A Szabadkai Gyermekszínház, azaz a házigazda is fellépett, az Andrej Boka rendezésében készült Igraj se sa mnom! című szerb nyelvű előadást mutatták be, melynek szerzői Oláh Tamás, Béres Márta és Andrej Boka, a szereplők pedig Gál Elvira, Greguss Zalán, Hajdú Tamás, Horváth Blanka és Kőműves Csaba. Az előadás arról mesél, hogy a szülők abbéli igyekezetükben, hogy mindent megadjanak, megvegyenek csemetéiknek, éppen a legfontosabbról feledkeznek meg, s abból adnak legkevesebbet, ez pedig a figyelem és saját idejük, melyet a gyermekekkel töltenek.

A díjazottak (fotó: Kovács Attila)

Magyarországról hazánk leánya, Góbi Rita érkezett. A Góbi Rita Társulat és a BábSzínTér közös produkciója a Hacukaland, s aki Ritát ismeri, tudja, hogy olyan, mintha gumiból volna, arca pedig, ha akarja, egészen rajzfilmes, olyan, mint egy baba, ha akarja, komoly, ha akarja, grimaszra húzódik. Az előadás egy átlagos nap elejét hivatott bemutatni, azaz a gyerekekét, ahogyan ki(nem)pattannak az ágyból, elkezdenek öltözködni, fésülködni, bepakolni a táskába, de ez nem megy olyan flottul, mint gondolnánk. Az ágy visszahúzza őket, mint egy mágnes, nem engedi őket, ráadásul a ruhákkal is gondok vannak, a nadrág egyik szára az egyik lábra, a másik pedig a karra kúszik fel, a pulóver menekül, a szoknya is csálén áll, a cipők önálló életet élnek, s a fésű is belegabalyodik a hajba. Pedig indulni kell az óvodába. Szóval ez csak egy átlagos reggel, vagy mégsem? Az előadás koreográfiáját Góbi Rita készítette, és ő is adja elő.

Láthattunk előadást a diszlexiáról, ősemberekről és ősállatokról, voltak szöveg nélküli darabok, és olyanok, amelyekben a szöveg dominál, láttunk táncot, mozgást, hallhattunk klasszikus meséket és kortárs történeteket, megismerkedhettünk egy madárral, mely nagy termetével kitűnik a többiek közül, kalandoztunk dzsungelekben, varázsfát találtunk, és volt előadás, mely a környezetvédelem fontosságával foglalkozott. A közönség láthatott bábjátékot, árnyjátékot, közösen nevettek a gyerekek, és szurkoltak az előadások szereplőinek, majd, ha tetszett nekik az előadás, hatalmas tapssal jutalmazták a fellépő társulatokat. 

Eva Tomaševska, Marli Santana, Luka Kecman

A fesztivál nyitó- és zárónapján is osztottak díjakat. Szeptember 22-én rajtolt el a rendezvény, ekkor adták át a Kis Herceg életműdíjat a kultúra és a gyermekek előadó-művészetének fejlesztéséhez nyújtott kiemelkedő hozzájárulásért. Hazai alkotók kategóriában az idén dr. Luka Kecman egyetemi tanár, teatrológus, több gyermekszínházi előadás rendezője és szerzője, a külföldi alkotók kategóriában pedig a lengyel Jaroslaw Antoniuk sokoldalú gyermekszínházi alkotó vette át. Az Oton Tomanić-díjat tavaly ítélték oda először. Az elismerést olyan színházi alkotóknak, teatrológusoknak adják, akik hozzájárulnak a színházi művészet magasabb szintre emeléséhez. Az idén ezt az elismerést a lengyel művész, Ewa Tomaszevszka érdemelte ki.

Az utolsó napon osztották ki a díjakat. A zsűri elnöke, dr. Luka Kecman mellett dr. Eva Tomaševska és Morana Dolenz alkották a döntőbírák csoportját. A Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál legjobb darabjának járó grand prix-t a francia Compagnie La neige sur les cils Ne várj rám című előadása nyerte, melyet Vera Rozanova álmodott és rendezett meg. A zsűri kiemelte, az előadást kivételes színpadi poétika, fantázia és egyedi kifejezésmód egysége jellemzi, mindez minimalista eszközökkel, kiemelkedő színészi alakítással, okos megoldásokkal és gyengédséggel fűszerezve.

