• A költségvetés szerint Szerbia a következő évben 930 milliárd dináros bevétellel és 1113 milliárd dináros kiadással számol. Mennyiben lehetünk elégedettek ezzel?

— A pénzügyminiszter szerint ez egy reális költségvetés. Mi azonban nem egészen így gondoljuk, ez a pénzügyi tervezet ugyanis, akárcsak az előzőek, nem tartja tiszteletben azt, hogy Vajdaság költségvetése a szerbiainak hét százalékát teszi ki, vagyis az új büdzsé semmivel sem jobb a réginél. Ha a számok, illetve a számadatok felől közelítjük meg a dolgokat, akkor kijelenthetjük, hogy a jövő évi tervezet az ideihez képest mintegy 50 milliárdos többletbevétellel számol, de legalább ugyanennyi hiánnyal is. Minket, vajdaságiakat érzékenyen érint, hogy a gazdaság és a mezőgazdaság ágazataitól mintegy 10 milliárd dinárt vonnak el, melynek nagy hányadát egyébként kulturális ügyekre, valamint a közszolgálati média helyzetének rendezésére csoportosítják át. Ami a költségvetés bevételi részét illeti, a kormány 8-ról 10%-ra növelte az áfát, természetesen a polgárok terhére. A pénzügyminisztérium továbbá szolidaritási adót rótt ki a közszférában dolgozók fizetésére. Így próbált nagyobb bevételre szert tenni, a kiadások is nőttek azonban. Az utóbbi két évben körülbelül 45 milliárd dinárral növekedtek a kamatköltségek. Ez azt is mutatja, hogy az előző kormányok által felvett kölcsönök nagyban megterhelik az ország jelenlegi költségvetését. Emiatt például a kormánynak a jövő évben 662 milliárd dinárt kell a költségvetési hiányfedezetre fordítania. Az előző pénzügyminiszter egyébként a külföldön eladott értékpapírok értékesítéséből próbált pénzt szerezni, a jelenlegi azonban a hitelekre összpontosít. Ezen belül is főként az alacsony kamatú kölcsönökkel próbálja átütemezni az ország tartozását.

• A Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselői több kritikát is megfogalmaztak a költségvetéssel szemben. Melyek voltak ezek?

— Elsősorban a nagy közvállalatok hitelgaranciájának kérdését, illetve problémáját vetettük fel. A közvállalatok közül is kiemelkedik a Srbijagas vállalat, melynek rossz anyagi helyzete rendkívüli befolyással van az ország költségvetésére. A gázipari vállalat tartozásának rendezése, illetve a cég fenntartása a jövő évben mintegy 150 millió eurós tételt tesz ki. Mindezek jelentősen növelik a különféle garanciákra szánt összegeket. Miközben a Nemzetközi Pénzügyi Felügyelet 30 milliárd dinárban szabta meg a garanciák határát, a kormány már 86 milliárd dinárt látott elő a hitelgaranciákra. A közvállalatok helyzetén kívül természetesen főként Vajdaság költségvetése kapcsán fogalmaztunk meg további kritikákat. Ami a költségvetését és a pénzelését illeti, számunkra a jelenlegi pénzügyi tervezet semmivel sem jobb, mint az előző évek során elfogadottak. A Tartományi Képviselőház három törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a Parlamentben a 7%-os költségvetési garancia kapcsán, a kormány azonban egyiket sem fogadta el. A VMSZ ezenkívül további két törvénymódosítási indítványt is benyújtott. Az egyik a nemzeti tanácsi választások finanszírozására, a másik a szabadkai Népszínház építésére vonatkozott. Sajnos egyik esetben sem kaptuk meg, vagy kapta meg Vajdaság a tervezett összegeket. A többi közt ezek miatt a tényezők miatt nem szavazta meg a VMSZ a jövő évi költségvetést.

• A pénzügyminiszter munkacsoportot alakítana Vajdaság rendszerszintű pénzelési problémáinak megoldására. Ezzel már az előző kormány is próbálkozott, a terv azonban nem valósult meg. Vajon most sikerülni fog?

— Reméljük, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter nagyobb sikerrel jár, mint az előző. Egyszer és mindenkorra biztosítani kellene a Vajdaság számára előrelátott alkotmányos jogokat. Mivel az előző kormány már próbálkozott egy ehhez hasonló munkacsoport megalakításával — mindhiába, egy kissé szkeptikusak vagyunk a terv megvalósulását illetően, de reménykedünk a sikerben. Ezáltal pedig végre lezárhatjuk Vajdaság pénzelésének kérdését.