home 2023. február 01., Ignác napja
Szigetlét
(Tha)
2014.03.26.
LXIX. évf. 13. szám
Szigetlét

Hogy milyen az, amikor egy településre legalább tizenöt újságíró érkezik? Nos, erről elsősorban az erzsébetlakiak tudnának nyilatkozni, akik tavaly augusztusban egy nem mindennapi rendezvény házigazdái voltak. A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete ugyanis riporttábor szervezésével ünnepelte meg fennállásának tizedik évfordulóját. Az ötlet a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének tapasztalata alapján született, mivel az említett szervezet már tartott hasonló összejövetelt.

Az esemény helyszínéül a világ zajától jól elrejtett, csodafalunak is nevezhető közép-bánáti települést, Erzsébetlakot választották, de az erdélyi, kárpátaljai és vajdasági részvevők bejárták a környéket is. A különféle régiókból és szerkesztőségekből érkezett kollégák megpróbáltak olyan témákat találni és feldolgozni, amelyek számíthatnak a nézőik, hallgatóik, olvasóik érdeklődésére. Az interjúk, riportok heti- és napilapban láttak napvilágot, rádióban, tévében, hangzottak el, majd szerkesztett változatban bekerültek a Szigetlét című könyvbe, amelyet a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete a Bethlen Gábor Alap támogatásával jelentetett meg. A könyv- és borítóterv Léphaft Pál, a szerkesztés Tóth Lívia nevéhez fűződik. A kötet az újvidéki Verzal nyomdában készült. A kiadvány az Írások, fényképek, beszélgetések alcímet viseli. Az első riport természetesen Erzsébetlakról, a vendégfogadó faluról szól, amely egyben a horgászok, vadászok és kikapcsolódásra vágyók paradicsoma is. A helybeli tanító néni, aki a magyar művelődési egyesület vezetője is, egy sajátos oktatási módszerről számol be, az óvoda ugyanis szerb nyelvű, az általános iskola alsósai magyar, szerb, illetve szlovák nyelvű osztályba járhatnak, ötödiktől nyolcadikig viszont ismét mindenki szerb nyelven tanul — magyar és szlovák anyanyelvápolás-órákkal és hétvégi bolgár iskolával kiegészítve. Ezzel a helyzetismertetővel a lakosság nemzeti összetételére is fény derül.

Az újságírók meglátogattak egy helyi nádvágót, illetve nádfeldolgozót, jártak Lukácsfalván a konyhakertészeknél, sétát tettek a Császár-tó természetvédelmi terület egy, „civileknek” is engedélyezett partszakaszán, és ellátogattak Titelre is. Az erdélyi zsurnaliszták a katolikus bolgár lakosság, a paltyánok életére voltak kíváncsiak. Écskán az ottani románokkal beszélgettek, és az egész csoportnak nagy élményt nyújtott Gazdag Ervin helytörténet-kutató történelmi előadással fűszerezett falubemutatója. Az Écskáról szóló hatszáz oldalas monográfiáját, amelyet két szerzőtársával jegyez, nagyvárosok is megirigyelhetnék.

A szövegekhez tartozó fényképekkel még élvezetesebbé válik ennek a nem mindennapi könyvnek a lapozgatása. Igaz, hogy a terjedelme mindössze kilencven oldal, mégsem várható el senkitől, hogy egy szuszra elolvassa. Inkább gyakori „ízlelgetésre” ajánlott. Mint az erzsébetlaki birkapaprikás.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..