Vera Rozanova, a Ne várj rám című előadás szerzője és Luka Kecman

A legjobb rendezőnek járó díjat Ljudmila Fedorova vehette át, aki a Piroska című előadást rendezte, melyet a Szerb Köztársaság Gyermekszínháza mutatott be. A klasszikus tündérmese dramatizálásával és rendezésével finomította a Piroska jól ismert történetét, stílusi és műfaji egységet teremtve — ​​állt az indoklásban.

A legjobb eredeti zenéért Ivan Marovićot díjazták, aki a montenegrói Ifjúsági Színház Zelena gora című darabjának zenéjét szerezte. A legjobb díszletért járó díjat Aleksandar Andrejevnek ítélték oda az észt Triktrek Színház Khuti című darabjáért.

A bábok legjobb esztétikai és technológiai megoldásért járó díját a Szerb Köztársaság Gyermekszínháza Piroska című darabjának alkotói vihették haza, ők pedig Marija Klocjeva, Andrej Zaporoški, Polina Čufirjova és Olga Kaerlina. A zsűri szerint a csapat kivételesen működőképes, stílusukban egységes, szerethető és a karakterek tulajdonságát világosan kifejező bábokat hozott létre.

Luka Kecman és Horváth Blanka

Az idén öt egyenlő díjat osztottak ki a színészi/bábos teljesítményért, így díjat kapott Horváth Blanka, a Szabadkai Gyermekszínház Játssz velem című darabjában a Mester szerepéért; Marla Santana a spanyol La Sonrisa Del Lagarto Színház La Mona Simona című darabjában nyújtott szerepeiért; a Divadlo Kladno S.R.O. Színház Ősember című darabjának színészegyüttese Csehországból; a Szerb Köztársaság Gyermekszínháza Piroska című darabjának színjátszó együttese; valamint a horvát Mese cukorból című darab színjátszó együttese (Viroviticai Színház és a vinkovci Joza Ivakić Városi Színház), mely egyébként szintén a Piroska és a farkas történetet dolgozta fel, egy picit csavarva az eredetin.

Az eredetiségért és a fantáziáért is járt egy különdíj, ezzel a németországi Zwickau Bábszínház Aranyásók című előadását díjazták. A darabról a zsűri elmondta, a színházkutatás útján halad, ennek eredményeként pedig óriási pedagógiai és tanító hatással van a gyerekekre, akik a jövő színházi alkotói.

A 31. Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztiválnak ifjúsági zsűrije is volt: Anđelija Stanišić, Sanja Curnović, Kanalas Tamara, Góli Boglárka és Kakuszi Kira. Ők a Montenegrói Ifjúsági Színház Zelena gora című előadásának ítélték a legjobb darab díját. Emellett kiemelték a Szerb Köztársaság Gyermekszínháza által bemutatott Piroska című előadást is, ahol szerintük tökéletesen beépült a darabba a díszlet és a zene, valamint a jól összehangolt társulat teljesen lekötötte a közönség figyelmét a jól ismert történettel. A harmadik előadás, melyet a fiatalokból álló zsűri dicsért, a cseh Divadla Kladno S.R.O. Ősember című darabja volt, melyet egy kitalált nyelven meséltek el nekünk, mégis mindenki értette, s melynek fényhatásai valódi mágiát hoztak elénk a színpadon.

A Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztiválnak több kísérőprogramja is volt, kiállítások, műhelymunkák, workshopok, filmek, könyvbemutatók, továbbá különféle szabadtéri programokkal is kedveskedtek a legkisebbek és szüleik számára.

A fesztivál szelektora dr. Zoran Đerić professzor volt. Az előadásokat telt ház előtt játszották a társulatok, a Jadran Színpadot és a gyermekszínházat ellepték az apró színházrajongók.

Fő szervezői a Szabadkai Szabadegyetem és a Vajdasági Színházi Múzeum, támogatói a Szerb Köztársaság Kulturális Minisztériuma, a vajdasági Tartományi Művelődési, Tájékoztatási és Vallási Titkárság, valamint Szabadka Városa.