home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Szent István király felajánlja az országot Nagyboldogasszonynak
MELLÁR József
2013.08.14.
LXVIII. évf. 33. szám

Nagyboldogasszony ünnepén természetesen nem az jut először eszünkbe, hogy Szent István királyunk a Boldogságos Szűznek ajánlotta föl országát és népét. Szent István ünnepén azonban ez mégis megemlítésre kerül az ünnepi beszédekben és prédikációkban.

Sokan csodálkoznak azon, hogy Szent István miért tette ezt a gesztust, nem látják annak eredményét, hatását a magyar történelemre.
Szent István lelkivilágának ismeretében érthető csak az Ország felajánlása Szűz Máriának. Ezt azután tette, hogy elvesztette fiát, Imrét, és a lehetséges  trónörökösök egyikében sem látta művének biztos folytatóját. Azt mondhatnánk, hogy emberi mércével mérve kilátástalannak látta a magyar nép és Országa jövőjét.

Ismerte azonban a zsoltáros szavait:

„Hogyha az Úr nem építi a házat,
  hasztalan fárad az építő.
Hogyha az Úr nem őrzi a várost,
  őrzője hasztalan virraszt...  
                           (Zsolt. 127, 1-2.)

Továbbá imádkozta a 44. zsoltárt:

...Mert nem kardjukkal vették birtokba ezt a földet,
és nem az ő karjuk segítette őket,
hanem a Te jobbod és a Te karod és arcod fényessége,
mert úgy szeretted őket...
                            (Zsolt. 44. 4-5.)

Jézus pedig ezt mondja:

„Amint a szőlővessző nem teremhet maga, csak ha a szőlőtőn marad, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, Ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek.”
                               ( Jn. 15, 4-5.)

Másutt pedig Jézus ezt mondja:

„Ugye, két verebet adnak egy filléren? S Atyátok tudta nélkül egy sem esik le a földre. Nektek minden szál hajatokat számon tartják.” (Mt. 10, 29-30.)
Szent István király a hit embereként életét Isten ajándékának tekintette. Hasonlóképpen azt is, hogy Magyarország királya lett, Isten művének. Tudta ugyanis, hogy Isten beleegyezése és támogatása nélkül nem lettek volna pártfogói, katonái, lelkes alattvalói, hogy győzzön a sorsdöntő csatákban. Eredményes uralkodása egyik fontos jellemzőjének neveznénk tehát azt, hogy magánéletéből és nyilvános uralkodói tevékenységéből sem zárta ki Istent.
A Jézushoz való kötődés, a vele való szoros kapcsolattartás, az Isten előtti felelősségének tudata miatt templomában Szt. István évente letette hivatalát, annak jeléül, hogy csak kölcsön kapta Istentől, és annak bizonyságára, hogy hatalmát feláldozza neki.
Az Istenre való nyitottságból kifolyólag egyáltalán nem különös, hogy a Boldogságos Szűz Máriát is tisztelte. Erre a tiszteletre nevelhette első hitoktatója Szent Adalbert, de elmélyíthette bennem Szent Gellért is. Nyilván a személyes imameghallgatásai miatt Szűz Máriát oly mélyen tisztelte és szerette élete folyamán, hogy tiszteletére több kolostort és templomot építtetett. Saját tapasztalatából várta, hogy Népének oltalmazója, pátrónája legyen Mária.
A hit évében talán a személyes tanúságtételt is elfogadják a kedves olvasók. Sok zarándoklatot szerveztem eddigi papi szolgálatom ideje alatt. Mikor már úgy gondoltam, hogy ebben a lelkipásztori munkában sikeres vagyok, akkor Isten küldött egy olyan helyzetet, amelyben tanácstalanná váltam: vagy lemondom a zarándoklatot, mert kevés a jelentkező, vagy a magam kárára mégis elindítom a buszt. Csak egy kiutat találtam: átadni az egészet Istennek. Kértem Őt, hogy Ő hívjon újabb zarándokokat, mert engem nem hallgattak meg. Elmondtam Neki, hogy érette szervezem a zarándoklatot, hogy a kegyhelyen Szűz Máriát, Szent Lászlót, a Szent Keresztet tisztelve Őt fogják dicsőíteni a hívek... Szűz Máriát kértem, hogy közbenjárjon az Úrnál. Isten dicsőségére írom, hogy nem csalódtam! Mindig megtelt a busz, sőt egyesek még álltak is!

Térjünk vissza egy kicsit a múltba. A történelem sok veszedelme, a magyar nép pusztulása ellenére mégsem halt ki nemzetünk, bár az emberi logika szerint már csak a történelemkönyvekben kellene találkozni a magyar néppel. 
Mit látunk a jelenben? Az Európai Unió alapokmányába nem kerülhetett be az Isten és a kereszténység említése. Isten nélkül akarnak boldogabb társadalmat építeni? Csoda, hogy egyre több európai uniós államban gazdasági krízis van? Csoda, hogy egy gazdasági szakértő sem látja a válság végét? Csoda, hogy sokan emlegetik az Európai Unió széthullását? Pedig az Európai Unió „ötletgazdái” mélyen vallásos személyek voltak.
Sajnos, az Európai Unió nem az egyetlen, amely Isten kizárásával szeretne boldog életet teremteni lakosságának.
Szent István példája arra biztat bennünket, hogy ne zárjuk ki Istent életünkből, mert az igazi erőforrást vonjuk meg magunktól, melytől személyes, családi és nemzeti jövőnk függ, melyhez lényegesen hozzájárul Szűz Mária közbenjárása. Neki átadva magunkat, jövőnket is jó kezekbe helyezzük. Jó ezt tudatosítani Nagyboldogasszony ünnepén.

Mellár József törökbecsei
esperesplébános

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..