home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Példaértékűvé válhat a minél kevesebb unió modellje
Talpai Lóránt
2021.04.06.
LXXVI. évf. 13. szám
Példaértékűvé válhat a minél kevesebb unió modellje

Néhány héttel ezelőtt a Fidesz európai parlamenti képviselői kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, és ezután a legnagyobb magyar kormánypárt nemcsak a képviselőcsoportot, hanem a teljes Néppártot is elhagyta. Arról, hogy mi következhet ezután, Fricz Tamás politológust kérdeztem.

* Sokévnyi együttműködés után a Fidesz EP-képviselőcsoportja távozott az európai néppárti frakcióból. A szakítás egy hosszú folyamat lezárása volt. Mi vezetett végül is a jelenlegi helyzethez?

— Nagyon tömören fogalmazva: a Fidesz a Néppártba való belépése, azaz a 2000 óta eltelt időszakban megmaradt a már akkor is vállalt kereszténydemokrata, konzervatív értékrendjénél, a Néppárt azonban az elmúlt húsz évben fokozatosan, majd 2015, a migránsválság kirobbanás óta gyorsuló ütemben eltávolodott az eredeti jobbközép értékrendjétől, és a fősodratú balliberális, globalista ideológiai tábor nézeteit vette át — olyannyira, hogy ma már fontosabb kérdésekben a néppárti európai parlamenti frakciócsoport szinte mindig együtt szavaz a liberálisokkal, a szociáldemokratákkal és a zöldekkel. Vagyis nem a Fidesz távolodott el a Néppárttól, hanem a Néppárt távolodott el hagyományos értékeitől, és így a Fidesztől is. Ez egyre gyakrabban vezetett kenyértöréshez a Fidesz és a hangadó liberális, főleg skandináv és északnyugati pártok között, és már 2019 februárjában felfüggesztették a magyar kormánypárt tagságát a Néppártban. Ezenkívül az sem segített a helyzeten, hogy a néppárti elnök, Donald Tusk, illetve a frakció vezetője, Manfred Weber és Orbán Viktor között is megromlott a kapcsolat. Amikor tavaly decemberben Deutsch Tamást, a magyar delegáció vezetőjét eltiltották a frakcióbeli tisztségek gyakorlásától, már csak idő kérdése volt, hogy mikor történik meg a szakítás.


Fotó: You Tube

* Sokan hangsúlyozzák, hogy a mai Európai Néppártnak már nem sok köze van az egykori, klasszikus értelemben vett nemzeti-polgári értékrendhez, ahhoz a politikához, amelyet például Helmut Kohl képviselt. Mi változott meg ennyire és miért?

— Ez valóban így van, ez a Néppárt már régen nem az, mint amelyiket 1976-ban megalapítottak, amelyik önmagát jobbközép pártcsaládnak nevezte, és kiállt a keresztény értékrend, a nemzeti szuverenitás, a hagyományos családmodell mellett. Itt kell megemlíteni, hogy Wilfried Martens volt belga miniszterelnök, aki 1990-től haláláig, 2013-ig vezette a Néppártot, nem engedte, hogy a pártcsalád eltérjen ettől az iránytól, és engedményeket tegyen az Európában és a nyugati világban egyre dominánsabban fellépő balliberális ideológiának és világnézetnek. 2013 után azonban megváltozott a helyzet, különösen azért, mert a Néppárton belül egyébként is fontos szerepet betöltő CDU-CSU meghatározó alakja, Angela Merkel kancellár egyre nagyobb engedményeket tett a balliberális pártoknak, és míg 2010-ben még elutasította a multikulturalizmust, 2015-ben, az első nagy migránshullám idején már a Willkommenskulturt, vagyis a migránsok szinte korlátlan befogadását és integrálását kezdte hirdetni. Közben az Európai Parlamentben a néppárti és a szocialista frakció is egyre szorosabban együttműködött. A lényeg, hogy a balliberális, globalista ideológiai tábor hálózatos formában elfoglalta a médiát, a kulturális és a tudományos intézmények vezetését a globális pénzügyi elit segítségével. Tény, hogy ez a tábor „behálózta” a Néppártot is.

* A kilépés után melyek lehetnek a Fidesz-frakció következő lépései? Új frakciócsoport, új meghatározó erő alakulhat ki az Európai Parlamenten belül, vagy már létező egyesülésekhez csatlakozik?

