A három népszerű zenész: Lukács László, Kovács Ákos, Mező Misi - Szabó Attila fotója

A brit Daily Mail csoporthoz tartozó Délmagyarország című napilap száz esztendővel ezelőtt, 1910-ben indult útjára. A centenáriumát ünneplő Csongrád megyei újság a vidéki napilapok közül a leghosszabb múltra tekint vissza, de országosan is a harmadik legrégebbi alapítású és jelenleg is megjelenő sajtótermék a Népszava és a nevet többször változtató Nemzeti Sport után. A jelentős jubileum kapcsán folyamatosan játékokat, előfizetési akciókat hirdettek, de témában is igyekeznek az egy évszázados múltat feldolgozni, például azzal is, hogy keresik és bemutatják a százéves intézményeket, embereket. A születésnap csúcspontja azonban az a szuperkoncert lesz, amelyet május 22-én, a lap első számának megjelenése napján szerveznek a szegedi Dóm téren. A Szegedi Szabadtéri Játékok nulladik napjaként is hirdetett rendezvényen a Magna Cum Laude és a Tankcsapda együttesek, valamint Ákos és csapata lép fel. Az eseménnyel kapcsolatban sajtótájékoztatót tartottak a Roosevelt téri halászcsárda Dankó pincéjében, amelyen jelen volt Sulyok Erzsébet, a Délmagyarország főszerkesztő-helyettese, Kóti Zoltán, a Lapcom Kft. Délmagyarország kiadóigazgatója, Kovács Ákos, Lukács László (Tankcsapda) és Mező Misi (Magna Cum Laude).
Kóti Zoltán szerint a készülő szuperprodukció különlegességét a program összeállítása és a helyszín adja meg. Exkluzivitásnak számít, hogy ez a három zenekar együtt még soha nem mutatkozott meg, de a Dóm tér történetében is ez lesz az első rockkoncert, csakúgy, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok esetében az első nézőtér, vagyis ülőhelyek nélküli előadás. Az aktualitások között említhető az is, hogy a Tankcsapda a közelmúltban új albumot jelentetett meg, Ákos viszont most készíti az új hanghordozóját.
A három fellépő együttes, sorrendben a Magna Cum Laude, a Tankcsapda, majd Ákos, több mint ötórás koncertet ad, amely este fél hétkor kezdődik. A belépőjegy 7990 forintba, a lap előfizetőinek pedig 4990 forintba kerül. A szervezők elmondták, a különböző fórumokon már bírálták őket és feltették a kérdést, ha születésnapi ajándékról van szó, akkor miért nem ingyenes a rendezvény? A válasz egyszerű: a teljes költségvetés több mint 30 millió forintot tesz, amit nem tudtak vállalni, de úgy gondolják, a jegyárakat sikerült a magyar realitáshoz igazítani.
Ákos az izgalmasnak ígérkező zenei eseményről szervezőként is kijelentette, a látogatók zsánerében egységes estére készülhetnek, olyan nevekkel, akiknek nem ellentétesek a szándékaik, de önmaguk is megtöltenének egy-egy nagy koncerttermet. A három különböző zenei stílust képviselő csapat tagjai pedig máris összedugták a fejüket, hogy együtt milyen meglepetéssel tudnának előrukkolni a közönségnek.
A sajtótájékoztató után megkérdeztük Kóti Zoltánt, hogyan tudják összeegyeztetni a piaci követelményekkel, a gazdasági helyzettel a százéves megjelenés hagyományait, az olvasók igényeit és elvárásait?
- Én azt válaszolnám, hogy nehezen, de ha a szegedi értelmiséget kérdezné, ők azt mondanák, sehogy. Rengeteg kritikát kapunk emiatt. Az egyik oldalon ott van a folyamatos változás, ki kell szolgálni a piacot, ami részben a bulvárosodást jelenti, a másik oldalon viszont köteleznek a hagyományok, hiszen van egy olvasói rétegünk, amely ezeket szeretné látni a lapban. Nyilván vannak olyan események, hírek, amelyeket kötelességünk eljuttatni a vásárlóinkhoz, amit tekinthetünk akár közszolgálatiságnak is. Ezek például a programajánlók, vagy azok az önkormányzatokhoz, közvállalkozásokhoz kapcsolódó fejlesztések, amelyekre egy kisebb közösség joggal lehet büszke. Nálunk 60:40 vagy 70:30 az arány a bulvár javára, de ez nem a vérbulvárt jelenti, inkább a szórakoztató tartalmakat. Az újságunk közepén vannak olyan mellékletek, amelyek könnyedebb témákat dolgoznak fel, de nem azt a szintet képviselik, mint a kereskedelmi tévék vagy a tényleges bulvárlapok.
* Mit szól azokhoz a jóslatokhoz, hogy a nyomtatott sajtónak nincs jövője?
- Ha jól emlékszem, akkor Bill Gates 2000-re jósolta a nyomtatott lapok halálát. Azóta újabb tíz év telt el, az újságoknak nyilván megvannak a maguk problémái, de azért élnek és virulnak. Az biztos, hogy folyamatosan szűkülő piacról és állandóan morzsolódó példányszámokról van szó, de azért nem tűnnek el a nyomtatott termékek. A jelen és a jövő az, hogy azokat az egyéb, nem nyomtatott, tehát akár hang alapú, akár on line megoldásokat kell megtalálnia a kiadónak, amelyekkel a tartalmat minél szélesebb körbe el tudják juttatni. Főleg, hogy itt szinte nincsenek korlátok, vagyis tetszőlegesen bővíthető mind a tartalom, mind a szolgáltatások köre - nyilatkozta lapunknak Kóti Zoltán kiadóigazgató.