A fitoremediáció mellett a biohulladék lebontását és hasznosítását irányított üzemi komposztálás keretében végzik. A komposztot pedig a szemétből kiszelektált szerves anyagokból, a szennyvíztisztítóból érkezett szennyvíziszapból és biomassza keverékéből állítják elő. Ez a komposztált produktum a felszámolt illegális hulladéklerakók szanálására, talajjavítására is alkalmas, és az sem mellékes, hogy a szerves hulladék nem kerül be a tárolóba, így az sokkal lassabban telítődik.

Lényegében arról van szó, hogy a fitoremediációval segítjük elő a talajökológiai egyensúly kialakítását, a talajstruktúra-javítást, illetve a szerves anyagoknak a biomasszába történő beépítését — emelte ki lapunknak dr. Gligor Gellért, a Regionális Hulladéktároló Kft. megbízott igazgatója. Mint mondta, a komposztban lévő szerves anyagokat az elültetett növények beépítik saját struktúrájukba, ezáltal pedig a szennyvíziszapos talajon egy ökológiai egyensúlyt alakítanak ki. Mivel a Regionális Hulladéklerakó Kft. Szerbiában az első, mely alkalmazta a fitoremediációs megoldást, multidiszciplinárisan állt ehhez a feladathoz.

— Az energiafűz egy olyan fajta növény, amely nagyon gyorsan nő, azaz nagy a tápanyagigénye. Naponta 3-4 centimétert nő, és a talajba került anyagokat jól hasznosítja. Másik tulajdonsága, hogy a magas kalóriatartalma révén alkalmas az alternatívenergia-felhasználásra, tehát biomasszakazánok táplálására, mert a szalicilsav-tartalma miatt nagy a kalóriamennyisége. A harmadik jó tulajdonsága, hogy az oxigéntermeléssel pozitívan hat a klímaváltozásra. A negyedik fontos momentum, hogy az elültetett növények a későbbiekben tartalék biomasszaként állnak majd a rendelkezésünkre a komposztálóüzemünk működtetéséhez. A komposztálás során alakítjuk át a szerves hulladékot biológiai produktummá. A megfelelően kezelt szennyvíziszapot biomassza, illetve zöld hulladék hozzáadásával tudjuk komposzttá alakítani, ezzel zárjuk le az ökológiai ciklusát ennek a biológiailag bontható hulladéknak. A talajra kijuttatott komposztból a növények felszívják a tápanyagot, így nem történik túltrágyázás, a gyökerek összegyűjtik a nitrogént, a foszfort és más anyagokat, eközben pedig növelik saját biomasszájukat.

A bioprojektum folytatódik, június közepén érkezik meg a következő növényállomány. Olasznádat, avagy arundót ültetnek, mely úgyszintén energianövény, és több szempontból is jó talajstrukturáló.

— Terveink szerint egy-másfél hektárt ültetünk be olasznáddal, ez a növény a kísérleti projektum másik ága. A már elültetett energiafűz pedig három év után szüretelhető, innentől kezdve tudunk saját biomasszát előállítani a komposztálási folyamatunkhoz. A növény cserjés formát vesz fel, és az oldalsó ágak levágásával fává is tudjuk alakítani, hiszen három év után már jelentős vastagságú a már fás szárú növény. Több koncepció is lehetséges, de mi inkább arra fogunk törekedni előzetesen, hogy a cserjés formáját tartsuk fent, mert ez megfelelőbb a technológiai-műszaki feltételeknek. Ezt a biomasszát a szüretelés után feldolgozzuk, hozzákeverjük a szennyvíziszaphoz és a szerves hulladékhoz, mely a szelektációs technológiai vonalról érkezik, és így elkészülhet majd az újabb komposzt. A komposztálás a megfelelő hőmérsékleten és nedvességtartalommal zajlik, 70-80 Celsius-fokot is elérünk, mely megfelel a mikróbiológiai-higiénés feltételeknek. Teljesítve a mikrobiológiai követelményeket, a patogenitás szempontjából egy olyan komposzt alakul ki, amely a struktúrájával teljesen homogén összetétellel felhasználható.

