Hillary Clinton stábja csaknem 100 millió dollárt költött a kampányra

Az előválasztások óta csaknem 100 millió dollárt fordítottak televíziós reklámokra az amerikai elnökjelöltek és támogatóik. Óriási különbségek vannak azonban a költségek eloszlásában. Egy elemzőcég adatai szerint ugyanis Hillary Clinton stábja 52 milliót költött reklámokra, és az egykori külügyminisztert támogató csoportoktól befolyt összegekből további 39 millió dollárt fordított hasonló célokra. Trump stábja viszont egyáltalán nem költött tévés hirdetésekre, és a milliárdos kampányának finanszírozását segítő szervezetek is mindössze 8 millió dollárt fordítottak reklámokra. Vagyis Clintonnak 91 millió, Trumpnak viszont csak 8 millió dollárjába kerül a fizetett televíziós megjelenés. A méregdrága kampány egyelőre kifizetődőnek tűnik Clinton számára, hiszen az egykori külügyminiszter támogatottsága jelenleg országosan 48 százalékos, és 7,7 százalékkal vezet Trump előtt.

Újraéledt az orosz—török barátság

Az orosz és a török államelnök szentpétervári találkozója után a világsajtó a hirtelen megváltozott és gyanúsan feljavult kapcsolatokról cikkezik. Az amerikai napilapok nagyon furcsállják az új viszonyt. A The New York Times a többi közt arra mutatott rá, hogy Moszkvának és Ankarának a szíriai konfliktusban egymással ellentétes céljai vannak, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdoğan török államfő pedig „egymás torkának estek”, miután tavaly novemberben Törökország lelőtt egy orosz harci repülőt. Putyin akkor úgy nyilatkozott, hogy a törökök hátba támadták Oroszországot, és bocsánatkérést követelt Ankarától. Ezt a török kormány következetesen megtagadta. Moszkva végül szankciókat vezetett be Törökországgal szemben, a kapcsolatok pedig mélypontra kerültek. A hirtelen szorosabbá vált orosz—török viszony miatt azonban feszültségek keletkezhetnek a NATO-ban, amit az orosz elnök vélhetően örömmel ki is fog használni. Moszkva végső célja pedig az lehet, hogy bevonja Törökországot befolyási övezetébe, valamint az általa támogatott ázsiai biztonsági és gazdasági szervezetekbe — fejtegette az amerikai lap.

Elfogatóparancs a világhírű török labdarugó ellen

A török katonai puccskísérlet után több tízezer emberre adott ki elfogatóparancsot a hatóság, közöttük a világhírű labdarugóra, Hakan Şükürre és apjára, Sermet Şükürre. Mint ismeretes, Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen török hitszónokot és az általa kiépített „párhuzamos államot” teszi felelőssé az erőszakos hatalomátvételi kísérletért. A Boszporusz bikájának is becézett focista soha nem titkolta Gülen iránti rokonszenvét. Hakan Şükür a vád szerint egy fegyveres terrorszervezet tagja, akivel szemben Törökországban az elnök megsértése miatt is eljárás folyik. A focista tavaly november óta az Egyesült Államokban él. A török hatóságok átkutatták az egykori csatár isztambuli lakását, édesapját pedig törökországi otthonában keresték, de nem találták. A híres labdarúgó 1992 és 2007 között 112-szer lépett pályára a török válogatott mezében, 51 gólt szerzett, amivel máig ő minden idők legeredményesebb török válogatott játékosa.

Véget ért egy női aktivista tizenhat éves éhségsztrájkja

A napokban ért véget a világ eddigi leghosszabb éhségsztrájkja. Az indiai Irom Sarmila Csanu tizenhat éven át tiltakozott az indiai fegyveres erők számára különleges jogköröket adó törvény miatt, mely alapján felhatalmazás nélkül is le lehet tartóztatni embereket, sőt, bizonyos helyzetekben az agyonlövésük is engedélyezett. A női aktivista júliusban közölte a felette rendszeresen ítélkező bírósággal, hogy ezen a napon fel fog hagyni az éhségsztrájkkal. A bíróság Sarmila bejelentése alapján elrendelte a szabadlábra helyezését. Az aktivista azt is bejelentette, hogy független jelöltként indul a közelgő parlamenti választáson Manipur szövetségi államban. A szóban forgó törvény több indiai államban érvényben van, Manipuron kívül például a vitatott hovatartozású Kasmír indiai részén is. Sarmila annak hatására kezdett bele az éhségsztrájkba, hogy katonák 2000-ben a törvény alapján agyonlőttek tíz civilt Manipurban.

Vasúttársaságok sztrájkja Nagy-Britanniában

Három vasúttársaság szüntette be a munkát Nagy-Britanniában, köztük a Csatorna-alagúton áthaladó vonatot üzemeltető Eurostar cég dolgozói is. A munkások augusztus elején négy napig tiltakoztak, de a hónap végén újabb három napon át fognak sztrájkolni. A szakszervezet szerint az Eurostar nem tartja tiszteletben az alkalmazottak munkakörülményeinek javításáról szóló, 2008-ban létrejött megállapodást. A vonatmenedzsereknek például rendkívül nehéz műszakbeosztásokban kell dolgozniuk, és belefáradtak abba, hogy a munkáltató nem tartja magát a vállalt kötelezettségeihez. Az Eurostar vonatai London és Avignon, illetve Brüsszel, Lille, Lyon, Marseille és Párizs között járnak, az augusztusi időszakban pedig különösen népszerűek a vakációra utazók körében. Az Eurostar mellett a Southern vasúttársaság, valamint a Virgin Trains East Coast vállalat dolgozói is sztrájkot jelentettek be a szigetországban.

Vérbe fojtott kormányellenes tüntetések Etiópiában

Etiópia fővárosában, Addisz-Abebában mintegy félezer ember gyűlt össze a központi téren. A tüntetők többsége megbilincselt kezeket formálva tiltakozott a kormány ellen, amíg a hatóságok erőszakkal fel nem oszlatták a tömeget. A rendfenntartó erőkkel vívott összecsapásokban 50 tüntető vesztette életét, és sokan megsebesültek. Ezután zavargások törtek ki. Amhara szövetségi állam fővárosában, Bajir Darban több mint 30 ember vesztette életét, Omoro szövetségi államban pedig összesen 67-en haltak meg. A mostani megmozdulások fő oka az etnikai megosztottság, a korrupció és az emberi jogok — elsősorban a szólásszabadság — eltiprása volt. Etiópia politikai vezetői ugyanis már régóta kizárólag az amhara népcsoportból kerülnek ki, háttérbe szorítva az ország legnagyobb népcsoportját, az oromókat. A zavargásokra reagálva a kormány korlátozta az internet-hozzáférést, és a külföldön tartózkodó „békeellenes elemeket” tette felelőssé az erőszakért.

Nyitókép: mti.hu