„Az emlékezet gyengül! Ez így van, ha nem gyakorolod.”  (Cicero)

James Parkinson (1755—1824) londoni orvos születésnapján emlékezik a világ a betegség első leírására. A Parkinson-kór (bénulásos remegés) a világon jelenleg a második leggyakoribb, lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség, melynek kigyógyítására még nincs mód. A Parkinson járvány: egyre több fiatalabb korú érintettje van, sőt a betegség előfordulási gyakorisága drámaian növekszik. A kór során az idegsejtek elfajulása miatt dopaminhiány (agyiingerület-átvivő anyag) alakul ki. A dopamin az az anyag, amely lehetővé teszi a kommunikációt az agysejtek között. Ha nincs belőle elegendő, megszűnik a kapcsolat az idegsejtek között, kialakul a betegség. Összefüggést találtak a Parkinson-kór, a krónikus depresszió és az erős szorongás között, ami arra utal, hogy a betegség és a gyomor-bél rendszer működése kapcsolatban áll, az ún. bolygóidegen keresztül jutnak az emésztőrendszer jelzései az agyba, és onnan vissza a gyomorba és bélrendszerbe.

A Parkinson-kór jelképe a piros tulipán lett

A kór világszerte milliókat érint, akik izommerevségtől, reszketéstől, a gondolkodás lelassulásától és számtalan további, az életminőséget súlyosan befolyásoló tünettől szenvednek. A betegség későbbi szakaszaiban tovább romlik az agy működése, demencia alakul ki. A várható élettartam jelentősen lerövidül, és a legtöbben végül elveszítik az önellátási képességüket. A Parkinson-kór sajnos évtizedekig bujkálhat a szervezetben, mielőtt a külső fizikai tünetek megjelennének. Ennek oka, hogy a betegség első szakaszaiban a problémák egészen másféle módon jelentkeznek — mégpedig főleg a bélben, bizonyítva, hogy milyen erős a kapcsolat az agy és a bél között, amikor a bél betegíti meg az agyat.

A tartós feszültség, mely hatással van a gyomor-bél rendszer működésére, székrekedéssel vagy hasmenéssel társulhat. Hátterében az agy-bél tengely áll

Mivel eredményes gyógymód nem áll rendelkezésre, a megelőzésre kell fordítani a legnagyobb figyelmet, hogy megszüntessük, elkerülhessük a veszélyt, mely bennünket vagy szerettünket fenyegeti. Ehhez mindannyiunknak sokkal aktívabb szerepet kell vállalnia, amivel növelhetjük az egészségben eltöltött éveink számát és a várható élettartamunkat. Változtatni kell a káros étkezési szokásokon, csökkenteni az alkohol-, a drog-, a cigaretta-, a gyógyszerhasználatot, fokozni a rendszeres mozgást. Tovább ront a helyzeten a stressz és a szorongás, miközben ránk, magyarokra eleve jellemző a negativitás, a depresszióra való hajlam, miközben a világ, melyben élünk, az összetettsége folytán egyre idegesítőbb, egyre szorongatóbb. Itt az ideje, hogy elsajátítsunk olyan technikákat a számtalan közül, amelyek segítségével képesek leszünk csökkenteni a stresszt a mindennapi életünkben.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a betegség kialakulásában legnagyobb rendeltetésük a mitokondriumoknak van, melyeknek a sejtjeink energiaellátásában és megfelelő működésében van a legnagyobb szerepük. A mitokondriumok a sejtek belsejében lévő rendszerek, melyek a szervezet által termelt energia 90%-át állítják elő. Ha külső és belső tényezők hatására megsérülnek vagy tönkremennek, romlik az ún. mitokondriális légzési lánc, csökken az energiatermelés a sejtben, aminek következtében kialakulnak olyan betegségek, mint pl. a Parkinson-kór, demencia, Alzheimer-kór, daganatos betegségek, 2-es típusú cukorbetegség. Ha mitokondriumaink nem működnek jól, mi sem működhetünk jól, mert szerepük az egészség megőrzése és a betegség megelőzése szempontjából kulcsfontosságú, megszabják az életminőséget, meghosszabbíthatják az életet. A sejtek a mitokondriális energiát használják megújulásukra, a méregtelenítésre, ez gondoskodik a szervezetben végbemenő összes biokémiai folyamatról, és innen nyerik az izmok az összehúzódásukhoz szükséges erőt. 

