A tanácskozás részvevői a Szózatot éneklik

A határon túli magyar vezetők Szabadkán nem mondtak le a kettős állampolgárság intézményéről - Bársony András külügyi államtitkár szerint a határon túli magyar szervezetek körében tanácstalanság uralkodik - a Fidesz, az MDF és a Nemzeti Fórum üdvözli a zárónyilatkozatot
A sikertelen december 5-ei népszavazás után előállt helyzet rendezésére a VMSZ szervezésében Szabadkán találkoztak a Kárpát-medencei legitim magyar képviseletek, illetve a nyugati régió civil szervezetei. Történelmi jelentőségű volt a január 6-án és 7-én Szabadkán megrendezett találkozó, mivel első ízben ültek egy asztalnál a világ számos országában szétszóródott magyar közösségek vezetői Európától kezdve az Egyesült Államokon át Latin-Amerikáig. A meghívottak közül Markó Béla, az RMDSZ elnöke nem volt jelen, mivel a romániai belpolitikai válság az utolsó pillanatban nem tette lehetővé a számára a szabadkai utazást. Az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte.
A kétnapos tanácskozást a Himnusz eléneklése után Kasza József, a VMSZ elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében rámutatott arra, hogy a tanácskozás célja a december 5-ei népszavazás után előállt helyzetből való kiútkeresés. Ennek érdekében a megjelenteknek az a céljuk, hogy körvonalazzák a határon kívül rekedt magyarok nemzetpolitikáját, mivel erőteljesebben képesek magukat, elvárásaikat képviselni, mint a magyarországi politikai erők. ,,Saját történelmünkért mi vagyunk felelősek. Történelmi pillanat ez, amikor bizonyítanunk kell összefogásunkat. Van erő a magyar nemzetben arra, hogy meghatározzuk saját céljainkat, és megvalósítsuk őket" - mondta a VMSZ elnöke.
A tanácskozást Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendens áldotta meg. A püspök úr felszólalásában párhuzamot vont a család és a magyar nemzet között.
A rendezvénnyel párhuzamosan jelentette be ötpontos javaslatát Budapesten Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, melyben többek között ötéves időtartamra szóló nemzeti vízumról tett említést. Az első napi tanácskozás szünetében a jelenlévők a miniszterelnök bejelentését nem kívánták komolyabban kommentálni, mivel - mint mondták - annak tartalmáról, akárcsak a már többször említett Szülőföld programról sem tudnak semmi konkrétumot, mivel a kormány minderről nem küldött nekik tájékoztató anyagot, illetve nem is konzultált velük.
Amint az várható volt, a kétnapos konferencia homlokterébe a szülőföldön maradás és az otthon való boldogulás került. A második napot záró sajtótájékoztatón a VMSZ elnökének értékelése szerint a mostani fórum bizonyíték arra, hogy létezik határon túli magyar politikai összefogás, amivel számolnia kell a magyar politikai életnek, sőt a nemzetközi közvéleménynek is. A sajtótájékoztatón nyilatkozó Bugár Béla és Takács Csaba is egyértelművé tette, hogy a rosszul sikerült és rosszul szervezett népszavazás után a határon túli magyarok továbbra sem mondtak le a kettős állampolgárság kérdésének rendezéséről, illetve megerősítették azt is, hogy a régiók képviselői szolidaritást vállalnak a kedvezőtlenebb helyzetben levő szervezetek, nemzetrészek iránt. A miniszterelnök javaslatával kapcsolatban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy csak olyan konkrét javaslatokkal foglalkozhatnak, melyekről előzetesen velük is konzultálnak. Mivel eddig a kormányzattól semmilyen tájékoztatót nem kaptak, így minderről érdemben nem tudtak vitát nyitni, mert nem ismeretes számukra a javaslatoknak sem a tartalmi, sem a jogi háttere.
Már a konferencia első napján várható volt, hogy a rendezvényt követő sajtótájékoztatón hivatalosan is bejelentik, miszerint megalakul a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF), mely a határon túli legitim szervezeteket tömöríti magába azzal, hogy szavazati joggal a Máért-tagok rendelkeznek, míg a nyugati régió képviselői tanácskozási joggal vehetnek részt a fórum munkájában. A most létrejött fórum javaslatot tett arra is, hogy a Magyar Állandó Értekezletet legkésőbb április közepéig hívják össze. A HTMSZF tagjai igénylik, hogy azokat a javaslatokat, amelyek kormányzati szinten megfogalmazódnak a határon túli magyarsággal kapcsolatban, egyeztessék a határon túli magyar szervezetekkel. Annak az elvárásuknak is hangot adtak, hogy a magyarországi politikai pártok a belpolitikai csatározás helyett felvegyék a kapcsolatot a fórummal. A most megalakult szervezet következő ülésére az ősz folyamán a Felvidéken kerül majd sor.
