home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Szép Vajdaság, az én kis hazám
Budai Péter
2020.02.13.
LXXV. évf. 6. szám
Szép Vajdaság, az én kis hazám

Itt vannak a rokonaim, a barátaim, a családtagjaim, akiktől nehéz lenne elszakadni. Ide köt az anyanyelvem, a sokszínű, mégis egyedi táj.

Tarlók közt szikrázó betonút,
beleszalad a nyárba.
Kétoldalt elhagyott asszonyok,
egy-egy hókarú nyárfa.
Úton kisfiú mendegél,
mezítelen a lába.
Föntről, az égből épp olyan,
mintha egyhelyben állna.
(Fehér Ferenc: Bácskai tájkép)

Sok helyen jártam már életem során, rengeteg szép várost, tájat láttam, és bár felmerült bennem, hogy ott fogok élni, valódi otthonom azonban mindig ez a kisváros, Zenta marad. Én még mindig csak itt érzem otthon magam.

Zenta egy vajdasági város a tartomány északi részén. Ez a terület az 1920-as trianoni békeszerződéssel került az akkori Szerb—Horvát—Szlovén Királysághoz. A vidéket főleg végeláthatatlan síkságok és mezők jellemzik, bár a Tisza mentén kisebb erdők is előfordulnak. Szeretek kiülni a folyópartra, és nézni a lassan hömpölygő vizet.


A péterváradi erőd

A környék egyetlen nagyobb hegye a Fruška gora (Tarcal-hegy), lankáin legfőképpen szőlőtermesztéssel foglalkoznak, a hegyi erdőben táborok és kirándulóhelyek találhatók. A Duna és a Karas folyók között terül el a 36 km hosszú és 11 km széles Delibláti-homokpuszta. Ez Európa legnagyobb és egyetlen homoksivataga, homokját a szél hordta ide a Duna medréből még a jégkorszakban. Sokáig Európa Szaharájának is emlegették. A Palicsi-tó is ebben az időszakban alakult ki. Szabadkától 8 km-re helyezkedik el. Régen kedvelt fürdőhely volt egykori gyógyhatású vizének köszönhetően, ma azonban már túl szennyezett. Vajdaságnak ezenkívül más nevezetességei is vannak, köztük Törökbecse közelében az aracsi pusztatemplom, mely valószínűleg a XIII. századból származik. Miközben a templom kőzeteit vizsgálták, arra jutottak, hogy a Budai-hegységből kerültek ide. A bácsi várat 1192-ben említik először. Az erődrendszert Károly Róbert erősítette meg. Országgyűlések színhelye, illetve Hunyadi Mátyás és II. Ulászló kedvelt tartózkodási helye volt, a várat a Rákóczi-szabadságharcban pusztították el. Egyike a legszívesebben látogatott vajdasági helyeknek a péterváradi vár, melyet Gibraltár a Dunán néven is emlegetnek. Európa legnagyobb erődítménye már az őskorban is létezett. IV. Béla 1237-ben a ciszterci kolostornak adományozta, mai formáját Mária Terézia uralkodása idejében nyerte el. A várban található óratornyon a nagymutató jelzi az órát, a kicsi pedig a percet, a pontos időt csak a folyón hajózók láthatják ezáltal. A vár alatt egy 16 km hosszú folyosórendszer is húzódik. Ahogy a leírás elején is említettem, az égszínkék tenger és a magas hegyek látványa ellenére ez a táj nőtt igazán a szívemhez. 


Az aracsi pusztatemplom (Forrás: Wikpedia.org)    

A sík vidéken bárhol lehet várost alapítani. A külvárosban nagy előkertek és udvar, a város szívében széles sétálóutcák, éttermek, kávézók, régi, patinás épületek és új építésű lakóházak egyaránt megszokottak. Zenta is ehhez hasonló. Szülővárosomban három jelentős, szecessziós stílusú épület is található a hétköznapi építmények mellett. Ezek közül az egyik a Zentai Gimnázium, mely több mint 135 éves. Zenta talán másik legjellegzetesebb épülete a városháza, mely 1912 és 1914 között épült, s otthont ad a zentai csata emlékkilátójának. Az ott található makett szemlélteti, hogyan zajlott le a csata. Ebben a stílusban készült a Tűzoltólaktanya is.