— A Fidesz kilépése a Néppártból kopernikuszi fordulatot is hozhat az Európai Parlament, tágabban az unió történetében. Egy bonyolult politikai sakkjátszmában egy jól megválasztott lépés teljesen új helyzetet teremt. A változás pedig további változásokhoz vezet. Először is a fent már jelzett törésvonalak mentén tisztázódhatnak az erőviszonyok, amit eddig éppen a Néppárt őszintétlen „középen állása” tett homályossá: a kilépéssel világossá és markánssá válik a föderalista, balliberális, illetve a nemzeti szuverenista, konzervatív világkép közötti ellentét. Mindkét oldal „táborosodik”, szövetségeket alakít ki, s a táborokon belüli különbségek hátrébb szorulnak. Ebből kiindulva a Néppárt egyre inkább elveszíti jobbközép, kereszténydemokrata jellegét. A másik oldalon pedig a nemzeti, keresztény, konzervatív értékeket valló pártok is közelebb kerülnek egymáshoz, s a mostani, Néppárttól jobbra álló pártfrakciók (Konzervatívok és Reformerek, Identitás és Demokrácia) szorosabb szövetségre léphetnek egymással, és egyáltalán nem lehetetlen, hogy a későbbiekben kilép a Néppártból a szlovén, a horvát, a bolgár konzervatív párt is, csatlakozva az új szövetséghez. Ezáltal az utóbbi, közép- és kelet-európai pártoknak nem kell a Néppárton belül továbbra is „sunnyogniuk”, véleményüket visszafogniuk vagy elhallgatniuk a nyugat-európai véleményvezér pártok és politikusok, illetve a néppárti vezetők — Tusk, Weber — előtt, kiszabadulhatnak az ideológiai börtönből. A Fidesz bátor lépése követhető modellé, példává válik.


Forrás: Fidesz.hu

* Jól érzékelhető, hogy a Néppárt egyre inkább feladja gyökereit, és sodródik az Európai Egyesült Államokat szorgalmazó baloldal irányába. Milyen jövője lehet ezáltal az Európai Uniónak, főként azon tagállamok szempontjából, amelyek még nem adták fel az erős nemzetek politikájának képviseletét?

— Az unió megítélésem szerint mély válságot él át, s azt sem lehet biztosan kijelenteni, hogy az elkövetkező években sikerül egyben tartani az államok szövetségét, vagyis a szétesés is elképzelhető. A quo vadis, unió? kérdése egyre élesebben merül fel, különös tekintettel arra, hogy a jelenlegi pandémiás válságban a bizottság látványos kudarcot vallott az oltás uniós szintű megszervezésében. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen az uniót mint nemzetek szövetségét már évek óta számos törésvonal osztja és bontja meg. Ilyen a többi közt a világnézeti, ideológiai szembenállás (globalista liberalizmus versus nemzeti konzervativizmus), a migráció kezelésében és megítélésében mutatkozó mély, feloldhatatlan ellentét, a genderelmélet és a hagyományos családpolitika konfliktusa, illetve a föderalizmus és a nemzeti szuverenitás elvei közötti vita is — hogy a legfontosabbakat említsem. Természetesen érték az unió, s amíg lehet, egyben kellene tartani, de nem mindenáron, mert az unió sem cél, hanem eszköz. Megítélésem szerint a túlélés egyetlen biztosítéka az lehetne, ha — elismerve és tudomásul véve az Európa nyugati és keleti fele közötti, immáron áthidalhatatlan értéktávolságokat — az ever closer union (minél szorosabb unió) elvéről az ever less union (minél kevesebb unió) modelljére térnénk át, vagyis egy laza, döntően gazdasági-kereskedelmi-piaci kapcsolatrendszerre szuverén államok között.

* Jövőre választások lesznek Magyarországon, és a kampányba várhatóan egyre erősebben fognak bekapcsolódni a nyugati mainstream médiumok is. Ezek a hihetetlen ferdítéseikről és a tájékozatlanságukról eddig is számos esetben tanúbizonyságot tettek, de ettől függetlenül jelentős hátszelet adnak a magyar ellenzéknek. Mindezt figyelembe véve milyen kampányra és választási eredményre számít?

— Röviden: az ellenzék részéről az eddigi lehető legdurvább kampányra számítok, mely már jelenleg is zajlik, és csak tovább fog fokozódni 2022 tavaszáig. Egyébként sorsdöntő választás elé nézünk, hiszen jövőre dől el, hogy sikerül-e tovább építeni a normális Magyarországot, amelyik a polgári, nemzeti, keresztény értékrend mentén éli az életét, és továbbra is kiköveteli magának az unión belül és kívül is a szuverenitása tiszteletben tartását, vagy egy olyan „szivárványos” habarékkoalíció kerül hatalomra, amely a liberális-globalista hálózatok magyarországi ügynöksége. Ezért mondom azt: nem hibázhatjuk el a jövő évi választást, mert az ország sorsáról lesz szó 2022-ben!

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..