
2017. szeptember 23-a. Országjárásunk helyszíne akkortájt Szigliget vala. A nagyatádi református testvérgyülekezetünk invitálására.
Azóta sajnos már több minden kifakult meg átrendeződött, viszont a rendhagyó várostrom mozzanatait mindmáig változatlan élénkségű kolorittal őrizik a helyszínen készült fotográfiák. Persze olyan is akadt a csapatból, aki csupán a lehullott vadgesztenyékből tarisznyázott kedvére. Mi több, tehette ezt akár ráérősen is, hiszen a fényképész egy kissé benézte magának a település zegzugos, nádfedeles házikókkal teletűzdelt utcáit. Majd megállt. Egy minutányi néma főhajtással adózva a sírkerti táblára vésett nevek néhai viselőinek tette és emléke előtt. Kik maguk is a békéért küzdöttek egykoron. A XX. századi világégéseink idején.
A szerző felvételei
Szóval akkor és ott, a legelső helytörténeti leírásra — mármint a szigligeti várról és az alatta elterülő község gazdag történelmi múltjáról — a vár tövében levő templomocska átriumában leltem rá. Persze korántsem volt bármi is elrejtve! Mi több, a kaptató mentén felállított, illetve magában a várudvarban kihelyezett táblák is bőséges információval szolgáltak minden léleknek. Eredetileg a múltról és a jelenről, a különféle restaurációs munkálatok nyomai révén pedig az elkövetkezendőkről is…
Topográfia szempontjából Szigliget a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vonzáskörébe tartozik. Várát IV. Béla királyunk (1235—1270) oklevéllel is alátámasztott engedélye alapján a pannonhalmi bencés szerzetesek építették fel Favus apát vezetésével. 1260 és 1262 között.
„…Mivel azelőtt országunkat barbár népek és zsarnoki tatárok elpusztították, elrendeljük, hogy Koronánk egész területén, megfelelő helyeken erődítések legyenek és várak emelkedjenek, ahová a nép az üldöztetéssel fenyegető időben behúzódhatik és magát megmentheti… és ezért a Balatonban lévő egyik sziget, ahol az erődítésre alkalmas hegy áll, a pannonhalmi Szent Márton egyház részére adandónak véljük, hogy rajta várat építsen, amely a fenti célokra bőségesen és hatásosan megfeleljen…” (Részlet az oklevélből)
A vár a török időkben többször is menedékhelye volt a környező falvak üldözött lakosságának. Ámbár jelentős ostromot sosem kellett elviselnie, végzetét ő sem kerülhette el. Pusztulását egy villámcsapásból eredő tűzvész okozta 1671-ben. A legközelebbi, részleges helyreállításáig (a táblák az 1953. esztendőt jelölik meg ebben a szövegkörnyezetben) aztán eltelt jó néhány kemény évtized. Lényeg a lényegben, napjaink vonzó kirándulóhelye. Innen nyílik a Balaton egyik legszebb panorámája.
Még több kép!▼