home 2024. július 14., Örs napja
Online előfizetés
Tengeri vagy édesvízi hal? Avagy: mennyi halat fogyasztunk?
dr. Könyves Tibor
2023.07.19.
LXXVIII. évf. 28. szám
Tengeri vagy édesvízi hal?  Avagy: mennyi halat fogyasztunk?

Történelmi dokumentumok és kulturális emlékek sokasága jelzi a halak jelentőségét az emberiség életében és táplálkozásában. A halhús köztudomásúan egészséges, könnyen emészthető fehérjéket tartalmazó, alacsony zsírtartalmú, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag élelmiszer. A halak kedvező élettani hatásait és gasztronómiai értékét már régóta ismerjük, az egészségünkre kifejtett pozitív szerepét azonban az orvostudomány csak az elmúlt évtizedekben igazolta.

Miben nyilvánulnak meg a halhús jótékony élettani hatásai?

Az 1980-as évek derekán a grönlandi eszkimókon végzett megfigyelések egyértelműen bebizonyították, hogy az alacsony vérzsírszintjük összefüggésbe hozható a halfogyasztás mértékével. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy esetükben tízszer alacsonyabb a szív és érrendszeri megbetegedések aránya és az ebből eredő elhalálozás mértéke. Így a halakat „szívbarát” élelmiszerként kezdték emlegetni.

Az egyre szélesedő kutatások eredményeire alapozva az is bebizonyosodott, hogy a halakban, de különösen a tengeri halakban található olaj omega-3 vagy más néven n-3 típusú zsírsavakat tartalmaz, melyek nagymértékben hozzájárulnak a szívinfarktus megelőzéséhez. A mai vizsgálatok eredményei alapján már bizonyosra vehető, hogy az omega-3 zsírsavak nélkülözhetetlen tápanyagok az emberi szervezet számára. A halhús a többszörösen telítetlen zsírsavakon túl jelentős forrása a legfontosabb vitaminoknak, egyes makro- és mikroelemeknek, mint például a vas, a cink, a szelén és a jód. Magas szeléntartalmának köszönhetően jelentős szerepet tölt be a szervezet méregtelenítésében, a káros szabadgyökök, nehézfémek lekötésében, és egyidejűleg erősíti az immunrendszert is. Tehát mindent egybevetve egy egészséges, könnyen emészthető, de roppant ízletes ételről van szó.

A modern gasztronómia és a mai mesterszakácsok kivétel nélkül mindennapi étkezésünk részeként említik. Igaz, elkészítése és tálalása egy kissé macerásabb, mint a sertés- vagy a csirkehúsé, de a gasztronómiai élmény mindenért kárpótol bennünket. Se szeri, se száma a jobbnál jobb halételrecepteknek. Igazán érdemes kipróbálni. Talán a paprikás lisztben hempergetett, beirdalt keszeget a legegyszerűbb elkészíteni, melyet forró zsírban csak ropogósra kell sütni.

Szerbia vízrajzi és klimatikus adottságai kedvezőek a haltermelés szempontjából. A domborzati és éghajlati viszonyok egyaránt lehetővé teszik a pontyos és a pisztrángos halastavak működtetését, gazdaságos termelését, de ennek ellenére csökken a hazai termelés. Hazánk gazdaságilag legfontosabb halfaja a ponty és a pisztráng. Évente 15 000 tonna halat állítunk elő, ebből 13 000 tonna a ponty és 2000 tonna a pisztráng. A pontyos halgazdaságok területe 14 000 hektár, míg a pisztrángosoké csupán 4 hektár. Viszont ez a mennyiség a szerbiai halfogyasztásnak csak a negyedét fedezi, a többi behozatalból ered. Gazdaságosság szempontjából a helyzet évről évre változik. Van, amikor a pontytermelés, máskor a pisztráng előállítása a jövedelmezőbb. Ez bizonyos tekintetben elbizonytalanítja a beruházókat.

A halminőség mindenkor az alkalmazott technológia és a takarmányozás függvénye. Nagy gondot okoz bizonyos években az emberi fogyasztásra alkalmatlan gabonafélék (kukorica, búza) takarmányozásra történő tógazdasági felhasználása. Ez minden tekintetben rosszabb halhúsminőséget eredményez. A pisztrángos halgazdaságok száma 130 és 150 között van, ezek főleg kis halastavak, melyek köbméterenként 50 kg pisztrángot állítanak elő. Ott, ahol megoldható, hogy a halgazdaság családi szervezésben egy kis éttermet is működtessen, gond nélkül történik az értékesítés. Ha emellé borászat is párosul, az telitalálat a vállalkozás szempontjából.

Az utóbbi években Szerbiában sajnos folyamatosan csökken a halfogyasztás is. Éves szinten a lakosonkénti friss hal fogyasztásának mennyisége 3,1 kilogrammot tesz ki. Emellett 1,5 kg fagyasztott halat eszünk, ez összességében 4,6 kg-os évi mennyiség. Ez a mutató az unió viszonylatában rendkívül rossz, mivel az európai tagállamokban az évi átlagfogyasztás 22,4 kg. Európában a legtöbb halat Izlandon eszik, ez a mennyiség 90 kg/fő, majd Portugália következik 76 kilogrammal. A világon a halfogyasztás terén Japán az első, 130 kg/fővel évente. A környező országok közül Romániában 12–13 kg-ot, Magyarországon pedig 6–7 kg halat fogyasztanak.

Leginkább vallási ünnepnapokon (karácsony, húsvét) és újévkor kerül hal az asztalra. Részben ezzel is magyarázható az alacsony fogyasztás. Emellett az is közrejátszik ebben, hogy a halfogyasztási kultúra igen alacsony szinten van. Édesvízi halfajok tekintetében a ponty dominál, ezután következik a pisztráng, de legtöbbet fagyasztott tengeri halból eszünk.

A halételekhez való szoktatást már gyerekkorban el kellene kezdeni. Jó példát kell mutatni azzal, hogy a családban mindenki jóízűen eszi a halat, így a gyerekeknek ez a húsféle gond nélkül beépül az étkezési kultúrájukba. Nyilván magától értetődő, hogy kezdetben finom, szálka nélküli halat kell adni a gyerekeknek, mely ízletesen van elkészítve.

Úgy tartja a fáma, hogy a hal háromszor úszik: először a vízben, azután a zsírban, majd a borban. Szíveskedjenek kipróbálni!

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..