A gyerekek mesét hallhattak a Szent György napjához fűződő legendáról, állattartással kapcsolatos eszközöket tekinthettek meg, a kézművessarokban papírsárkányt készíthettek, valamint e naphoz és Szent György lovaghoz kötődő énekes-zenés játékokban vehettek részt.

Farkasok és bárányok a népi játékban

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától számítja, a juhászok és a pásztorok ilyenkor hajtották ki a juhokat és a szarvasmarhákat a legelőre. Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek támogatni. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdaasszony kötényén keresztül, zöld ággal hajtották, és tájegységtől függően különféle gyógynövényekkel füstölték vagy csapkodták őket. Ezen a napon kezdte meg az állat és a juhász is az évadot kint a legelőn.

A Szent György-napi évadnyitót Topolya Község Művelődési Háza már több éve megszervezi.

— Felelevenítjük a Szent György-nappal kapcsolatos hagyományokat, illetve Szent György legendáját ismertetjük a gyerekekkel. Elmondjuk nekik, ki volt Szent György, hogyan kapcsolódik Szent György alakjához a sárkány, majd a juhászok és a pásztoremberek hagyományaira térünk át, arra, hogy a pásztorok éve Szent György napjától Szent Mihály napjáig, azaz a kihajtástól a behajtásig tart. Mint minden évben, a gyerekek az idén is nagy örömmel látogatnak hozzánk. A mai nap folyamán a Csáki Lajos Általános Iskolából két 3. osztályt és a Kolibri óvodából egy magyar és egy szerb ajkú csoportot látunk vendégül. E naphoz kötődő népi körjátékokat játszunk, népdalokat tanulunk, a kézműves-foglalkozáson pedig a gyerekek tűzokádó sárkányt készíthetnek — mondta Sihelnik Ágnes, a tájház vezetője, Topolya Község Művelődési Házának munkatársa.

Sihelnik Ágnes

A tájháznak otthont adó, műemlékvédelem alatt álló épület 1843-ban épült, tájházként 1986 októbere óta működik. Az épület a település hagyományos építészetének egyik utolsó példája. Másfél évszázados fennállása alatt kisebb átépítéseken esett át, de kinézetében és funkciójában lényegében nem változott. Klasszikus, vidékünkre jellemző beosztású, háromosztatú, jellegzetesen alföldi típusú, vert falú parasztház nádtetővel, hódfarkú cseréppel. Berendezése tükrözi az 1800-as évek mindennapjait, az akkori emberek életét tárja a látogató elé. A tisztaszoba korabeli bútorokkal, a konyha pedig korabeli eszközökkel van berendezve, de az épületben lakószoba, a melléképületben pedig pince, szerszámoskamra, istálló és kocsifészer található.

Készülnek a papírsárkányok

A 3. osztályos Lőrik Erik kérdésünkre elmondta, Szent György lovag volt, aki a királylányt megmentve legyőzte a sárkányt, ezért szentté avatták.

— Nagyon jól érzem magam a tájházban. A legjobban az a játék tetszett, amelyben öt farkasnak öt bárányt kellett elkapnia, de a papírsárkány-készítés is elnyerte a tetszésem — mondta Erik.

A szintén harmadikos Ádor Edina hozzátette, nem először járnak a tájházban, Szent Györgyről pedig az iskolában is tanulnak és olvasnak.

Az iskolában a néphagyomány-oktatás keretében a gyerekek előzetes tudásra tehetnek szert, melyet a tájházban szerzett ismeretekkel bővíthetnek.

— Figyelemmel követjük a tájházban folyó foglalkozásokat, és minden eseményre elhozzuk a gyerekeket, hogy megismerkedjenek hagyományainkkal. A kicsik fogékonyak, és szeretik a hagyományainkhoz kötődő foglalkozásokat — emelte ki Kálmán Judit tanítónő, aki a 3. osztályosokkal jött el a tájházba.

A harmadik osztályosok

A gyerekek ügyesnek bizonyultak, hiszen a papírból gyártott, tüzet hányó sárkányok gyorsan elkészültek.

— Leginkább a világhálóról merítünk ötleteket, ahol a korosztályoknak megfelelő alkotást keresünk a kisebbek és a nagyobbak számára. Azt szeretnénk, ha a kézműves-foglalkozást nem teherként, hanem örömként élnék meg, és jó érzéssel töltené el őket, hogy az anyagból valamit készítettek. Az idén a sárkányra esett a választásunk, melyet ha megfújnak, repdesnek a lángnak nevezett papírcsíkok. Ha valaki nem olyan ügyes, és nehezebben boldogul a sárkány elkészítésével, annak természetesen segítünk — mondta Erdélyi Éva, aki Kocsis Évával vezette a kézműves-foglalkozást.

A Kolibri óvoda Katicabogár csoportjából huszonnégy óvodás látogatott a tájházba. Onhaus Gyalus Gyöngyi óvónő elmondta, hogy minden néphagyományt fontosnak tartanak, és állandó látogatói a tájháznak.

— Fontos a gyerekeknek megismerni a régmúltat, tudniuk, honnan származnak, honnan erednek a gyökereik. Jó, ha megtanulják értékelni a természetet, a természetben élő állatokat — emelte ki az óvónő.

Júniusban Szent Iván-napot, az ősszel pedig Szent Mihály-napot, kukoricanapot és Márton-napot tartanak a Topolyai Tájházban. A felsoroltak mellett a tervek szerint nyári táborok és mesterségbemutatók is színesítik majd a kínálatot az idei év folyamán.

A Katicabogár óvodás csoport