A test energiarendszerek által működik. Ehhez hasonlóan létezik egy rendszer, mely energiával látja el a fizikai és a lelki testet is

Mik is azok a mitokondriumok? Ezeket a sejtszervecskéinket úgy kell elképzelnünk, mint sok-sok erőművet, melyek a sok milliárd sejtünkben termelik az energiát. A szervecskék száma a szervezet energiaigényétől függ, 100 és több 10 000 között változhat. Ha kevesebb energiára van szükség, a mitokondriumok képesek összeolvadni, ezáltal lecsökken a számuk, vagy szükség szerint osztódni is képesek, ilyenkor többen lesznek. A legtöbb energiát használó szerveink a szív, az agy, a máj és az izmok. Működésükhöz oxigénre, tápanyagra van szükség. A tápanyagok legnagyobb részét a mitokondriumok használják fel energiatermelésre, légzéskor pedig a beszívott levegőt is ők veszik igénybe. Kijelenthetjük, hogy a mitokondriumok élet-halál urai, úgyszólván nincs olyan betegség, amelyben valamilyen formában ne lehetne látni a sejtek energiatermelése során keletkező energiahordozók szerepét. A mitokondriumok kis világa csodálatos hely, ahol minden hihetetlen precizitással van összehangolva az oxigén jelenlétében folyó nagyon nagy hatásfokú energiatermelés érdekében. De ez a miniatűr csoda sem tökéletes, így előfordul, hogy az oxigén sem tökéletesen redukálódik, ún. szabad gyökök termelődnek, melyeket a szervezetünk antioxidatív rendszerei semlegesítenek. Az egyensúly akkor borul fel, ha a testben megnövekszik a szabad gyökök termelődése: krónikus infekció, környezeti mérgek, a növénytermesztésben használt kemikáliák, nehézfémek, gyógyszerhatóanyagok és/vagy krónikus stressz hatására. A sejtszintű energiatermelést csökkentik, aminek a tünetei lehetnek kimerülés, levertség, motiválatlanság. Bármely sejtben megtalálhatóak, de a szív, az erek, az idegek és az agy a fő előfordulási helyeik ezeknek a sejtmérgeknek is nevezhető káros molekuláknak.

Az utóbbi időben vált nyilvánvalóvá, hogy a Parkinson-kór nemcsak mozgás-rendellenesség, de számos nem motoros rendszert is érint, a tünetek főleg az emésztőrendszerben jelentkeznek: székrekedés, gyakori vizelési inger, melynek megjelenése sok évvel megelőzi a betegség diagnózisát. Mindez arra utal, hogy a bél baktérium-összetétele és a táplálkozás fontos hatással vannak a szellemi, megismerő, észlelési funkcióinkra, mivel a „bél-agy tengely” kapcsolja össze az agy érzelmi és gondolkodással kapcsolatos központjait az emésztési funkciókkal, és ezek a kölcsönhatások a bél mikrobióta összetételétől függően változhatnak. A baktériumok feladata a dopamin termelése, melynek legfontosabb szerepe a központi idegrendszerben van, mert ennek hiánya okozza a Parkinson-kórt. A magas cukor- és zsírtartalmú, illetve a rostszegény étrend csökkenti a hasznos, rostot emésztő baktériumok számát a kevésbé hasznos baktériumok mennyiségéhez képest, így a szervezetben krónikus gyulladás alakul ki, növelve a demencia kockázatát. Megszívlelendő az Amerikai Alzheimer Társaság ajánlata, hogy a „gyümölcsben, zöldségben gazdag étrend, valamint a vörös hús és a cukor fogyasztásának csökkentése mérsékli a demencia kockázatát”. Az biztos, hogy az étrendben végrehajtott apró változtatások egészségesebb jövőhöz vezethetnek. Emellett nem hanyagolható el a rendszeres testmozgás, a dohányzás mellőzése, valamint a normál vérnyomás fenntartása. A lehetőség mindannyiunk számára adott, és ne feledjük: „Hasznos életcélt találni és azt kitartóan megvalósítani — ez az egyik titka minden olyan életnek, amelyet érdemes megélni” (Herbert Casson)