Magyarcsernyén a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarában, a Petőfi-szobornál emlékeztek az 1848/49-es magyar forradalomra és szabadságharcra. Az alkalmi műsorában Petőfi-verseket mondtak, illetve a 12 pontos kiáltványt olvasták fel a felsős tanulók.
Tanók Tamásnak, a magyarcsernyei helyi közösség tanácsa elnökének beszédében a következő hangzott el:
–Emlékezünk és ünnepelünk ezen a napon. 176 évvel ezelőtt Pesten kitört a forradalom, a tanuló ifjúság megelégelte az elnyomást és a kiszolgáltatottságot és kezébe vette a sorsa alakítását. A forradalom később szabadságharccá fejlődött. 1849-ben sajnos a nemzetközi túlerő győzelmet aratott és kegyetlen megtorlás vette kezdetét. 1849. október 6-án Aradon kivégezték a forradalom és szabadságharc 13 katonai vezetőjét, akiket 13 aradi vértanúként tart számon a történelem. A magyar nemzet szabadság iránti vágya azonban megmaradt, és hosszú, sok viszontagsággal járó esztendő után sikerült elnyernie.
Nagy Erzsébet felvételei
Az elkeseredettség és a gyász helyett napjainkban is folyamatban van a magyarság határokon átívelő újraegyesítése. 2011 óta kérelmezhetjük a magyar állampolgárságot, Kárpát-medencei viszonylatban az eltelt időszakban több mint egymillióan éltek ezzel a lehetőséggel.
Napjainkban sem könnyű magyarnak lenni szerte a Kárpát-medencében. Magyarország nemzeti elkötelezettségű kormánya a nehéz körülmények ellenére hatalmas erőfeszítéseket tesz az elszakított területeken élő nemzettársai megsegítése érdekében. Az anyanyelvű oktatás, a művelődési élet, a vallási intézmények, a tájékoztatási eszközök működése elképzelhetetlen az anyaországi támogatások nélkül.
Manapság is vívjuk a magunk szabadságharcát, igaz nem fegyverrel, mert a magyar békeszerető nemzet. Anyanyelvünk használata, nemzeti és kulturális hagyományaink éltetése, vallásunk szabad gyakorlása csak akkor valósul meg a gyakorlatban, ha küzdünk érte, és ragaszkodunk hozzá. Nemzeti közösségünk létszáma a történelem viharai miatt megfogyatkozott, de céljaink nem változtak. Magyarként akarunk élni a szülőföldünkön!
Kerekes József államtitkár, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke beszédében kitért az 1848. március 15-ei nap fontosságára akkor és ma. Kiemelte:
–Erre az ünnepre büszke minden magyar. A márciusi ifjakra, a hősökre minden év március idusán kokárda kitűzésével emlékezünk. Fontos, hogy ezt az elismerő tiszteletet tovább adjuk a felnövekvő nemzedékeknek. Hiszen ez nem csupán a történelem tanítása, hanem jelenünk kötelessége a jövő számára. Széchenyi gondolata erősít meg bennünket ebben: „Múlton nyugszik a jelen, s azon a jövő”. A nemzet összetartásának tudata 1848 óta a leggazdagabb erkölcsi, szellemi és érzelmi erőforrásunk. Tekintsük hát tanításnak, megélt tapasztalatnak a múlt eseményeit.
Tanók Tamás és Bugyi Zsolt a magyarcsernyei helyi közösség, Patai Attila a magyarittabei helyi közösség, Palatinus Ervin a muzslyai helyi közösség, Kiss Kornélia, Lázár Jenő, Orosz Olívia a tordai helyi közösség képviseletében koszorúzott. A kegyelet virágait elhelyezte a Petőfi szobornál Kerekes József, a VMSZ alelnöke, Juhász Attila, a VMSZ Intéző Bizottságának tagja, Darusi Renáta és Megyeri Tibor a VMSZ magyarcsernyei helyi szervezetének elnökségi tagjai, és Bacsik Lőrinc Natália, az MNT-tagja.
