A festőművész 1828. június 19-én született a vajdasági Óbecsén, de gimnáziumba már Kalocsán jár, jogi és filozófiai tanulmányait pedig Budapesten végzi, festeni tanul Barabás Miklósnál - A bécsi Képzőművészeti Akadémián Kupelwieser, Rahl és Dobyaschofsky tanítványa, majd magániskolában folytatja tanulmányait, Párizsban is megfordul, több évre Olaszországban telepszik le - Az 1860-as évek elején visszatér Budapestre, és itt azonnal műtermet nyit - Még az osztrák fővárosban megfesti Nyáry és Pekry elfogatása című festményét, melyet a szakértők a magyar romantikus festészet első jelentős alkotásának tartanak - Az évek során számtalan hazafias szellemiségű művet fest, Párizsban készíti el a Mohácsi csata című alkotását, több nagyméretű freskót fest a Vigadóban, a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának frize is az ő keze munkáját dicséri - 1890-ben a Magyar Nemzeti Múzeum képtárőre - Az olaszországi Triesztben hunyt el 1899. március 11-én...
Gyakran megfordultam Óbecsén, s e szép városban hallottam először a Than fivérekről - Mórról és Károlyról, a vegyészről és a festőművészről -, akiknek életében döntő fordulatot hozott az 1948-as magyar forradalom és szabadságharc. Than Mór 1848 végén csatlakozott Görgey Artúr hadosztályához, ahol mint hadifestő teljesített szolgálatot. Hónapokig maláriában szenvedett, a csatákban emiatt nem is vehetett részt, ám mint a véres események szemtanúja sok-sok akvarellvázlatot festett. Krónikásává vált a szabadságharcnak, megörökítve sok-sok mozzanatot a hadjáratokról. Úttörőmunkát végzett, de az utókorra sajnos csak 23 akvarellje maradt.
A szabadságharc elbukott. Than Mór bujdosásra adta a fejét, végül Bécsbe érkezve azonnal beiratkozott a Képzőművészeti Akadémia festészeti osztályába. Mindössze 22 éves volt az időben. Híres mesterek tanítványa volt (Kupelwieser, Rahl, Dobyaschofsky), majd magániskolában folytatja tanulmányait. Karl Rahltól tanulta meg a mesterséget, egy ideig a helyettese is volt. Több évet tölt Franciaországban és Olaszországban, majd 1860-ban honvágytól gyötörten hazatér Budapestre, és műtermet nyit. Most már sokan megnézhették Bécsben festett nagyszabású művét, a Nyáry és Pekry elfogatása címűt, melyet a korabeli kritika a magyar romantikus festészet első jelentős alkotásaként tart számon. Hazafias szellemű képei rendre nagy sikert aratnak, Párizsban a Mohácsi csatát festi meg, egyik leghíresebb és legnépszerűbb művét. Meghívják a Vigadóba is, melynek falait több nagyméretű freskóval díszíti, továbbá elkészíti a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának frízét is. Jelentős munka ez is, mert a magyar művelődés történetének legfőbb mozzanatait örökíti meg. Falfestményei a központi vasúti pályaudvart díszítik, freskói a ferencvárosi templomot. Megírják, hogy nem mindennapi tehetsége épp az architektúrához illeszkedő komponálási képessége révén bontakozik ki legerőteljesebben. Nyugalmat, erőt és méltóságot sugároznak a figurái. Gazdag, tartalmas élete során még egyszer eljut a művészetek hazájába, Olaszországba, több hónapot tölt a mesés Firenzében. 1890-ben már a Magyar Nemzeti Múzeum képtárőre...
Megemlítjük még, hogy Fata Morgana című képe 1867-ben sikert aratott a párizsi Salonban. 1873-ban első díjat nyert a történeti festménypályázaton. Történeti képein kívül portrékat is készített (Liszt Ferenc, Deák Ferenc, Hampelné Pulszky Polyxena, Önarckép stb.). Még néhány jelentős műve: A nap szerelme a délibábbal, Priamus Hector holttestével, Jelenet Az Ember tragédiájából. Egyházi témájú festményei: Mater dolorosa, Szent Cecília stb. Mély átéléssel nézhetők az életképek (Olasz életkép, A jósnő Stella, Fürdő lány stb.)
Ami a legfontosabb: Than Móré az érdem, hogy a magyar művészek közül elsőnek alkotott olyan monumentális falfestményt, amely a magyar történelem egészének a folyamatát jellemzi, találó jelenetezésben és hazafiúi érzésektől áthatottan. Nagy műve azonban nem talált méltányolókra, mert a hetvenes években meginduló nagy építkezések dekorációs munkáival inkább a játékosabb, könnyedebb Lotz Károlyt bízzák meg. Pedig, mint freskóvázlatai mutatják, sem komponálókészségben, sem koloritban nem maradt el Lotz mögött. Sőt, Than vázlatai szigorúbbak, építészettani szempontból jobban megszerkesztettek, és reprezentálóbb erejük van.
,,Szín”-ben rengeteg mondanivalója volt Than Mórnak. A Honfoglalás című képét az 1896-os millenniumra készítette, de a triptichonnak - a hivatalos megbízás híján - csak a középső része festéséhez látott hozzá. Címe: Árpád az ország határán. Az ezredévi kiállításon munkáját befejezetlenül mutatja meg a rajongóinak. Egyre gyakrabban tartózkodik lányánál az olaszországi Triesztben. 1899. március 11-én ott éri a halál. Tiszteletére óbecsei szülőházán emléktáblát helyzetek el. A felirat szövege: ,,E házban született THAN Mór festőművész 1828. június 19. Kegyelete jeléül Ó-becse közönsége 1899'. Óbecsén ma több Than Mór-festmény található. Honfoglalás című festményét 1918-ban az új hatalom barbárai megsemmisítették. Az 1970-es évek elején azonban szülőházára kétnyelvű emléktábla került...