A szakemberek szerint a tornaórák számának növelése szükséges, mivel sok az elhízott, rossz motorikus képességű, gyenge fizikai állapotú gyerek. A kísérletben részt vevő általános iskolás diákoknak heti öt, a középiskolásoknak heti négy tornaórájuk van.

A hajdújárási Petőfi Sándor Általános Iskolába a gyermekhét alatt látogattam el, amikor a tanulók nagy része kirándulásokon és más szabad foglalkozásokon vett részt. A hetedik osztályosok viszont az épületben tartózkodtak, és a csengő hangja után gyereksereg töltötte be a folyosót. Celva Ramóna és Kovács Viktória elmondta, heti három alkalommal van tornaórájuk, amennyi éppen elegendő, de nincs kifogásuk a heti öt óra ellen sem. Mindketten szeretik a tornaórákat, hiszen a sok ülés után egy kicsit megmozgathatják végtagjaikat, és ennyi mozgás jól is esik nekik. Ramóna legjobban a kosárlabdát szereti, Viktóriának inkább a kézilabda a kedvence, a labdarúgást viszont egyikük sem kedveli igazán.

Celva Ramóna (jobbról) és Kovács Viktória

A csantavéri származású Nikolić Danilo hét éve dolgozik testnevelő tanárként. A hajdújárási—noszai—királyhalmi általános iskola nincs azon oktatási intézmények között, amelyekben megnövelték a tornaórák számát, így ezen a három településen a felsősök heti háromszor tornáznak.

— Az óraszámnövelést szükségesnek tartom, a diákoknak jót fog tenni. A jelenlegi heti három tornaóra nem sok, de nem is kevés. Jó lenne, ha a gyerekek önállóan, a szabadidejükben minél többet sportolnának. Persze az iskolások között vannak olyanok, akik erre áldozzák szabadidejüket, és olyanok is, akik tagjai valamely sportegyesületnek, viszont a tapasztalatom és a visszajelzések szerint kevés tanuló sportol rendszeresen. Visszaemlékezve arra az időre, amikor általános iskolába jártam, elmondhatom, hogy mi sokkal többet mozogtunk, akkor a mozgás mindennaposnak számított.

Nikolić Danilo

A felsős osztályokban hasonló program szerint folynak az órák. Atlétika, szertorna, labdarúgás, kézilabda, kosárlabda és röplabda szerepel a kínálatban azzal, hogy ötödik és hatodik osztályban könnyebb, egyszerűbb dolgokat tanulnak a diákok, a valamivel nehezebb, összetettebb feladatok főleg hetedikben és nyolcadikban várnak rájuk. A tanár tapasztalatai szerint legkevésbé a szertornát szeretik a gyerekek, viszont a labdajátékokat nagy lelkesedéssel űzik. A tornaórákon mindig megpróbál pozitív hangulatot teremteni, ezáltal a mozgást nem kedvelők is könnyebben bekapcsolódnak a különféle tevékenységekbe.

A Szabadkai Vegyészeti-Technológiai Iskolában sem növelték a testnevelésórák számát. Nagy Varjas Árpádnak, a középiskola tornatanárának, a szabadkai Diáksportszövetség elnökségi tagjának nincs tudomása arról, hogy bármelyik szabadkai iskola bekerült volna a kísérleti programba. A következő tanévtől azonban számítanak a tornaórák számának növelésére. A 2023/2024-es tanévben heti két tornaórája van minden osztálynak, emellett választott sport név alatt további órákon is mozoghatnak a diákok.

Nagy Varjas Árpád és Szabó Krisztofer

— Aki szereti a tornaórát, az minden bizonnyal örül, hogy jövő szeptembertől heti négyszer tornázhat. A testnevelésórának inkább szabadidősport jellegűnek kellene lennie, nem a teljesítményről kellene szólnia. Az óraszámnövelés minden bizonnyal pozitív hatással lesz a tanulókra, viszont kérdés, miként lehet ezt megvalósítani a gyakorlatban. Vajon van-e elegendő, megfelelő képesítést szerzett testnevelő tanár, és az iskolákban van-e elegendő tornaterem, ahol az órákat tarthatják? A mi iskolánknak egy terme van, ahol gyakran ugyanabban az időben két osztály tornázik, ami nem a legjobb megoldás. A tornaórák számának növelésével valószínűleg nem két, hanem három vagy még több osztálynak is ugyanakkor lenne órája, amit ebben a teremben nem lehetne kivitelezni. Kedvező időjárás esetén az egyik osztály tornázhatna a szabadban, viszont elegendő öltöző sincs, ahol a diákok átöltözhetnének. Elméletben jól hangzik az óraszámnövelés, a gyakorlati rész megvalósításán azonban még dolgozni kell.

A testnevelő tanár véleménye szerint a gyerekek számára jót tesz az ülős órák közötti 45 percnyi mozgás, de egyszerre csak egy osztálynak kellene használnia a termet. A kezdeményezést, melynek célja a gyerekek mozgáshoz való szoktatása, nevelése, nagyon jónak tartja.

— A statisztikák szerint keveset mozgunk. A mozgás iránti szeretet a családból ered. A családok szervezzenek közös programokat, például kiránduljanak, sétáljanak, túrázzanak, hogy a gyerekek a mozgás több formájával is találkozzanak. Ha a középiskoláig nem szoktak hozzá a gyakori mozgáshoz, ekkor már nagyon nehéz megszerettetni velük. Az iskolaévet atlétikával kezdjük, hosszabb, majd rövidebb távokkal és magasugrással, majd röplabda következik, melyet egy akadálypálya követ, ahol a diákok a motorikus képességeiket fejleszthetik. Ezután lehetőségeinkhez mérten szertornával folytatjuk, melyet újra röplabda követ, az iskolaév végéhez közeledve pedig újfent atlétika, távolugrás és súlylökés szerepel a programban. Ezekkel a tevékenységekkel próbáljuk elérni, hogy a tanulók iskolán kívül is foglalkozzanak sporttal. Számomra az a legnagyobb öröm, amikor a tanuló közli velem, hogy a tornaórák hatására a szabadidejében is elkezdett sportolni, futni, edzőterembe járni — hallottuk Nagy Varjas Árpádtól.

Asztalitenisz-verseny a Szabadkai Vegyészeti–Technológiai Iskolában

A második osztályos, szabadkai Szabó Krisztofer iskolán kívül nem sportol, viszont a mozgást fontosnak tartja és a tornaórákat is nagyon szereti.

— A mozgás egyfajta kikapcsolódás számomra a sok ülős tantárgy mellett. Futni szeretek leginkább, de szívesen röplabdázom és kosárlabdázom is, a tantervben szereplő egyetlen sportágat sem hagynám ki. A hozzám hasonló korú fiatalok nagy részében nem látom a mozgás iránti érdeklődést, őket szinte sehogy sem lehet rávenni arra, hogy egy kicsit mozogjanak. Ezt nagyon szomorúnak tartom — mondta Krisztofer.

A mozgásnak óriási szerepe van egészségünk megőrzésében, ezért mindenkinek legalább napi fél órát kellene mozognia. Óvjuk egészségünket, hiszen ahogy a mondás tartja: az egészség nagy kincs, megtudod, ha már nincs!