A zentai csata emlékhelye…  (Bodó Zoltán felvétele)  

Vajdaság multikulturális, különféle népszokások, ünnepek, öltözetek vannak. Én személy szerint kedvelem, hogy megünnepelhetem a saját ünnepeimet, és más, számomra ismeretlen, érdekes kulturális eseményeknek is részese lehetek. Zentán lehetőségem van a magyar nyelv és kultúra ápolására, ebben a Városi Könyvtár és a Művelődési Ház is segít. A könyvtár 70 000 magyar és szerb kötetnek ad otthont. A Művelődési Ház az egykori Eugen Szálló épületében, a városközpontban található. 1769-ben tűzvész pusztította el, de újjáépítették, 1861-től kezdve pedig ez volt a városi értelmiség találkozóhelye. Ledermann Ignác 1900-ban átvette, beindította a rekonstrukciót, modernizálta az épületet. Ma ez a hely már színdarabok, fellépések és más kulturális-művelődési rendezvények központja. A Zentai Múzeum egyike a kedvenc helyeimnek. Állandó tárlatában megtekinthető a Tisza menti élővilág, valamint a régi foglalkozások. Számomra ez fontos, mert megismerhetem, hogyan éltek az elődjeim. De rendeznek itt sok ideiglenes kiállítást is, például ázsiai és afrikai maszkgyűjteményt is bemutattak már.


A zentai csata makettje a kilátóban (Igor Markov felvétele)

Büszke vagyok a szülővárosomra, mert itt volt a zentai csata, melynek kimenetele egész Európára kihatott. A csata a magyarországi területek visszafoglalásáért folyt 1697. szeptember 11-én. A harc Savoyai Eugén herceg keresztény serege és II. Musztafa török szultán csapatai között zajlott. A törökök Zentánál akartak átkelni a Tiszán, hogy onnan a Maros völgyén át Erdélybe jussanak, és elfoglalják azt. A törökök egy francia hadmérnököt bíztak meg, hogy készítsen egy ideiglenes hidat. Amikor a híd elkészült, a törökök megkezdték az átkelést a folyó bal partjára. Szeptember 10-én a szövetségesek beérték az oszmán sereget, és elfogták Dzsefár pasát, akinek a vallomása nagyon hasznos információkkal szolgált. Elmondta, hogy a szultán lovasaival már átkelt, viszont a nehéztüzérség még a jobb parton várakozik. Ezt kihasználva Savoyai és a keresztény serege támadásba lendült. Habár ők csak feltehetőleg 40 000-en voltak, míg az oszmán sereg 150 000 főt számlált, sikerült zűrzavart kelteniük az ellenséges csapatoknál. Bekerítették a törököket, akik nem tudtak kitörni, így a Tiszán át próbáltak elmenekülni. Sokan belefulladtak a folyóba, több ellenséges katonával pedig Savoyai serege végzett. A csata teljes török kudarccal végződött, ennek köszönhetően ez a kis város beírta nevét a történelembe. 1699-ben aláírták a karlócai békét, így megtört a 150 éves török uralom, melynek nyomai Vajdaságban már csak egyes helységnevekben lelhetők fel, például Törökbecse vagy Törökkanizsa.

Én ezek miatt szeretem a helyet, ahol élek. És nem is azért, mert hozzászoktam. Itt vannak a rokonaim, a barátaim, a családtagjaim, akiktől nehéz lenne elszakadni. Ide köt az anyanyelvem, a sokszínű, mégis egyedi táj. Összegzésként elmondanám, hogy minden amiatt, ami volt, van és lesz e helyen, az Vajdaság, az én kis hazám. Az otthonom.

Budai Péter, Zenta
Petőfi Sándor Általános Iskola, 6. b osztály

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..