Miként az várható is volt, az anyaországi reakciók nem maradtak el. A kormány nevében Bársony András külügyi államtitkár nyilatkozott a Népszabadságnak. Az államtitkár szerint a szabadkai tanácskozás záródokumentuma szerény eredményekről ad számot; a nyilatkozatból kiérződik a tanácstalanság, és az okmány lényegében nem tesz egyebet, mint megismétli a szóban forgó kisebbségi vezetők hónapok óta hangoztatott véleményét a napirenden szereplő kérdésekről. E tekintetben az államtitkár legfeljebb egyetlen új fejleményt lát a december 5-e előtti állapotokhoz képest, nevezetesen azt, hogy a részvevők szerint a referendumon nemmel szavazók félrevezetés áldozatai lettek.
Bársony csodálkozását fejezte ki, hogy az okmány egyetlen szóval sem említi, miként vélekednek a kisebbségi vezetők a kormány Szülőföld programjáról, illetve a magyarországi támogatásokról. De - tette hozzá - az érintettek nyilván elfogadják majd a jövőben is ezeket a támogatásokat, hiszen eddig még soha egyetlen fillért sem küldtek vissza. Az államtitkár hiányolta továbbá, hogy a tanácskozás nem határozta meg: milyen autonómiaformák kialakításához igényelnék az anyaországi támogatást, márpedig ezt az adott országban, a helyi viszonyok függvényében kellene eldönteni. Bársony szerint a tanácskozás helyszínét és a kezdeményezők körét figyelembe véve érthető, hogy a kettős állampolgárság kérdése állt előtérben Szabadkán, hiszen ez az indítvány annak idején a Vajdaságban született meg, és a legnagyobb presztízsveszteséget is az ottani kisebbségi vezetők szenvedték el ebben a kérdésben.
Ezzel szemben a Fidesz üdvözli a szabadkán megfogalmazott zárónyilatkozatot, egyetért vele, s a véleménye szerint a kormánynak egyoldalú ultimátumok helyett érdemi párbeszédet kellene folytatnia a határon túli magyar szervezetekkel - jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz képviselője, a külügyi bizottság elnöke. Azt is üdvözlik, hogy megalakult a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma. Ugyanakkor véleményük szerint ez azt jelzi, hogy a határon túli magyarok ,,megunták és megelégelték, hogy a magyar kormány nem hajlandó szóba állni velük, sőt szisztematikusan a határon túli magyarok ellen próbálja hangolni a hazai közvéleményt". Azt is megelégelték, hogy Gyurcsány Ferenc a legkülönfélébb formákban folyamatosan a saját nemzete ellen fordul - hangoztatta Németh Zsolt. A Fidesz szerint mielőbb össze kell hívni a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését. A párt támogatja a bevándorlás nélküli kettős állampolgárság bevezetését és a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit is. Németh szorgalmazta, hogy a kormány a szomszédos országok kormányainak magatartásától függetlenül világosan kötelezze el magát a határon túli magyarok autonómiatörekvései mellett.
Dávid Ibolya Kasza Józsefhez címzett levelében sok sikert kívánt a határon túli magyar szervezetek fórumának. Az MDF elnöke levelében tudatta: pártjának az az álláspontja, hogy a határon túli magyarság legitim vezetőinek a bevonása nélkül a magyar Országgyűlés nemzetpolitikáról felelős döntést nem hozhat. Az MDF álláspontja szerint egyébként a kettős állampolgárság megadásának nem lenne feltétele az állandó magyarországi lakóhely, és a jogintézmény az EU-n belüli szabad mozgás lehetőségét biztosítaná a határon túliak számára. Az MDF új, konszenzusos nemzetpolitikát is sürget, és ezért Dávid Ibolya négypárti egyeztetést kezdeményezett; szerinte a pártok képviselőinek a jövő csütörtökön kellene tárgyalóasztalhoz ülniük és egyetértésre jutniuk arról, hogy az Országgyűlés az eredménytelen népszavazás után kialakult helyzetben nyilvánítsa ki: a határon túli magyarságot a magyar nemzet elválaszthatatlan részének tekinti. A fórum azt is javasolja, hogy az Országgyűlés vállalja: egyezségre jut a nemzetpolitikai minimumok kérdésében.
(-)