home 2024. június 24., Iván napja
Online előfizetés
Prioritások
Balázs Szilvia
2022.09.28.
LXXVII. évf. 39. szám
Prioritások

Nagyjából tudom, melyik ismerősömtől mit várhatok a közösségi oldalakon, sokuk internetes ámokf… bocsánat, tevékenységét nem is követem. Olyan szintű gyűlölethullámot, utálatcunamit azonban, amelyet az elmúlt hetek folyamán tapasztaltam magasan képzett, világlátott emberektől is, még nem láttam korábban.

A belgrádi Pride-ról beszélek. Hogy támogatom-e, vagy sem a hasonló eseményeket? Hidegen hagynak, hogy őszinte legyek. Hogy az LMBTQ+ közösségről mi a véleményem? Az égvilágon semmi. Élni és élni hagyni, én mindig ezt mondtam. Miért kellene, hogy érdekeljen bárki magánélete, amíg azzal engem nem bánt és nem sért meg? Miért kellene elleneznem például a melegházasságokat? Hol érint ez engem? Sehol.

Nekem is van gyermekem. A világon a legfontosabb számomra, aki soha nem fog kételkedni abban, hogy én szeretem a világon a legjobban. Mert ez tény. És ezen semmi sem változtat. Még az sem, ha egy napon azonos nemű partnerrel jön haza. Az egyetlen vágyam, hogy kiegyensúlyozott, elégedett ember nézzen vissza rá a tükörből, amikor felnő.

Mivel a kommentelők jelentős hányada családos ember, elgondolkodtam, vajon mi lesz a gyerekeikkel, ha valamelyikükről kiderül, hogy a saját neméhez vonzódik. Kitagadják? Vagy titokban tartja egész életében, szorongva, félve a következményektől? Miért tartunk ennyire a másságtól? Miért zavar bennünket valami, amihez nagy eséllyel semmi közünk, mert nem vagyunk érintettek?

Ezen elmélkedem, miközben félve méregetem, jut-e elég tej a hétvégére a gyereknek. Hogy vajon elég lesz-e az az egy üveg olaj és az egy kiló cukor az elkövetkező hónapokra, vagy nekünk is be kell spájzolnunk? És nem kicsit rettegek a közelgő téltől is, mert ha lesznek áramszünetek, bizony, vacogni fogunk. Szintén a közösségi oldalon írta valaki, komolyan gondolkodik azon, hogy befizet egy több hónapos nyaralásra, hiszen ugyanannyiba kerül, vagy még olcsóbb is, mint a tűzrevaló. Keserű mosolyra húzódik a szám, miközben az jár a fejemben, miért vagyunk ennyire furcsák mi, emberek…

Miért volt a Pride a legnagyobb „probléma” az elmúlt hetekben, figyelembe véve azt, hogy tej alig, olaj, cukor és fűtőanyag pedig csak horrorárakon kapható? Talán mindenki jobban járna, ha inkább a gondok megoldásán dolgoznánk közösen, ahelyett, hogy egymás gyűlöletére uszítunk minden megnyilvánulásunkkal…

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..