továbbá kiskorú elhelyezésének megváltoztatásával vádolta a török férfit. Az apa a bíróságon így védekezett: ,,Mindenképpen látni szerettem volna a fiamat, ezért követtem el a cselekedetet.”
A Szegedi Városi Bíróság minden vádpontban bűnösnek találta a török-magyar állampolgárságú Mehmet Tüysüzt és két év börtönbüntetésre ítélte - hároméves felfüggesztéssel. Az ítéletet a vádlott és az ügyész is tudomásul vette, fellebbezéssel nem élnek, így az jogerőre emelkedett.
Mehmet Tüysüz tehát nem vonul börtönbe, feltéve, ha a felfüggesztés ideje alatt nem követ el újabb bűncselekményt. Itt marad, hogy, mint mondta az utolsó szó jogán: láthassa gyermekét. Ez azonban még a jövő kérdése, hiszen meg kell egyezni az időpontokban és a helyszínekben. Tudniillik az anya már sokkal óvatosabb, ellenőrizni akarja az apának a fiával való találkozóit, nehogy bekövetkezzék az a fájdalmas három év előtti eset, amikor Karcsikát elrabolta az apja és a messzi Törökországba csempészte.
A legszomorúbb azonban mindebben az, hogy: Mehmet Tüysüz Karcsikát senki sem kérdi meg, hogy ő mit is szeretne. Ezt a körülötte felszított és a nyilvánosság szeme előtt zajló csinnadrattát bizonyára - nem.