Valóban vannak arra utaló jelek, hogy talán mostanában tetőzhet vagy tetőzhetett a pénzromlás üteme. A tej, a sajt és a tojás, de az üdítőital, az ásványvíz és a többi alkoholmentes ital, valamint a kávé, a tea, a kakaó sem drágult. Sőt. Mintha a verseny elkezdett volna megmutatkozni. Az ünnepek előtt egymást túllicitálva akcióznak a nagy bevásárlóközpontok, áruházláncok. A költségnyomás fokozatos mérséklődését jelezheti a külső tényező, az eurózóna inflációjának lassulása is. A hazai infláció jórészt valóban import jellegű, egy része pedig pszichés eredetű. Szerbia nyitott, így erősen importfüggő gazdaság. Az eurózónában az infláció az ősz folyamán átlépte a 10 százalékos határt, majd 2022 decemberében 10 százalék alá süllyedt. Ehhez leginkább az energiaárak csökkenése járult hozzá, míg nálunk most mutatkozik meg az áremelés hatása. Az EU-n belül sem egyforma azonban az infláció, a hazai pedig részben az energiaáraknak a következménye. A magas infláció a szerb gazdaság versenyképességének csökkenéséhez vezethet, a legnagyobb kereskedelmi partnereink ugyanis Nyugat-Európában vannak, ahol jelenleg a pénzromlás üteme csak feleakkora, mint nálunk.

A pénzromlás a szerb gazdaságnak is felfedte néhány gyenge pontját. A vásárlóerő csökkenése az infláció velejárója. A koronavírus-járvánnyal kezdődő, majd több évig tartó gazdasági válság ellenére a szerb gazdaság a tavalyi évben is GDP-növekedést tudott produkálni. Az inflációt a kormány bizonyos élelmiszerek árstopjával, a gáz és az áram árának tartósan alacsonyan tartásával, valamint az üzemanyag árának kontrolljával próbálta enyhíteni. Valójában viszont az áremelkedés növeli például a forgalmi adóból eredő állami bevételeket.

Nehéz most megállapítani, hogy tetőzött-e az infláció, vagy a helyzet rosszabbra is fordulhat. Az utóbbi hetekben több jel is arra utalt, hogy csillapodik. Közvetett tényezők is hozzájárulhatnak az infláció tompításához, ami csak fokozza a bizonytalanságot. A nemzetközi szállítási költségek, a konténerárak stabilizálódása, valamint a tengeri fuvarozási díjak visszaesése sokat javíthat az általános helyzeten. A nyersanyagok, ipari fémek, mezőgazdasági termények tőzsdei ára az egy évvel ezelőtti szint alatt van. Ez is az infláció mérséklődését hozhatja. Az ősszel elvetett gabona egyelőre ígéretes, de az a drasztikus fordulat, amely a hazai gabonapiacon előállt, mást sejtet. A világpiacon is csökkentek ugyan a terményárak, de nem olyan mértékben, mint itthon. Az ukrán gabona megjelenése valóban árleszállító hatással bírhat, ez tény. Az viszont, hogy közelebb vagyunk az aratáshoz, azt vetíti előre, hogy egyesek esetleg a létező trendeket meglovagolva próbálják indokolatlanul alacsony szintre lenyomni a terményárakat a betakarítás előtt. Május és június időjárása, valamint a globális folyamatok azonban még sokat alakíthatnak, pofozhatnak az árakon, jobbról és balról is.

Nem mellékesen a beruházásokra várhatóan továbbra is hatással lesznek a magasabb kamatlábak és a fokozott bizonytalanság. Ennek inflációs hatásait pedig a jövőben fogjuk megérezni.