A kísérleti projektumról a megbízott igazgató elmondta, hogy ha az első vizsgálati eredmények és az energiafűz első szüretelése után olyan értékek születnek, amelyekre számítanak, akkor egy nagyobb terület befedése és annak beültetése is megvalósulhat.

— A projektum készítésekor azt vettük figyelembe, hogy Szabadkán a háztartási hulladék jelentős része, csaknem 60 százaléka biológiai jellegű, tehát komposztálható, a többi pedig szilárd. Ez utóbbiból is rengeteget lehet újrahasznosítani, ezt mi tovább is adjuk. Azt a hányadot viszont, amelyet nem lehet, nincs értéke, és nem piacképes, megfelelő körülmények között, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően elhelyezünk a telep hulladéklerakójában. Erre a célra hatalmas, a talaj, illetve a talajvizek védelme érdekében kibélelt kazetták lettek kialakítva, melyek az európai uniós előírásoknak megfelelően épültek.

A hulladék piacképes és újrahasznosítható részét kiválogatják, a szelekció után pedig bebálázzák és értékesítik. Elsősorban a műanyagot és a PET-palackokat, de a fémet, az alumíniumot és a papírt is. 

— A szekundáris nyersanyagok értéke a világbörze alakulásától függ. Szerbiában erre szakosodott vállalatok működnek, de olyan partnerünk is van, amely féltermékeket készít műanyagból. Szeretjük, ha a környezetvédelmi alapelvek alapján technológiai és műszaki értelemben is a legmagasabb szinten dolgozó partnerekkel tudunk együttműködni, mert így környezetvédelmi tekintetben be tudjuk zárni az újrahasznosítási ciklust.

A hulladék begyűjtése során még az egykukás rendszer működik, viszont hamarosan életbe lép a szelektív gyűjtés. Ez jelentősen megkönnyíti majd a regionális hulladéktároló munkáját.

— A Szabadkán elfogadott hulladékkezelési határozat jelentős előrelépés a vállalat életében. A dokumentum részletezi, mi a feladata a szabadkai köztisztasági közvállalatnak, illetve a regionális hulladéktárolónak. Ennek értelmében a polgárok a közeljövőben elkezdhetik szelektíven gyűjteni a szemetet, melyet a helyi közvállalat szállít el a regionális hulladéktárolóba, ott válogatják majd szét, illetve a már nem hasznosítható részt is elhelyezik.

A hulladék okozta probléma hosszú távú megoldása érdekében a regionális hulladéktároló Szabadka, valamint Topolya, Magyarkanizsa, Zenta, Kishegyes, Törökkanizsa és Csóka összefogásával jött létre. Transzfer-, azaz átrakodóállomásokat Magyarkanizsán, Topolyán és Zentán alakítottak ki, azzal, hogy Csókáról a zentai állomásra szállítják a szemetet, Kishegyesről Topolyára, Törökkanizsáról pedig Magyarkanizsára. Ezeken a pontokon a hulladékot tömörítik, majd a regionális központba kerül.

— Fontos, hogy a regionális hulladéktárolóban nem következhet be talaj- vagy talajvízszennyeződés, hiszen a hulladékgazdálkodás rendezett körülmények között történik. De az ország más területein sajnos régi lerakók vannak, melyek kialakítása közben a talaj megvédéséről egyáltalán nem gondolkodtak, így nincs, ami meggátolná a szennyeződések talajba és talajvízbe kerülését. Nekünk az a nagy szerencsénk a régióban, hogy ez megoldódott. Vannak még ránk váró, fejlesztés alatt álló feladatok, ilyen például az említett kétkukás rendszer bevezetése, melynek során a száraz frakció, vagyis az újrahasznosítható hulladék elkülönül a nedvestől, melynek értelemszerűen vegyes kommunális tartalma van.

Ahhoz, hogy a szelektív hulladékgyűjtés kellőképpen tudjon működni, a polgárok környezettudatos gondolkodásának fejlesztésére is szükség lesz. A következő időszakban várható majd az átállási folyamat, de közben nagy hangsúlyt kell helyezni a környezettudatos gondolkodásra, ezen belül az oktatásra, a tájékoztatásra és az ismeretterjesztésre.