Zomborban, a nyugat-bácskai központi megemlékezések sora a Szent Rókus temető melletti Szent Kereszt templomban vette kezdetét, a mise után megkoszorúzták az 1848/49-es emlékobeliszket, majd főhajtás következett az I. Világháborúban elesett katonák sírjainál. A kegyeleti nap a Magyar Polgári Kaszinó udvarán folytatódott, a Himnusz eléneklése után Wilhelm József, történész foglalta össze az aradi eseményeket, felidézve Schweidel utolsó mondatát is: „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”

Az aradi vértanúk emlékére a Délvidéken az 1900-as évek elején hatalmas köztéri szobrokat emeltettek, de mára ezek közül már egy sincs meg. A zombori születésű Schweidel Józsefnek 1905-ben állítottak emléket a Megyeháza előtti téren, az akkori Erzsébet-ligetben. Az impozáns bronzszobrot a budapesti Mátrai Lajos György szobrász készítette. Ezt az I. Világháborút követő impériumváltáskor eltüntették. Ökrökkel döntötték le a monumentális emlékművet a talapzatáról. A bronzot beolvasztották, de az alapot megtartották és áthelyezték a szerb temetőbe, ez a mai napig teljes egészében megvan, de egy cirill betűs emléktáblát helyeztek rá, amit az I. Világháborúban elesett szerb katonák emlékének dedikáltak. 2007-ben egy újabb táblát erősítettek a talapzatra, amely kimondja, hogy szerb, román és orosz elesett katonák emlékét őrzi az emlékmű. Ekkor helyezték el a tetejére a pravoszláv keresztet is.

A zombori magyarság a mai napig kitartóan ápolja Schweidel József tábornok kultuszát. Sőt, a Magyar Kormány támogatásával a Magyar Polgári Kaszinó udvarán 2017-ben pedig egy új mellszobrot állítottak fel, amely Mrákovics Péter, zombori akadémikus szobrászművész alkotása. Azóta a nyugat-bácskai magyarság itt tartja meg minden évben a központi megemlékezését az Aradi Emléknap alkalmából – emelte ki lapunknak Szlákó József. A zombori Magyar Polgári Kaszinó elnöke hangsúlyozta, számukra fontos az, hogy az anyaországból is, de a környező falvakból is érkeznek ide vendégek. – Ezen a napon a civil szervezetek, a politikai pártok és az egyházak, az oktatási intézmények képviselői mind itt vannak és egy helyen, együtt emlékezünk. Utolért minket sajnos a szórvány fogalma. Egyre kevesebben vagyunk, de ettől függetlenül nem csüggedünk, nem szomorkodunk, megvagyunk és megleszünk. Fontos, hogy összetartsunk, hogy itt legyünk, jelen legyünk, és hogy a közös célokat közösen érjük el.

Igaz, hogy gyásznap ez a mai, de nem búslakodnunk kell, hanem erőt meríteni abból, hogy a 1848/49-es szabadságharc idején a hőseink milyen csatát vívtak, és hogyan változott meg az ország sorsa a 48-as forradalom után – emelte ki Kabók Erika. A Magyar Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságának tagja hozzátette, ha akkor nem lett volna az a hatalmas áldozatvállalás, amit a tizenhárom aradi vértanú és sok-sok ezer más hősi halottunk is vállalt, akkor 67-ben nincs kiegyezés, nincs felelős magyar kormány, és teljesen másként alakulhatott volna az anyaország, Magyarországon a történelme.

Az alkalmi műsorban közreműködtek a kaszinó fiataljai és a Kaszinó dalárdája, amelyet ft. Drobina Gábor zombori káplán vezetett. Végül elhelyezték a kegyelet virágait Schweidel József mellszobránál.